Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa


Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 242095125
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,19

MAGYARÁZAT:Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa

Pontosság ellenőrzött. Miksa néven. A Benito Juárez vezette köztársaságpárti felkelés megdöntötte uralmát, megfosztották trónjától és ben kivégezték. Ferdinánd Miksa vagy ahogy családtagjai hívták: Ferdinánd Max főherceg Ferenc — német-római császárnakmagyar és cseh királynak után I. Ferenc néven osztrák császárnak és a Bourbon-házból való Mária Terézia Karolina nápoly—szicíliai királyi hercegnőnek — második fia. Édesanyja a Wittelsbach-házból való Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő — volt, I. Miksa bajor királynakés második feleségének, Karolina Friderika Vilma badeni hercegnőnek leánya. Miksa főherceget kimagasló intellektus, széles körű műveltség jellemezte, a tudományok közül különösen vonzotta a botanika. Emellett élénken érdeklődött a tengerhajózás iránt, és haditengerészeti kiképzésben is részesült. A császári-királyi hadiflotta Novara fregattjának fedélzetén több utazást tett a világtengereken, eljutott Brazíliába is. Péter brazil császár második házasságából való, egyetlen leányát, Mária Amália portugál infánsnőtaki azonban ban tüdőbajban elhunyt, Miksa őszintén meggyászolta. Kriegsmarine főparancsnokának. Miksa ekkor 22 éves volt. A következő években újjászervezte az osztrák—magyar hadiflottát. Megalapította és kiépítette a trieszti hadikikötőt. Eredményes működésének gyümölcse a korszerű osztrák—magyar hadiflotta, amellyel Wilhelm von Tegetthoff admirális később jelentős győzelmeket aratott az olasz hadiflotta ellen a porosz—osztrák—olasz háború adriai hadszínterein.

Miksa gondolkodását erősen befolyásolták a korszak progresszív szellemi áramlatai. Általában a liberalizmus hívének tartották. Miksa császár halotti maszkja a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Ugyanebben az évben, július én Brüsszelben Miksa feleségül vette Sarolta belga királyi hercegnőt Charlotte de BelgiqueI. Lipót belga király leányát, aki a házassággal osztrák főhercegnéi Erzherzogin von Österreich címet nyert. Házassága Sarolta konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa gyermektelen maradt, valószínűleg Miksa főherceg korábbi brazíliai útján szerzett szifiliszes fertőzése miatt. Miksa főherceg, feleségével együtt Milánóba költözött, ahol Lombardia és Veneto kormányzójaként modernebb, liberálisabb politikát igyekezett gyakorolni. Bátyja, a császár nem értett egyet Miksa elképzeléseivel, és elején visszahívta őt tisztségéből, helyére Gyulai Ferenc táborszernagyot nevezte ki kormányzónak. Röviddel ezután, az -es szárd háború során az osztrák császári hadsereg a magentai és a solferinói csatákban súlyos vereségeket szenvedett a piemonti felkelőket támogató francia haderőtől.

Ennek következtében Lombardia elszakadt az Osztrák Császárságtól. Miksa főherceg visszavonult az osztrák politikai élettől. Feleségével együtt beköltözött a Trieszt melletti Miramare-kastélybaamelyet maga és családja számára építtetett. Élete nagy álmával foglalkozott: a brazíliai trópusi őserdőkbe szervezett botanikai expedícióval. Ekkor -ben keresték meg őt először a mexikói royalisták, felajánlva neki Mexikó császári trónját. Miksa ekkor még irreálisnak minősítette és elutasította a tervet. A Chapultepec Palota konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa as években. A korszak történelmének sajátos, tragikus epizódjának bizonyult Miksa főherceg mexikói császársága —amely III. Napóleon francia császár és I. Ferenc József osztrák császár világhatalmi játszmájának keretében jött létre, akik Mexikót egy, a Francia Császársághoz és a Habsburg Monarchiához kötődő örökletes monarchiává akarták formálni. Mexikóban a polgári demokratikus forradalom köztársasági államformát hozott létre. A forradalmi kormány ellen az egyház és a nagybirtokosok erős ellenforradalmi szervezkedésbe kezdtek. Napóleon császár az alkalmat arra akarta felhasználni, hogy nagyhatalmi befolyást szerezzen az amerikai kontinensen. Ettől belpolitikai előnyöket is remélt: Franciaországban megrendült konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa külpolitikai sikerekkel akarta stabilizálni, ehhez a francia katolikus egyház segítségére számított, cserébe a mexikói egyház támogatásáért.

