Konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra


Konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 751117692
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,55

MAGYARÁZAT:Konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra

Csak mi tartozunk ezért felelőséggel,senki más. A legfontosabbak azok a pillanatok,melyekben úgy érezzük,valaki megérintett. Minek rágódni a múlton,elébe menni a jövönek? Maradjatok a jelen pillanat egyszerűségében. Minden változik,óráról órára. Ha nem harcolunk ellene,összhangban vagyunk a valósággal. Egyesek egyszerűen hamarabb halnak meg,mint mások. Idővel a vízcseppek Egy óriási edényt is megtelítenek. Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni,mi a legfontosabb számunkra. Valójában pedig bensőséges viszonyban állnak a félelemmel. A félelem,a düh,a bűntudat,a magány és a reménytelenség mind olyan érzelmi reakciók, Amelyek képesek felerősíteni a szenvedést. Holott lehet,hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét. Az emberek fájdalmat okoznak egymásnak, Mi fájdalmat okozunk másoknak,és konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra többiek fájdalmat okoznak nekünk. Ennek felismerése nem más,mint tiszta látásmód. Nincs egyetlen dolog, egyetlen esemény-sem a belső,sem a külső világban-,amelynek ne lenne oka, és minden oknak szükségszerűen ki kell váltania valamilyen hatást. A legyőzhetetlen akarat a forrása. A lélek elsorvad,amikor minden figyelmünket a testre összpontosítjuk. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más. Nincs egyetlen dolog, egyetlen esemény-sem a belső, sem a külső világban- amelynek ne lenne oka, és minden oknak szükségszerűen ki kell váltania valamilyen hatást. A legfontosabbak azok a pillanatok, melyekben úgy érezzük, valaki megérintett. Minek rágódni a múlton, elébe menni a jövőnek? Minden változik, óráról órára. Ha nem harcolunk ellene, összhangban vagyunk a valósággal. Egyesek egyszerűen hamarabb halnak meg, mint mások. Aztán ezek alapján fogjuk újrafogalmazni, mi a legfontosabb számunkra. A félelem, a düh, a bűntudat, a magány és a reménytelenség mind olyan érzelmi reakciók, Amelyek képesek felerősíteni a szenvedést. Holott lehet, hogy épp egy nagy kaland veszi kezdetét. Az emberek fájdalmat okoznak egymásnak, mi fájdalmat okozunk másoknak ,és a többiek fájdalmat okoznak nekünk.

Ennek felismerése nem más, mint tiszta látásmód. A lélek elsorvad, amikor minden figyelmünket a testre összpontosítjuk. Tanakodtak hová tegyék, hogy az ember meg ne találja. Egyikőjük azt mondta: Tegyük a föld alá. Az nem jó, mondta egy bölcsebb isten, mert az ember előbb utóbb feldurja a földet és megtalálja, tegyük a hegy tetejére. Végül a legbölcsebb legöregebb isten szólalt meg: Nem tehetjük a hegy tetejére, az ember előbbutóbb megmássza a hegyeket, tegyük magába az emberbe, ott sose fogja keresni. Mindaz, ami "konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra," a gondolatainkból táplálkozik. Gondolatainkból építjük fel a világunkat. Nagy igazság ez, a legnagyobb igazságok egyike. Amikor valóban értjük - fölfogjuk és elfogadjuk - hogy az élet nehéz, megszűnik nehéznek lenni. Mert konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra elfogadjuk, az a tény, hogy nehéz, nem számít többé. Az élet nehéz voltának igazságát a legtöbb ember nem látja át teljes mértékben. Többé-kevésbé állandó jelleggel sopánkodnak az emberek, halkan vagy fennhangon panaszolják föl terheiket és gondjaikat, mintha kirínának az élet egyébként könnyű hátteréből, vagy abból az életből, amely ha nem könnyű is, mindenesetre méltányos volna, ha az lenne. Halkan vagy fennhangon hirdetik hitüket, mely szerint nehézségeik egy megkülönböztetett nyavalya, amely csak őket sújtja vagy családjukat, törzsüket, osztályukat, fajtájukat vagy akár fajukat, de senki mást. Scott Peck: A járatlan út. S ha képtelen vagy tovább adni azokat, akkor azok birtokolnak téged. Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál. Mert ha megszorítod eltűnik. Ha kisajátítod, tönkreteszed. Tartsd szabadon és örökre a tiéd marad. A félelem, a düh, a bűntudat, a magány és a reménytelenség mind olyan érzelmi reakciók, amelyek képesek felerősíteni a szenvedést. Az emberek fájdalmat okoznak egymásnak, Mi fájdalmat okozunk másoknak, és a többiek fájdalmat okoznak nekünk.

