Konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag


Konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 755465392
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,67

MAGYARÁZAT:Konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag

Kovai Cecília : A cigány—magyar különbségtétel és a rokonság. A cigány — magyar különbségtétel és a rokonság című könyvében Kovai Cecília nem csupán terepmunkáinak gazdag tapasztalatait osztja meg, hanem fontos kérdéseket vet fel a magyarországi cigányságról szóló politikai közbeszéd, tudástermelés és általában véve a cigány mint társadalmi kategória jelentése kapcsán is. A közel 15 éven át tartó antropológiai terepmunka eredményeit összefoglaló könyv egyik legfőbb erőssége, hogy egyidejűleg képes megjeleníteni az antropológiai kutatásokra jellemző helyi nézőpontot és a makroszinten zajló társadalmi-gazdasági strukturális változásokat is. Ennek köszönhetően választ kaphatunk a magyarországi falvakban az elmúlt évtizedben felerősödő etnikai cigány—nem cigány konfliktusok tágabb összefüggéseire is. Kovai Cecília kutatásait egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található faluban végezte, ahol klasszikus antropológiai módszerek segítségével vizsgálta a cigány—magyar különbségtétel változásait a helyi társadalomban. A es években megkezdett kutatás helyszínválasztása sem véletlen. A es évektől a régió településein tapasztalható etnikai feszültségek szoros kapcsolatban álltak a gazdasági hanyatlással, amit a térségben működő gyárak bezárása és a növekvő munkanélküliség okozott. A helyi társadalom etnikai és osztályviszonyainak újratermelődése veszélybe került és kiemelt problémává tette az etnikai különbségtétel mechanizmusait.

A kötet címe A cigány—magyar különbségtétel és a rokonság elsőre meglehetősen provokatívan hangozhat az olvasó számára. A szerzőt az etnikai kategóriák és az osztályviszonyok közötti összefüggések és jelentések érdeklik. Az etnikai szembeállítás csupán eszköz, amelyen keresztül a helyi közösséget érintő strukturális problémák elbeszélhetők. A rokonság megerősödése tehát a cigányok helyi közösségben betöltött peremhelyzetének következménye. A rokonság így egyszerre nyújt menedéket, védelmet és biztonságot, de egyúttal meg is nehezítheti a falusi cigányság társadalmi felemelkedését. Ez nem csupán a felvetett kérdések alaposabb körbejárására ösztönzi az olvasót, de értékes áttekintést nyújt az etnicitással és a rokonsággal foglalkozó egyéb társadalomtudományi szakák magyarországi tudástermelési módjaival kapcsolatban is. A szerző alapos és kritikai áttekintést nyújt a magyarországi cigánysággal foglalkozó szociológiai kutatásokról. A szerző szerint a szociológiai vizsgálatok sajátossága abban rejlik, hogy a cigányok kirekesztettségét elsősorban a formális intézményekhez való hozzáférésen keresztül vizsgálják, a cigányságot pedig kizárólag etnikai hátrányként értelmezik.

Mindeközben azonban javarészt figyelmen kívül hagyják egyebek mellett az etnicitásból eredő önszerveződés lehetőségét. E kutatások sokkal inkább a számszerűleg is kisebb, hagyományos, a többségi társadalom asszimilációs nyomásainak ellenálló cigány közösségek életére kíváncsiak. Ezek kutatásán keresztül pedig valóban beigazolódni látszik az etnikai különállás és a sikeres túlélési stratégiák közötti összefüggés. A szerző azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az államszocializmus alatt proletarizálódott hazai cigányság helyzete e megközelítéseken keresztül nem érthető meg teljesen. Munkájában rendkívül sikeresen ötvözi a "konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag" szociológiai és a nemzetközi antropológiai kutatások megközelítéseit, létrehozva egy újszerű, a helyi társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodó megközelítésmódot. Akönyv legfőbb erőssége a cigány—magyar különbségtételhez kapcsolódó mindennapi tapasztalatok megjelenítése. A terepmunka eredményeinek elemzése során a rendszerváltás utáni süllyedő falvak problémáinak és viszonyainak általános térképe elevenedik meg. A kötet az antropológia konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag köszönhetően élményközeli módon mutat be mindennapi helyzeteket. Kutatásaiban Kovai Cecília amellett érvel, hogy a cigány—magyar különbségtétel változását és az ehhez kapcsolódó etnikai konfliktusokat elsősorban a tágabb, globális átalakulás magyarázza. A hetveneses években megindult asszimiláció alapfeltételét a bérmunka jelentette.