A Francia Császárság nagy létszámú csapatokat küldött Mexikóba, amelyek a köztársasági kormány ellen harcoló erőket támogatták, és konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa mint államforma bevezetését szorgalmazták. A megszállt területen népszavazást is rendeztek, amely megerősítette a monarchisztikus államformát. A royalisták ismét felajánlották a császári koronát Ferdinánd Miksa osztrák főhercegnek. A francia intervenció révén megváltozott politikai helyzetben Miksa elfogadta a III. Napóleon által sugallt felkérést, és ő maga is beszállt az akcióba mintegy hétezer osztrák katonával. A mexikói royalisták április éna népszavazás eredményére támaszkodva, I. Miksa a legkevésbé sem ismerte új államát, a hajóúton is például nem a Mexikóról szóló, neki átadott könyveket olvasta, hanem a császári udvari etikett kézikönyvének megírásával foglalkozott. Az akcióban jelentős erőkkel részt vett Spanyolország és Nagy-Britannia is, amelyek felé Mexikónak szintén tartozása volt. Bár az egyesült francia-spanyol-angol flotta legyőzte a mexikói hajóhadat, és térdre kényszerítette a szárazföldi csapatok egy részét is, Juárez diplomáciájának köszönhetően a spanyol és angol katonák hamar kivonultak az országból. Emellett, e két ország nem értett egyet azzal, hogy Franciaország meghódítsa Mexikót, sőt féltékenyek is voltak Napóleon sikereire. A császári pár május án szállt partra Veracruzbanahol ujjongó tömeg üdvözölte őket. Francois Achille de Bazaine francia altábornagy 25 főnyi seregének kíséretében június én bevonultak az immár császári székvárosba, Mexikóvárosba. A főváros közelében álló Chapultepec-palotába költöztek, a régi azték császárok nyaralóhelyére. Miksa egyik első intézkedése az volt, hogy széles sugárutat építtetett a császári palotától a városközpontig, amelyet a Császárné sétánynak Paseo de la emperatriz neveztek el.

Mai neve a Reform-sétány Paseo de la Reforma. Miksával otthonról is fegyveres erő tartott Mexikóba: osztrák, magyar és majdnem lengyel önkéntes kísérte. A mexikóiak elleni háború során mintegy magyar vesztette életét, igaz csak apróbb hadműveletekben vettek részt. Miksa valószínűleg nem volt tisztában a franciák által megszállt területen rendezett népszavazás eredményének erősen kétséges voltával. Az elűzött Benito Juárez elnök és a liberálisok sohasem ismerték el a népszavazás eredményét, és háborút folytattak a royalisták és a francia megszállók ellen. Miksa úgy hitte, Mexikót modern, európai típusú, liberális szellemű állammá alakíthatja, ezért fogadta el — családja ellenkezése dacára — a császári koronát. Mexikóban azonban azzal kellett szembesülnie, hogy az amerikai földrész minden országa a francia intervenciósok által megbuktatott mexikói köztársasági elnököt, Benito Juárezt támogatja. Miksára és a franciákra mindenki úgy tekintett, mint nemkívánatos idegen beavatkozókra. Miksa császár megpróbálta népszerűségét növelni, hatalmi bázisát kiszélesíteni. Örökbe fogadta az as években uralkodott korábbi mexikói császár, Agustín de Iturbide unokáit, Agustín de Iturbide y Greent és Salvador de Iturbide y de Marzánt. A 2 éves Augustínt kinevezte Iturbide hercegének, és megtette őt a császári trón örökösévé. Hasonló szándéktól vezetve Miksa birodalmi marsallá Reichsmarschall nevezte ki Antonio López de Santa Anna tábornokot, az exdiktátort. Miksa — konzervatív támogatóival szembeszállva — helybenhagyta és megerősítette az elűzött Juárez elnök több liberális szellemű rendelkezését, így a földreformot és a szavazójog kiterjesztését a földdel nem rendelkező parasztokra is.