Mindamellett egy roppant nehéz témáról van szó. E téma, lévén szerteágazó, oly messze vezet és lényege oly nehezen megragadható, hogy túlhaladja e sorok íróinak lehetőségeit. Így a továbbiakban csak nagy vonalakban fogom felvázolni, remélve, hogy a jövőben átvizsgálhatom még, amint hozzáértő kritikusaim véleményét kiérdemeltem. Az ember még a lehulló sziromlevélben is az örök szépséget látja. A csillagos égre feltekintve egyetemes törvényt érzékel. Az önmagában és másokban lévő gonoszt észlelve az ember eszményi formáját kutatja. A halállal szembesülve, mely véget vet az életnek, egy soha el nem múló világra vágyik. Mindezen érzések mélyen gyökereznek az emberben. Az emberi szív lankadatlanul keresi a láthatatlan világot a látható mögött, a törvényszerűséget a jelenségek mélyén, az események mögötti jelentést vagy az eszményeket a közvetlen történéseken túl. Ez a szüntelen keresés az ember alapvető követelményéből ered, mely arra kényszeríti, hogy olyasmi után kutasson, ami a jelenvaló világot transzcendálja, mégpedig éppen azért, mert e jelenvaló világban él; valami egyetemes után éppen azért, mivel egyedi jelenségekkel van dolga; valami változatlan és örök után éppen azért, mivel szüntelenül a születés és halál váltakozását tapasztalja. A filozófusok azt állították, hogy az ember egy metafizikai állat, és azt mondhatjuk, hogy e meghatározás alapvető és közös a Kelet és Nyugat, múlt és konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra számára.

Ám éppen mivel az ember egy metafizikai állat, olyan perspektívát is meg tud nyitni, mely tagadja az olyan eszmények létezését, amelyek jelen realitását felülmúlják, valamint az örökkévaló meglétét a dolgok mögött. Sőt, az ember olyan álláspontot is képviselhet, miszerint az egyedi jelenségek e jelenvaló világa az egyedüli és egyetlen létező világ. Következésképpen, a jelenvaló dolgok és az eszmények, az egyedi és egyetemes, az időbeli és örök, az immanencia és transzcendencia eme szembenállása és feszültsége végigvonul az emberi létezésen, egyszersmind problematikussá téve azt. Ezt a szembenállást és feszültséget itt a dzsi [az egyedi] és a ri [az egyetemes] fogalmával jelölöm. A dzsi és a ri szembenállása és feszültsége szüntelenül áthatja az emberi létezést, és éppen ezért az emberiség nem tehet mást, mintsem hogy tudomásul veszi ezt mint problémát - ez az ember sorsa és lényege. A dzsi és a ri használata a buddhizmusból ered, amelyben a dzsi a jelenvalót, jelenségszerűt, sajátosat, időbelit és elkülönültet jelöli, míg a ri az eszményi, a numenszerű,1 az egyetemes, az örök és el nem különült megjelölését szolgálja. Ugyanakkor a nyugati gondolkodásban is több filozófiai álláspont létezik e tekintetben. Ezek a különféle empirikus álláspontok, melyek egyaránt megtalálhatók Keleten és Nyugaton. Velük ellentétben más álláspontok megkísérlik ugyanezt a totalitást oly módon megragadni és megérteni, hogy az utóbbit ri tekintik alapvetőnek. Ezek a különféle idealista álláspontok, amelyek szintén közösek Keleten és Nyugaton. Azonban sem az empirizmus, sem az idealizmus nem nyújt alapvető megoldást az ember problémájára mindaddig, amíg az említett szembenállás és feszültség egyik pólusát mint alapvető elvet ragadják meg, miáltal megmaradnak eme feszültségnél ahelyett, hogy felülmúlnák azt.