A bérmunka világa s ezzel a hazai cigányság munkaerőpiaci integrációja nyolcvanas években azonban az államszocializmussal együtt válságba került. A rendszerváltást követő átalakulás nyomán a kilencvenes évekre a bérmunka szinte teljes egészében hozzáférhetetlenné vált a falusi cigányok számára. Ez az átalakulás és konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag nem csak a cigányokat, hanem a nem-cigány falusiakat is érintette, megrendítve az addig szilárdnak hitt vidéki társadalmi viszonyokat. A rendszerváltást követő hanyatlás folytán a magyar falura nehezedő társadalmi, gazdasági és politikai nyomást az ott élő önerőből, intézményes úton képtelen voltak megoldani. Az emberek által megélt strukturális változások a helyi állam összeroskadása következtében a cigány—magyar különbségtétel nyelvére fordítódtak le. E folyamatok visszavonták a cigányoknak az asszimilációért cserébe kínált integrációs ajánlatot és az etnikai határhúzások fokozatos radikalizálódásához vezettek — érvel a szerző. A falu hanyatlása a helyi középosztály részleges elvándorlását eredményezte, amely együtt járt a cigányság láthatóságának növekedésével. A szerző szerint a cigány—magyar különbségtétel a rendszerváltásig is egyenlőtlen viszonyon nyugodott, ezek alapja azonban a cigányokkal szemben az elismerésért cserébe támasztott asszimilációs elvárás volt. A szerző szerint ez az elnyomáson alapuló, mégis szilárd egyensúlyi állapot roppant meg a rendszerváltás utáni években, és alakította át a cigány—magyar különbségtételt a magyar falvakban.

Három megfogható példán — az iskola, a munka világa és a falusi térhasználat átalakulásán — keresztül mutatja be a cigány—magyar különbségtétel átalakulását és a faluközösségekre gyakorolt általános hatását. A szegregált iskola kialakulásán, a rokonsági alapon szerveződő informális munka térhódításán és a faluban végbemenő telepfelszámolási programon keresztül érzékletesen mutatja be, hogy egyrészt miként tolódtak el a korábban szilárdnak hitt etnikai határok, milyen következményekkel jártak e folyamatok a cigány—magyar különbségtétel továbberősödésére, a falusi társadalmak működésére. A szerző érzékletesen mutatja meg, hogy az egyénekhez, testvérpárokhoz és szomszédságokhoz kapcsolódó történetek mind-mind valamilyen nagy strukturális változásra reflektálnak. Konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag egyik legfontosabb ezek közül a helyi munkaerőpiac átalakulása. A falusi osztálypozíciókat formáló bérmunkapiac a rendszerváltást követően fokozatosan szűkült be és vált egyre nehezebben hozzáférhetővé a magyarországi falusi lakosság számára. Míg a formális bérmunka-végzés helyszíne a falun kívül található, addig az informális bérmunka szerveződése a helyi rokoni hálózatokon keresztül zajlik. Az ő perspektívájából az inkább informális vagy csak ad hoc jellegű bérmunkából élők idő- és térkezelése egyfajta renden kívüli, azt áthágó aktusként értelmeződik. Napközben az út szélén ácsorgó fiatal cigány férfiakat látunk, akik mindig indulásra készek, ugranak az első telefonra, amikor akár egy távoli unokatestvér vagy ismerős ajánl pénzszerzési lehetőséget.

A szerző e szétváló világok bemutatásán túl az erősödő különbségtétel közösségre gyakorolt hatását is taglalja. A könyv talán legmegragadóbb része egy felfelemelkedőben lévő, asszimilációs pályán mozgó család négy lánygyermekének pályaívét mutatja be. A négy nővér születése között év telt el, így a legnagyobb és legkisebb lány között pontosan 21 év a korkülönbség. A négy lánytestvér életpályáját olvasva betekintést kaphatunk a felemelkedési esélyek, az asszimilációs ígéretek és boldogulási lehetőségek változásáról, fokozatos beszűküléséről. Miközben a harmadik, Szintike, a faluban megerősödő cigány etnikai önszerveződés motorjává vált, konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag új lehetőségekkel és kihívásokkal kecsegtetett a korábban stabilnak hitt asszimilációs életpályákkal szemben, aközben a legfiatalabb, Lilike már egy erősen különbségtevő helyi társadalomba született bele, szegregált iskolába jár, cigánysága pedig megváltoztathatatlan és stigmatizált társadalmi kategória. Kovai Cecília könyve szomorú, de hiánypótló látlelet nem csupán a cigány—magyar különbségtétel rendszerváltást követő változásairól, hanem a magyar vidéken zajló gazdasági-társadalmi folyamatokról is.