Miksa nem vette észre, hogy csupán báb, és a francia csapatok kegyetlenkednek az ország konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa, ezért az mindenütt, ahol csak lehetett fegyvert ragadott ellenük. Napóleon maga úgy kezelte Mexikót, mintha francia gyarmat lenne; katonáinak gyilkosságai, rablásai és visszaélései miatt az emberek a jó szándékú Miksát tették felelőssé. Miksa császár kezdetben amnesztiát ajánlott Benito Juáreznek, ha felesküszik a koronára, de ezt a megbuktatott elnök elutasította. Később Miksa elrendelte, hogy Juárez minden elfogott hívét végezzék ki. Ez súlyos taktikai hibának bizonyult, növelte a köztársasági kormány híveinek számát, és elszántabbá tette a fegyveres ellenállást. Az észak-amerikai polgárháború lezárultával az Egyesült Államok is fegyvereket kezdett szállítani a köztársaságiaknak, és fenyegetően tiltakozott az európai intervenció ellen lásd Monroe-elvtartva a francia terjeszkedéstől. Részben az egykori konföderációs sereg szökevényeiből, részben a volt északi hadsereg katonáiból álló önkéntesek szivárogtak be Mexikóba, és kezdtek harcolni a franciák ellen. Az Egyesült Államok kisebb katonai alakulatokat küldött át a határon, hivatalosan a mexikói oldalról behatoló indiánok megbüntetésére, de az amerikai lovascsapatok leginkább a franciákkal csaptak össze.

Napóleon félt, hogy a polgárháború után felszabadult amerikaiak hadat üzennek Franciaországnak, sőt a lehetséges amerikai—francia háború nem csupán a mexikói frontra, hanem a tengerre és az amerikai francia gyarmatokra is áthelyeződne, ami veszélyeztetné egyúttal Franciaország tengeri hatalmát és a többi kontinensen található gyarmatát is. Napóleon ajánlatát, hogy a csapatokkal együtt ő is távozzék. A monarchisták magukra maradtak. Mexikón kívül mindenki tisztában volt azzal, hogy Miksa császárságának napjai meg vannak számlálva. A royalisták nem tudták tartani magukat a népszerű Benito Juárez elnök csapatai ellen. Napóleon császártól és IX. Pius pápától kérjen támogatást szorongatott férje számára. Erőfeszítései kudarcba fulladtak, mert Napóleon tudta, hogy ha visszaküldi csapatait Mexikóba, az amerikai támadást vonna maga után. A pápa sem léphetett fel katonailag Mexikóban, és diplomáciai támogatást sem adott. A csalódás és kétségbeesés az asszonyt mély depresszióba döntötte, egyes kortársak szerint az elmezavar határára került. A hatalmat újból megszerző köztársaságiak Hetekig tartó ostrom után megpróbált átszökni az ellenséges vonalakon, de árulás folytán elfogták. Hadbíróság elé állították, és hazaárulás vádjával halálra ítélték. A halálos ítélet ellen sokan táviratban és levélben tiltakoztak.