Hiszen annak az álláspontnak, mely valódi megoldást nyújthat e szemben­állás és feszültség megoldására, át kell törnie e szembenálláson és feszültségen. Metafizikai álláspontnak kell lennie a szó igazi értelmében. Az Arisztotelész utáni nyugati metafizika története a Lét eme fogalmának kiterjesztésén alapul. Kant volt az, aki e metafizikai pozíciókat mint dogmatikus álláspontokat támadta, amikor feltette a kérdést: 'Hogyan lehetséges a metafizika mint tudomány Wissenschaft ', és aki saját kritikai módszerét használt arra, hogy kijelölje a metafizika helyét egy teljességgel új alapon. Az új alapvetés a tiszta gyakorlati ész transzcendentális törvénye volt, vagyis az abszolút 'Kell' Sollen. Kanttal a Nyugat filozófiai gondolkodása egy meghatározott fordulóponthoz ért. A független 'Lét' metafizikája a szubjektív 'Kell' metafizikájává lett. Azt is mondhatjuk, hogy a nyugati filozófiai gondolkodás folyamata Kant óta bolyongva és tapogatózva halad előre abban a kísérletben, hogy az arisztotelészi 'Lét' és a kanti 'Kell' Sollen közti feszültséget vagy polaritást áthidalja oly módon, hogy vagy az egyik vagy a másik pólus felé húz, vagy oly módon, hogy a kettő összhangját gondolja el, vagy pedig megpróbálja transzcendálni azokat valamilyen formában.

Eme filozófiai törekvések között elsősorban a Nietzsche és Heidegger nevével fémjelzett az, amely komolyan foglalkozik a "nemlét" vagy a 'Semmi' kérdésével, amelyek nem kategorizálhatók úgy, mint 'Lét' Sein "konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra" 'Kell' Sollen. Mindamellett a 'Semmi' konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra elsődleges metafizikai elv felfogása, mely Arisztotelésznél a 'Lét'-tel, Kantnál a 'Kell'-lel áll szemben melyeknek abszolút jellegük volt, lévén transzcen­dálták a relativitást és a metafizika lehetőségének alapelvét képeztékcsak több mint kétezer év után vált uralkodóvá a nyugati filozófia történetében. Másfelől azonban Keleten az indiai Nágárdzsuna már a második évszázadban világosan megfogalmazta a Semmi gondolatát ebben az értelemben, miközben alapvető filozófiai elvvé tette azt. A Buddháig visszamenő vallásos önmegvalósítás hagyományában gyökerező Nágárdzsuna filozófiai fogalmakkal fejtette ki a az abszolút 'Semmi' álláspontját, mely egyszerre haladja túl a lét és nemlét fogalmát. Nágárdzsuna gondolata később a mahájána buddhizmus alapvető kiindulási pontjává lett. A 'Lét' Seina 'Kell' Sollen és a 'Semmi' Nichtsvagy, japánul, az U, a Ri és a Mu fogalmai, ahogy ezeket Arisztotelész, Kant és Nágárdzsuna bevezette, mind abszolút vagy nem-relatív jelleggel bírnak, és mindannyian, elvben, transzcendálták a dzsi és ri fent említett szembenállását. A dzsi és ri szembenállása csak akkor múlható felül, ha az u, a ri és a mu elveit abszolutizáljuk. Ha abszolutizáljuk a Ri-t, az 'egyetemest', mely a maga relatív értelmében a fent említett szembenállás egyik pólusa, természetszerűleg Ri-vé avagy 'Egyetemessé' válik kanti 'Kell' a maga abszolút értelmében. Másfelől maga a dzsi, avagy a 'részleges' mint a szembenállás másik pólusa, a relatív lét és relatív nem-lét szintézise vagy keveréke.