A gazdasági lecsúszás és az ezzel együtt járó, fokozatosan mélyülő társadalmi és politikai árkok jól láthatóan a helyi közösségek széthasadásához vezettek. Kovai Cecília könyve — a magyar szociográfiai hagyományokat folytatva — ezekről a helyekről ad kimerítő és gazdag tudósítást az érdeklődő olvasóközönség számára. E könyvismertetés a socio. Címfotó: Molnár Ádám, Népszava. Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt. Vigvári András A cigány — magyar különbségtétel és a rokonság című könyvében Kovai Cecília nem csupán terepmunkáinak gazdag tapasztalatait osztja meg, hanem fontos kérdéseket vet fel a magyarországi cigányságról szóló politikai közbeszéd, tudástermelés és általában véve a cigány mint társadalmi kategória jelentése kapcsán is. Különbségtétel és a rokonság Kovai Cecília kutatásait egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található faluban végezte, ahol klasszikus antropológiai módszerek segítségével vizsgálta a cigány—magyar különbségtétel változásait a helyi társadalomban. Az absztrakttól a mindennapi tapasztalat ábrázolásáig Akönyv legfőbb erőssége a cigány—magyar különbségtételhez kapcsolódó mindennapi tapasztalatok megjelenítése. A magyar vidék hanyatlása és a cigány—magyar különbségtétel Kutatásaiban Kovai Cecília amellett érvel, hogy a cigány—magyar különbségtétel változását és az ehhez kapcsolódó etnikai konfliktusokat elsősorban a tágabb, globális átalakulás magyarázza.

Nagy változások a falusi társadalomban A szerző érzékletesen mutatja meg, hogy az egyénekhez, testvérpárokhoz és szomszédságokhoz kapcsolódó történetek mind-mind valamilyen nagy strukturális változásra reflektálnak. Címfotó: Molnár Ádám, Népszava Jó cikk volt? A romák rasszizálása és rasszista elnyomása. Milyen folyamatok eredményeképpen tekintünk a romákra egy másik rassz képviselőiként? Semmit rólunk nélkülünk — így tüntetnek a magyarok Orbán idején. Illiberális pénzügyek: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. Nikola Gruevszki Észak-Macedónia egykori teljhatalmú miniszterelnöke a as összeomlás után új profitlehetőségeket kereső nemzetközi befektetőkre és a politi Alternatív Magyarország — L. Ritók Nóra modellje. A gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő emberekre, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségé Címkék cigány cigányság etnicitás falu magyar magyarság recenzió rokonság vidék. Kövess minket! Partnereink és támogatóink universal-access-alt admin-generic. Ezért dolgozik az Új Egyenlőség. CÍMKEFELHŐ baloldal bérek demokrácia egyenlőtlenségek egészségügy esélyegyenlőség Európai Unió feminizmus fenntarthatóság foglalkoztatás gazdasági válság igazságosság jóléti állam kapitalizmus kapitalizmus modellek klímaváltozás koronavírus-járvány kritikai pszichológia lakhatás magyar politika munka munkabérek munkaerőpiac munkanélküliség neoliberalizmus oktatás osztály politika politikai attitűdök populizmus pszichológia pártpolitika recenzió rendszerváltás szakszervezetek szakszervezeti tagság szegénység szociáldemokrácia szociálpolitika társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi elosztás válság válságkezelés ökológiai közgazdaságtan újraelosztás. Necessary Necessary. Non-necessary Non-necessary.