Az európai uralkodók mellett a liberálisok olyan prominens képviselői, mint Victor Hugo és Giuseppe Garibaldi is szót emeltek, de hiába. Juárez elnök példát akart statuálni, és meg akarta mutatni, hogy kormányát semmilyen idegen hatalom nem befolyásolhatja. Miksát Miksa állítólag megvesztegette a kivégzőosztag katonáit, hogy ne a fejébe lőjenek, egyikük mégis megtette. Miksával együtt ítélték halálra német szárnysegédjét, Felix zu Salm-Salm ezredest, aki az utolsó pillanatban kegyelmet kapott, felesége, Agnes Leclerq Joy, személyes közbenjárásának köszönhetően. Férje kivégzésének hírére a kétségbeesett Sarolta elméje megzavarodott. Miksa osztrák főherceg, mexikói császár szakszerűtlenül bebalzsamozott holttestét Mexikóvárosban egy héten át közszemlére tették, itt a holttestet meg is csonkították, majd hosszas diplomáciai tárgyalások után, néhány hónap múlva átadták Tegetthoff altengernagynakaki az osztrák-magyar hadiflotta Novara fregattjának fedélzetén Triesztbe hozta. Innen Bécsbe szállították, és Halálához romantikus történetet is kapcsoltak. A legenda szerint Miksa kívánságára ezt a dalt játszották kivégzésekor is.

Miksa bajor király és Badeni Karolina leánya, Mária Anna szász királyné ikertestvére, aki Habsburg—Lotaringiai Ferenc Károly főherceg hitveseként osztrák főhercegnétöbbek között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király és I. Miksa mexikói császár édesanyja. A Csillagkeresztes Rend kitüntetett tagja. Zsófia Friderika hercegnő édesapja IV. Miksa József bajor hercegválasztófejedelem — volt, Frigyes Mihály pfalz-zweibrückeni uralkodó herceg — és Maria Franziska Dorothea von Pfalz-Sulzbach hercegnő — második fia, tól I. Miksa néven bajor király. Édesanyja Miksa második felesége, az evangélikus vallású Karolina Friderika Vilma badeni hercegnő — volt, Károly Lajos badeni trónörökös herceg és Amália hessen—darmstadti hercegnő leánya, Apjának második házasságból nyolc gyermek született, de csak öten érték meg a felnőtt kort:. Édesapjának első házasságából, amelyet Auguszta Vilma hessen—darmstadti hercegnővel —Georg Wilhelm von Hessen-Darmstadt herceg — és Maria Luise Albertine von Leiningen-Dagsburg-Falkenburg — grófnő leányával kötött, öt gyermeke született, Zsófia Friderika féltestvérei:. Ferenc német-római császármagyar és cseh király később I. Ferenc néven osztrák császár egyik fiához. A házasságból 5 élő gyermek született, akik közül négyen érték meg a felnőtt kort. Első gyermekét, Ferenc József főherceget a későbbi császártZsófia csak nagy nehézségek után, házasságának hatodik évében szülte meg, több elvetélt terhesség után. A főhercegasszonyt gyakran és hosszan kellett kezeltetni a Bad Ischl -i gyógyfürdőkben. Következő fiai, Miksa és Károly Lajos két, illetve három évvel követték bátyjukat.

Lajos Viktor tizenkét évvel később jött a világra. Bécsben azt is pusmogták, hogy a két legidősebb fiú apja nem is Zsófia férje, hanem inkább Wasa Gusztáv svéd királyi herceg vagy a fiatalon elhunyt Napóleon Ferenc reichstadti herceg lehetett. Zsófiának egy lánya is született, Mária Anna Karolina —aki azonban négyéves korában meghalt. Nagybátyjához, Ferdinánd császárhoz hasonlóan őt is epileptikus rohamok gyötörték, amelyek végül halálához vezettek. A kamarilla elnevezéssel általában a felelőtlen kegyencek, az önös érdekeiket érvényesítő tanácsadók szűk körét jelölték, akik a társadalmi haladás, a szabadság kibontakozása, a politikai reformok ellen befolyásolták a korlátlan hatalmú uralkodót. A kamarilla tevékenységének lényegét alkotta a titkos intrikálás, a személyes felelősség hiánya. A bécsi császári udvar hatalmi viszonyait, belső klikkjeinek küzdelmét a korabeli magyar közvélemény csak felületesen ismerte. A sajtójában a kamarilla fogalmán a régi császári rendszer összes meghatározó vezetőjének személyét értették, és egy, a színfalak mögött létező egységes hatalmi központ létét gyanították, amely mereven szemben áll a nemzeti szabadságtörekvésekkel. Magyarországgal szemben a kamarilla-politika valóban egységesen nyilvánult meg. Az udvar belső hatalmi harcai így például Kolowrat gróf belügyminiszter és Metternich kancellár ellentéte nem érintették a kifelé egységesen magyarellenes és antiliberális politizálást.