Ezért, ha az abszolútumot a dzsi-ből származtatjuk, akkor a dzsi az U-ra Létre vagy Mu-ra Semmire redukálódik azok abszolút értelmében: dzsi riA relatív és empirikus szint: a részleges az egyetemes U Mu RiAz abszolút ésmetafizikai szint: Lét Semmi Az Egyetemes "Konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra" Sein Nichts Sollen Azt is mondhatjuk, hogy Arisztotelész, Kant és Nágárdzsuna, noha időben és térben távol álltak egymástól, mindannyian a maguk módján eljutottak egyfajta abszolút felismerésig. Hiszen három olyan lehetséges kategóriának tekinthetjük őket, amelyek elvben túlhaladták a dzsi és ri szembenállását, mely végighúzódik az emberi léten és mindörökké problematikussá teszi az emberi életet. A három fogalmat ugyanakkor az emberi lét esszenciális problematikájára adott három lehetséges válaszként is értelmezhetjük. Minthogy mindhárom kategória transzcendentális és abszolút jellegű, és nem redukálható sem egymásra, sem valami másra, éppen ezért csak e három kategóriát tekinthetjük valóban alapvetőnek. Az Ideák transzcendálják az érzékelést, nem keletkeznek, nem pusztulnak el, nem változnak. Japán fogalmakkal a jelenségek mint dzsi mögött Platón tételezte az ideákat mit ri-t. Mi több, Platón a jelenségeket dzsi az Ideák ri másolataiként gondolta el, mely ideák a jelenségek eredendő prototípusai. Platón számára az Ideák ri nem csupán elméleti és ontológiai jelleggel bírtak mint a természeti lét princípiumai. Az Ideáknak egyszersmind kifejezetten etikai és gyakorlati jellegűk is volt [ A jelenségek és Ideák közötti kapcsolat platóni értelmezését, melyben az Ideák nem fejezik ki világosan a természet törvénye és az ember törvénye, az elmélet és gyakorlat, az értelem és akarat közötti különbséget, noha kifejezetten etikai és gyakorlati színezetük volt, Arisztotelész az anyag és a forma kapcsolatának tételezésével helyettesítette, mely inkább elméleti és ontológiai jellegű, mintsem etikai és gyakorlati.

Fordtotta: Szieberth Adam Szakmailag ellenorizte, a fordtast az eredetivel egybevetette, valamint a magyar helyesrasnak megfeleloen atrta Podor Dora Szerkesztette: Grabner Maria A bortotervet kesztette: Gregor Laszlo A digitalizalas a General Press kiado azonos cmu kiadvanya alapjan keszult. ISBN 83 6. Nev szerint James E. Lucy McDiarmid, a Villanova University oktatoja a vallalkozas kezdeti szakaszaban szolgalt letfontossagu informaciokkal, Linda McNamara, az Onondaga Community College konyvtarkozi kolcsonzesi szolgalatanak munkatarsa pedig meg olyan ritka, elfeledett konyveknek is a nyomara bukkant, amelyekbol sem a Widener Library, sem a Kongresszusi Konyvtar nem tart peldanyt. David Lloyd, a LeMoyne College tanara a walesi konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra kapcsolatban adott nelkulozhetetlen tanacsokat. A szerzo es a Kiado koszonetet mond a kovetkezoknek, amiert engedelyt adtak a konyv illusztracioinak felhasznalasara: Maiden Castle, Tara, Uffingtoni Feher Lo 1. Thioc, Musee galloromain de Lyon, Franciaorszag tulajdona; A hallstatti leletek, a battersea-i pajzs, a gundestrupi ust, a meridai miniatur kocsi, az konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra fejek 4.