Dolgozatomban egy Udvarhelyszék nyugati határszélén fekvő falut, Kőrispatakot vizsgálom, elsősorban társadalomnéprajzi szempontok szerint. A falu népességének számbeli, nemzedékbeli és etnikai jellegének alakulását szeretném konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag, bemutatni, különös tekintettel arra, hogy milyen változásokat okoztak a XX. Ugyanakkor rákérdezek a bekövetkezett változások okaira, illetve egy lehetséges választ próbálok keresni, lehetséges válaszokat találni. A faluban kialakult helyzet a XX. A szászság a királyföldi falvakból kitelepült, a falvak elöregedtek, az üresen maradt házakat a máshonnan beköltöző román és cigány lakosság vásárolta meg, sok esetben csupán elfoglalta, és mindaddig élt bennük, amíg teljesen meg nem rongálódtak. Így Erdély valamikor legpolgáriasultabb települései tönkrementek, manapság egészen lehangoló képet mutatnak. Hasonló helyzet kezd eluralkodni a Székelyföld falvaiban, és hasonlónak látom a helyzetet ehhez az általam megvizsgált Kőrispatakon is. A falu eléggé elszigetelt helyen fekszik, nehezen megközelíthető az utak rossz minősége miatt. Egy elöregedő, és nagyon gyors ütemben cigányosodó 1 faluról van szó. Kutatásom témáját az képezi, hogy minek következtében került a falu a mai állapotába. Megpróbálom időszakokra lebontva megtalálni azokat a gazdasági és társadalmi okokat, amelyek a mai állapotot okozták, vagy akár közvetve létrehozták.

Választ szeretnék találni arra, hogy milyen revitalizációs lehetőségek léteznek az ilyen helyzetbe kerülő falvak esetében, milyen lehetőségük van a fennmaradásra. Az utóbbi évtizedben Kőrispatakon is történtek ilyen jellegű kezdeményezések. Ez az oka annak, hogy választásom erre a falura esett. Dolgozatomban tehát az elöregedés okait, az elcigányosodás folyamatát vizsgálom, a különböző revitalizációs lehetőségeket: melyek azok, milyen hátrányokkal, milyen negatív következményekkel járnak a közösséget illetően? Dolgozatom elsődleges célja a falu alapvető társadalmi-kulturális változásait vizsgálni társadalomnéprajzi módszerekkel. A faluban családlapos felmérést végeztünk decemberében elsőéves kollegáimmal. A családlap a következő adatokat tartalmazta: az adott családhoz tartozó személy nevét, státusát a családban, születési helyét és évét, felekezeti hovatartozását, házasságkötésének időpontját, iskolai végzettségét, foglalkozását, jelenlegi munkahelyét, valamint az általa a családban beszélt nyelvet. Ezenkívül feltüntettük az etnikai hovatartozást, amely nem mindig egyezik meg az anyanyelvként beszélt nyelvvel. Az etnikai hovatartozás megállapításánál a faluban működő külső szempontokat vettük figyelembe, tehát azt, hogy valaki cigány 2nem mi állapítottuk meg, és gyakran nem is az adatközlő maga, hanem a szomszédai, a falubeliek. A családlapokon azt is rögzítettük, hogy ki az, aki a családból az adott háztartásban él, és aki már nem él ott, annak a jelenlegi lakóhelye, valamint eltávozásának ideje van feltüntetve.

Így szinkrón képet kaptunk a családlapok által, megközelítően pontos adatokat a falu társadalmának mai összetételéről, ami természetesen különbözik a hivatalos népszámlálás adataitól, mivel ők más szempontokat érvényesítettek pl. Úgy gondolom, hogy az általunk végzett felmérések reálisabb képet nyújtanak a falu népességét illetően. Ezenkívül adatokat rögzítettünk a faluból eltávozottakról, amelyek segítségével beszélhetünk a falu lakosságának mobilitásáról is, nyitottságáról a különböző időszakokban. A falu szinkrón vizsgálata mellett diakrón képet nyújt az anyakönyvek vizsgálata, mivel azok a társadalomnéprajz elengedhetetlen forrásai. Magyarországon az anyakönyvezés kezdete a XVI. Több egyházi zsinat foglalkozott a vezetésüket illető kérdésekkel. Célját abban jelölték meg, hogy elkerüljék a vérrokonságot és a többnejűséget. Erdély től a Habsburg Birodalom részévé vált, Bécsből irányították, ami jól megszervezett adminisztrációt eredményezett. Rákényszerítették a helyi vezetőket arra, hogy vezessenek pontos anyakönyveket, akik így egyre rendszeresebben és egyre több adatot regisztráltak. Erdélyben a XVII. Az első anyakönyvek általában vegyesek voltak, három részre osztották őket, így külön fejezetenként tartalmazták a születési, házassági és halálozási adatokat. Az anyakönyvek elsődleges célja az elvégzett szertartásokról való nyilvántartás volt, amely a házasságkötések törvényességének a betartását célozta, másrészt az egyház híveinek nyilvántartására szolgált.