Ferdinánd császárII. Ferenc császár elsőszülött fia alkalmatlan volt az uralkodásra. Helyette Metternich kancellár és az Államértekezlet kormányzott, amelynek állandó tagjai közül kettő mindig a Habsburg-családból került ki. Mivel kizártnak tűnt, hogy Ferdinándnak utódja szülessék, ezért öccsét, Ferenc Károly főhercegetZsófia férjét tekintették a császári trón várományosának. Azonban sem Ferenc Károly, sem az államértekezlet elnöke, Lajos főherceg nem mutattak érdeklődést államügyek iránt. A főhercegné befolyása alatt álló udvari kamarilla A császár helyett és nevében energikusan intézkedő kamarilla kíméletlenül leverte a forradalmakat. Ferenc József császár uralkodásának első éveiben anyjának erőteljes befolyása alatt állt. A főhercegné az ultramontán törekvéseket — azaz a pápához való hűség és a római katolikus uralkodó család csorbítatlan és feltétlen tekintélyének elismertetését — képviselte. Ez a világnézet nem ismerte el a birodalom nemzeteinek önrendelkezési törekvéseit, és küzdött a liberalizmus mindenfajta megnyilvánulása ellen. A császár anyjaként Zsófia igen erős személyi hatalomra és befolyásra tett szert. Ellenszenvétől főleg a nemzeti törekvéseiket érvényesíteni kívánó magyarok szenvedtek, akikkel szemben a császár helyesebben a császár nevében a valódi hatalmat gyakorló udvari kamarilla a levert magyar szabadságharc után rendkívül kemény megtorló intézkedéseket foganatosított. E politika mögött a magyargyűlölő Zsófia állt, akit sok kortárs konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa császár rossz szellemének tartott. Erzsébet császárnéZsófia menye sokat szenvedett anyósának szigorúságától saját gyermekeinek nevelésének jogát is csak komoly veszekedések árán sikerült visszaszereznie.

Zsófia lett első unokájának, Zsófia Friderika főhercegnőnek —Ferenc József és Erzsébet leányának keresztanyja. A kislánynak a nagyhatalmú nagyanya nevét adták, de sajnálatos módon a gyermek kétéves korában, egy magyarországi utazás során megbetegedett és meghalt. Miksa mexikói császárként Mexikóban kivégezték. Ezt a csapást Zsófia soha nem heverte ki. Minden életkedvét elveszítette. Csupán öt évvel élte túl fiát. A bécsi kapucinusok templomának császári kriptájában Kapuzinergruft helyezték végső nyugalomra, szeretett Miksa fia, és az -ben, 21 éves korában elhunyt Napóleon Ferenc reichstadti herceg mellé. A reichstadti herceg szarkofágját -ben Hitler utasítására elszállították a nácik által megszállt Franciaországbaés a párizsi Invalidusok dómjában helyezték el apjának, I. Napóleon francia császárnak sírhelye mellé. Zsófia legfiatalabb fia, Lajos Viktor főherceg homoszexuális hajlamú volt, ezt főhercegi rangjához méltatlannak ítélték, és száműzték az udvartól, őt a Salzburg melletti Siezenheimben temették el. Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő — bajor hercegnő, Ferenc József édesanyja.

Zsófia Friderika Uralkodóház Wittelsbach Született München Elhunyt Ferenc József osztrák császár és magyar király I. A Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa Commons tartalmaz Zsófia Friderika témájú médiaállományokat. Konyv: A csaszar uj elete - Mexikoi Miksa Történelemportál. Császári kripta. Miksa bajor király. Karolina badeni hercegnő. Habsburg—Lotaringiai Ferenc Károly főherceg. Miksa mexikói császár Károly Lajos főherceg Lajos Viktor főherceg.