Eredete konnyen megallapthato: a gorog Kelto szora vezetheto vissza, amelynek jelentese eldugott, es a civilizaltabb vilag elol elzartan elo nepekre utalt. Csak Kr. A csoport tagjai: az r, a skot gael, a Man szigeten beszelt manx, a walesi, a konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra es a breton. A kifejezes tehat a tudomanyos nyelvben, nem a koznyelvben terjedt el eloszor, ezzel magyarazhato, hogy angol nyelvteruleten mindmaig van nemi vita a Celt szo ejtese korul. A vajt fuluek etimologiai okokbol a kemenyebb kelt valtozatot favorizaljak, az angol ful szamara azonban termeszetesebben hangzik a lagyabb szelt ejtes. Es hogy a helyzet meg bonyolultabb legyen, az altalunk keltaknak nevezett nepek a modern kor elott egyaltalan nem hasznaltak ezt a szot, es mas szavuk sincs, amely a ko ztuk fennallo nyelvi kozossegre utalna. A gorogok eredetileg egy okori gall nepre, a franciak tavoli oseire hasznaltak a Kelto szot. Ez a nepcsoport a mai Marseille-tol eszakra elt. A klasszikus okori szerzok ezutan fokozatosan az egymassal nyilvanvaloan rokonthato nyelveket beszelo nepcsoportokra kezdtek alkalmazni a terminust, a kis-azsiai Galacia lakoitol az Iberiai-felsziget Galcia nevu tersegenek nepeig. Julius Caesar rasaiban Kr. A Brit-szigeteken elo nepekre meglepo modon sem a gorog Kelto, sem a latin Celtae szo nem vonatkozott, es az or vagy owalesi nyelvben sem utal arra egyetlen szo sem, hogy beszeloik kapcsolatot folteteleztek volna e ket nyelv kozott. A kulonbozo kelta nepek gyakran jeloltek magukat a gal- gyokot tartalmazo szavakkal, pl. Gallia, Galacia, Galcia ilyen nevu terseg Spanyolorszagban es Lengyelorszagban is van vagy Portug lia. A muvelt angol szerzok elott mar eleg koran ismert volt a kelta szo, de csak regi, kihalt nyelvekre vonatkoztatva. Milton is hasznalja az Elveszett Paradicsomban Azt a gondolatot azonban, hogy ugyanez a szo az Europa periferiajan szegenysegben tengodo, lenezett nepek elo nyelveit is jelentheti, csak lassankent fogadtak el.

George Buchananre ugyet sem vetettek, amikor ben azt alltotta, hogy a skot gael nyelv az okori keltabol szarmazik. Franciaorszagban azonban, ahol a nemzeti tortenelem a gallok romai uralommal szembeni ellenallasaval kezdodik, tobb szerzo is folismerte, hogy az orszag eszaknyugati csucskeben levo felszigetukon elszigetelten elo bretonok koreben tovabb el az osi nyelv. Paul-Yves Pezron folytonossag melletti ervei, melyeket az Antiquit de la nation et la langue des Celtes A keltak nepenek es nyelvenek antikvitasa cmu, ban megjelent muveben fejtett ki itt sokkal meggyozobbnek hatottak, mint Buchanan okfejtese Angliaban. A Pezronnal egyidoben tevekenykedo, walesi szuletesu Edward Lhuyd vagy Lloyd kb. A breton nyelvnek nem a gall az ose, hanem a Kr. Brit-szigetek kisebbsegi nyelveit. Archaeologia Britannica cmu muve nyoman terjedt el a mai ertelemben hasznalt kelta szo. Alig tobb, mint fel evszazaddal kesobb pedig mar szinte minden olvaso ember nagy valosznuseggel talalkozott a kelta szoval, hala a James Macpherson tetszetos hamis tvanya, az Osszi n-nekek fordtasa koruli felhajtasnak. Annak ellenere, hogy az igen terjengos, bo lere eresztett koltemenyek vegigolvasasa a vegsokig kitarto, fanatikus buzgosagot igenyel ma, az Osszi n-nekeknek megjelenesuk utan gy is vilagszerte kultusza lett. A legkulonbozobb emberekbol valtottak ki rajongast, gy Thomas Jeffersonbol es Johann Wolfgang Goethebol konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra, aki lefordtotta a poemakat nemetre. Divatba jott az osszianizmus, egyik muveszeti ag sem vonhatta ki magat a harci szekereiken zord, ksertet jarta tajakon, csipkezett hegygerincek kozott robogo, fatalista eletszemleletu, szoke daliak hatasa alol.