Továbbá célja volt a birtokjog érvényesítésének elősegítése csak törvényes házasságból született gyermek örökölhetett. Létezik egy es törvény arra vonatkozóan, hogy az anyakönyveket két példányban kell vezetni. Az előre nyomtatott rovatolt anyakönyv a XIX. Az állam elsődlegességet csak ben nyert, amikor bevezetik Magyarországon a polgári házasságkötést és az állami anyakönyvezést. A születési és elhalálozási anyakönyvek összevetésével vizsgálható a település természetes szaporulata, hogy egy közösség hogyan reprodukálja önmagát, demográfiai szempontból hogyan alakul. Ha a természetes szaporulatot összevetjük a népszámlálási adatokkal, egy vándorlási egyenleget kapunk, mely ismét a falu nyitottságát, mobilitását tükrözi. Célom nem-nominatív módszerekkel 6 feldolgozni az egyházi anyakönyvek adatait, a település természetes demográfiai folyamatait értékelni, felvázolni a lakosság lokális, etnikai és felekezeti mobilitását. A matrikulák alkalmasak arra, hogy képet alkothassunk a népesség összetételéről, feltérképezzük egy-egy település külső kapcsolatrendszerét. Így az anyakönyv elvezet az exogám házasságokhoz. Ennek jelentősége a XX. A demográfiai változást a hivatalos népszámlálási adatok is tükrözik, emiatt ezek képezték dolgozatom harmadik forrástípusát. A társadalomnéprajz módszerei mellett felhasználtam helyszínen készített interjúkat is az engem érdeklő történeti kérdéseket illetően, melyek a falu véleményét tükrözik bizonyos kérdésekről. Többszöri ottlétem alatt, mint résztvevő megfigyelő igyekeztem információkat szerezni az emberek véleményéről, illetve állásfoglalásáról. Kőrispatak a Küsmöd patak völgyében, Etedtől 6 km-re nyugatra helyezkedik el. Udvarhelyszék egyik határszéli települése. A mai Hargita megye határa 3 km-re van a falutól nyugatra. A falu a A megyei úton közelíthető meg Bözödújfalu, illetve Eted felől. Székelykeresztúrtól 30 km-re, Erdőszentgyörgytől 16 km-re, Székelyudvarhelytől pedig 50 km-re fekszik. A rossz minőségű út miatt nehezen érhető el.

Naponta van autóbuszjárat Csíkszereda és Vásárhely között, a közlekedés konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag nehézkes. A falu első említései: - Corospatak, - Kerespataka, - Keorijspatak, - Kerespatak, Keörrwspatak, -Keöreöspatak, - Köres Patak, - Körispatak, -Köröspatak, - Krispatak, - Krisparou, - Kőrispatak, Crispatac néven történtek. Régészeti kutatások alapján elmondható, hogy a falu már a népvándorlások kora óta lakott terület volt. A hagyomány szerint a mostani helyétől m-re délre elhelyezkedő Diósfalván volt. Míg a települést a tatárok pusztították, a lakosok a falu széli Szilasáj sziklabarlangba menekültek, ott húzták meg magukat. Elsőként egy Dömös nevű ember költözött be körül, aki szintén a tatárok elől menekült ide Kecsetből a Tatárok-útja és Dömös-útja helynevek őrzik ennek emlékét. Mai nevét a falu a rajta keresztülfolyó, kőrisfákkal szegélyezett patakról nyerte. Az as évekre lakossága fokozatosan gyarapodott, és közösségi életet kezdett élni. A székelység társadalomszerkezete nem volt azonos Erdély többi vidékeinek társadalmával. A székely falu gazdaságilag és társadalmilag is katonai egységekre, tizedekre oszlott. Erdély társadalmában meghatározott státussal rendelkeztek, sajátos szabadparaszti rétegnek tekinthetőek, akik számára katonai feladatkörük előnyöket biztosított. A székelyek foglalkozás szerint parasztok, jogilag azonban nem: nem volt jobbágy vagy szolgarend, személyével mindenki szabadon rendelkezhetett. Később, a székely határőrezredek létrehozásakor a Székelyföld egyes vidékein a katonafunkció ismét előtérbe került és ennek a rétegnek helyzete javult. A falu késő középkori társadalmi szerkezetéről a Székely Oklevéltár köteteiben és a hajdani lustrák katonai szemlék összeírásaiban olvasható adatok is adnak némi tájékoztatást.