Az Osszi n-nekekbol vett temakra legalabb harminc operat komponaltak, Osszian, a fohos idealizalt kepet "konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra" tobb szaz festmeny orzi. Osszian apja, Fingal nevet ben mar egesz Europa ismerte, amikor is Felix Mendelssohn Hebrid k-nyit ny ra a Fingalbarlang-nyitany cmet ragasztottak. Osszian fianak, Oscarnak a neve pedig Nemetorszagban es Skandinaviaban olyan nepszeru lett, hogy tobb, egymast koveto dan kiraly is ezen a neven uralkodott. Macphersonnal egy idoben es hozza kapcsolodva vette kezdetet az angol irodalomban az kozotti idoszakban az ugynevezett kelta reneszansz, amelynek elen angol-walesi koltok alltak, peldaul Thomas Gray, akinek The Baird A bard cmu, ben rt koltemenye nyoman beepult az angolba a walesi es az r nyelvben is dalnokot jelento szo. Bardok, meredek koszirtek, suru kod, harfa, aranyfurtu hajadonok, elfeledett, de fo lkutathato varazslatos csodatettek ezt jelentette a romantikus kor szamara a kelta vilag. A regisegbuvarok pedig, akiknek vezeralakjai sokszor inkabb lelkesedesukkel tuntek ki, mintsem a mai ertelemben vett regeszeti kepzettsegukkel, kezdtek Eszaknyugat-Europa kelta peremvideke fele fordtani figyelmuket. Az ahtatos, spekulatv kepzelges gyakorlatilag minden, romaiak elotti epteszeti emleket, gy a ma mar kozismerten a kelta kor elott epult Stonehenge-et is [11] az osi kelta vallas tobb romai szerzo altal is emltett papjainak, a druidaknak tulajdontott.

Ebben az idoszakban a jelennel szebb mult iranti sovargas jozanabb gondolkodasu tudosokat is arra indtott, hogy folkutassak es leford tsak a korabbi kelta hagyomany feledes homalyaba merult szovegeit. Charlotte Brooke Reliques of Irish Poetry Az r kolteszet emlekei cmu, ben megjelent konyve megmutatta, hogy or szovegek valoban leteznek, ebben az idoszakban azonban a Macpherson es nala is gyongebb hamistvanyokat produkalo utanzoi iranti elvakult rajongas inkabb mas hagyomanyokra iranytotta a kozfigyelmet. A jozansag es a holdkoros halandzsa kozt feluton jart Iolo Morganwg szuletett Edward Williamsaz opiumfuggo komuves, aki letrehozta a Gorsedd Beirdd Ynys Prydain szo szerinti fordtasban: A Britszigetek Bardjainak Tarsasaga nevu, koltokbol es zeneszekbol allo tarsasagot. A megalaptoja alltasa szerint osi mintak alapjan szervezodok celja Wales kulturajanak es irodalmanak istapolasa volt, szemben a haszonelvu angolszasz befolyassal. Ennek a mozgalomnak koszonheto, hogy a walesi irodalmi es dalnokverseny, az eisteddfodd ben ujjaeledt. A hagyomanyos kultura nepszeru, hazafias szellemu unnepet mas kelta kulturaju teruleteken is utanoztak, rul feis, skot gaelul md a neve. Macpherson es Morganwg A magyar koltok kozul pedig Arany Janos is elismeroen utalt az ossziani dalokra. Kozepkorkutatokent o is kokler volt ugyan, lelkiismeretessege es kivalo bretonnyelv-tudasa megis olyan szovegeket eredmenyezett, amelyekbol utjara indulhatott a modern, rasos breton irodalmi hagyomany. Mindezek kovetkezteben a kelta szohoz olyan jelentestartalmak tapadtak, amelyeket egyelore semmilyen, az okori vilagbol szarmazo bizonytek nem tamasztott ala, hiszen akkoriban meg senki sem asatott egyetlen kelta regeszeti lelohelyen sem. Mivel azonban a kelta kultura kincsestarai a modern civilizacio kozpontjaitol tavol Dublin helyett Connemaraban, Edinburgh helyett a Konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra, Parizs helyett Finistere-ben talalhatok, es a kelta nyelvek igen kedvezotlen korulmenyek kozott is evezredekig fennmaradtak, sok megfigyelo konnyeden a keltaknak tulajdontott barmit, ami ellentetben allt a fejlett technikara es [12] uzleti haszonra epulo modern tarsadalommal.

A nyugati kultura altalaban veve egyre materialistabb lett, ebbol kovetkezoen a keltakra bizonyara sokkal inkabb jellemzo a spiritualitas okoskodtak. Ezen idealizalo latasmod a szegenyseg es az elszigeteltseg gazdasagi-tarsadalmi kovetkezmenyeit a kezzel, hazilag kesztett szerszamok hasznalatat, az amator sznvonalu szorakoztatast, a divatjamult oltozeket, a laza munkamoralt mind-mind a lelki-szellemi epulest szolgalo pozitvumnak tekintette. A romantikus kor keltakkal kapcsolatos csinnadrattaja ugyan a modern korban lee rtekelodott, az azonban valtozatlanul igaz, hogy a kelta nyelvek eredete az ido homalyaba vesz. A jo kepzeloerovel megaldott spekulatv elmeletgyartok ugyan meg Kozep-Azsiaban es Eszak-Knaban is kelta gyokerekre veltek bukkanni, az azonban biztos, hogy a kelta nyelvek az indo-europai nyelvcsalad egyik agat kepezik, a szlav, a german es a latin nyelvekhez hasonloan. Egy rasbeliseg elotti tarsadalomrol torvenyszeruen joval konnyebb targyi emlekeket felsznre hozni, mint nyelvemlekekre lelni. A kutatast tovabb nehezti az, hogy a keltaknak nem volt egyseges etnikai ontudatuk es altalanosan jellemzo kulso jegyeik sem. Vergilius peldaul a Kr. A jelek szerint a vallas es a tarsadalmi szerkezet, valamint targyi kultura teren volt valami kozos a keltak kozott, de nepcsoportonkent igen komoly elteresekkel. A fennmaradt gorog rasos emlekek az akkoriban a Foldkozi-tenger partvideken elo keltakat eloszor a Kr.

Ezen bizonytekok alapjan allaptottak meg a modern kor tudosai, hogy az elso ismert keltak az Alpoktol eszakra es a Duna volgyeben eltek, a mai Nemetorszag, Ausztria, Csehorszag, Szlovakia es Magyarorszag teruleten. Elkepzelheto, hogy a folyo nevadoja az Anaval, Anuval rokon Danu kelta istenno. A kelta kultura legregebbi emlekei a vas-korszakbol, az oskor utolso szakaszabol, a bronzkorszak es az rasos emlekek megjelenese kozotti idoszakbol szarmaznak. Egy idoben szarnyra kapott az a spekulatv elmelet, hogy a Kr. Ez a keso bronzkori tarsadalom jellegzetes temetkezesi modszereirol kapta a nevet. Az elmelet ma [13] mar nem tarthato, de az urnamezos kulturabol szarmazo motvumok megtalalhatok a legregebbi bizonytottan kelta nepcsoportnal, a mai Ausztria teruleten kialakult Hallstattkulturaban. A Salzburgtol keletre, Salzkammergut fenseges hegyei kozott fekvo Hallstatti-to es a mellette levo sobanyakomplexum ma tavol esik a fo kozlekedesi utvonalaktol. A keso bronzkorszakban es a kora vaskorszakban azonban sok utazo kereste fol a hatalmas sokeszletekkel rendelkezo banyat, hiszen az akkori idok egyetlen ismert elelmiszertartosto anyagat rejtette. A so holttestet es szamos, veluk egyutt eltemetett targyat is konzervalt, gy a A leletek kozott ruhadarabok, borzsakok es faszerszamok szerepeltek.