Ilyen a XVI. János király János Zsigmond hadában híven szolgált udvarhelyszéki főemberek és lófők lajstroma, amelyben Kőrispatakról Ferenczij Matijás, Gotharth Imre és Pál nevei említődnek. A falu lakosságára vonatkozóan a következő adatokat ismerjük: ben 28 kaput, I6l4-ben 60 családfőt írtak össze. Ugyanakkor Udvarhelyszék 25 dénáros adójegyzéke ben Keoruspatakon 27 lófő család portáját írja össze. Az adatok összevetéséből az derül ki, hogy ben a 28 kőrispataki családból 27 konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag család volt. Egyed Ákos adatai szerint azonban I6l4-re már 18 jobbágy- és 10 zsellércsalád volt a faluban. A Székely Oklevéltár új sorozatában megjelent kőrispataki lustrák is adnak némi információt: ből közli Tiboldi Izsák kőrispataki százának névsorát 12ból pedig a székely népösszeírások során jegyezték fel a falu rendjeinek számarányát: primpilii 11, pedites pixidarii 22, vidua pixidarii 1, recuperati 5, recentes Udvarhelyszék ben tartott lustrájakor Kőrispatakon két nemest, 36 primipilust és 16 pixidáriust gyalogost tartanak nyílván. Kőrispatakon állítólag földesúr nem vetette meg a lábát, pedig adományozások révén többen kaptak részt Kőrispatak határából. Például: ben kisrédei Rédei János, majd a Kernits és Mindszenty családok is. A legelső magyarországi hivatalos népszámlálás adataiból ismert as adat szerint: házban család lakott, ebből a férfi és a női nemhez konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag, összesen lélek.

Az összeírások alapján a férfiból paraszt volt 69, paraszt és polgár örököse 47, zsellér 63, pap 2, nemes De ezek a kategóriák mást jelentenek, mint Erdély egyéb területein. Kezdetben a nemesi cím minden székely katonának kijárt anyagi helyzetétől függetlenül, de már a XV. Ulászló már megkülönböztet nemes és nem nemes székelyt. Az utóbbi adat valószínűleg a primipilus kategóriát fedi. Ezt támasztják alá Egyed Ákos15 adatai. Arányaik között Kőrispatakon a következőképpen alakultak:. Az adatok azt mutatják, hogy ban már nincs ún. Ugyanakkor azt írja, hogy a Székelyföldön jobbágy-zselléri tömbök voltak jellemzőek, mint pl. Keresztúr vidékén is. A falu népességére vonatkozó későbbi adatokról eléggé rendszeres információink vannak. Magyarország etnikai viszonyainak első hivatalos felmérése ugyanis l-ben - az osztrák hatóságok katonai célzatú felmérése - helységenkénti "konyv: A cigany–magyar kulonbsegtetel es a rokonsag" is rendelkezésünkre áll. Kosa László szerint a vallási megoszlás szinte minden esetben egybevág a nemzetiségi elkülönüléssel. A magyarok a történeti egyházak között oszlanak meg. Az erdélyi reformátusok és unitáriusok mind magyarok. A magyarság körében még a XIX. Sőt, a nagyobb tájegységek többnyire homogén vallásúak, a valláshatárok pedig szinte mindig élesek. Udvarhely szélén pl. Tehát itt akkoriban már kellett léteznie egy kápolnának, noha az egyháztörténet itt nem említ katolikus kultuszhelyet. Azonban Erdőszentgyörgyre is korán, ben elért a reformáció Székely György prédikátor tevékenysége révéns ban már református lelkésze volt Kőrispataknak. A XVII. Ezt igazolja a papilak építési stílusa is, ami jelenleg nem látszik, mert átalakították