E bizonytekok alapjan a Hallstatt nevet egy bizonyos idoszakban fennallt kulturara, nem pedig torzsre vagy nepcsoportra ruhazhatjuk. A banyak es a topart benepesulese mar Kr. A tudosok a felsznre kerult fegyverek, vodrok, valamit emberi es allati alakok evtizedekig tarto tanulmanyozasa utan a hallstatti muveszet negy periodusat kulonboztettek meg, amelyeket A, B, C es D betuvel jeloltek. A mai kor emberenek elismereset jellemzoen inkabb a hallstatti leletek megmunkalasahoz szukseges technikai tudas valtja ki, mintsem az esztetikumuk. Rendszerint szigoruan mertani formak jellemzik oket, novenymintak csak ritka kivetelkent fordulnak elo; madaralakok mar viszonylag gyakrabban, ez talan italiai hatasra utal. Gorog hatas igen csekely mertekben mutathato ki. Ugyanakkor a hallstatti dsztomuveszet szertelenul burjanzo, mar-mar barokkos is tud lenni. A Hallstatt-korszak V alaku mintait, cikcakkos vonalait es derekszogeit a La Tenekorszak csigavonalai, S alakjai es orvenylo, kerektett mintai valtottak fol. A vz alatt levo lelohelyrol meg tobb minden kerult elo, mint Hallstattbol: melltu, landzsa, 27 fapajzs, kard, es akkor az a ldozati felajanlaskent odakerult disznokrol, kutyakrol, szekerekrol es emberekrol meg nem is beszeltunk. La Tene [14] konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra rendelteteset soha nem sikerult pontosan meghatarozni, lehetett szentely, csatamezo vagy piacter is. A Neuchateli-to sekely vizu szelenek teruleten Kr. A kifinomultabb La Tene-i stlus, amelynek harom, romai szamokkal I, II, III jelolt szakaszat kulonboztetik meg, szelesebb korben hatott a kontinens kelta telepuleseire, mint a Hallstatt-stlus. A Brit-szigetekre is eljutott, ahol a keresztenyseg terjedesenek idoszakaban vegig jelen volt, egeszen Irorszag normann meghodtasaig, Kr.

A ket csoportot altalaban Pkelta es Q-kelta nyelveknek szokas nevezni. Az indoeuropai alapnyelvbol orokolt, az angolban a qu betukapcsolattal jelolt kemeny k hangot a P-kelta nyelvekben ismeretlen okokbol a p hang valtotta fol. A jelenseget jol illusztralja, ha osszehasonltjuk a mai r Qkelta es a mai walesi P-kelta nyelv egy-ket szavat. Az r ceann fej szo walesi megfeleloje pen, a mac valakinek a fia pedig walesi nyelven map. Korabban ugy veltek, a szakadas a kulonbozo nepcsoportok Europa teruleten valo vandorlasanak utvonalat tukrozi, ezt az allaspontot azonban a kozelmult kutatasi "konyv: 101 otletes jatek gyerekeknek esos napokra" nem erostettek meg. Egyszeru magyarazatot nemigen lehet talalni a jelensegre. A hangcserere az Europan keresztuli vandorlas soran egymas toszomszedsagaban elo nepcsoportok kozott kerult sor. Amikor kulonbozo teruleteken letelepedtek, vagy a P-kelta, vagy a Q-kelta nyelvek kerultek dominans pozcioba, mikozben nyomokban a masik ag bizonyos ismertetojegyeit is megoriztek. A gall peldaul joreszt P-kelta volt, Q-kelta maradvanyokkal. Az okori Britannia nyelvei, ahogy a beloluk szarmazo, idonkent brit nyelveknek nevezett modern nyelvek a walesi, a cornwalli es a breton is, elsodlegesen P-kelta nyelvek voltak. Irorszagban Q-kelta es P-kelta nyelvet beszelo nepcsoportok is megtelepedtek, es vegul a Q-kelta nyelv jutott dominans szerephez.

Ezutan a del-walesi Dyfed teruletenek jo reszet elfoglaltak a Q-kelta hodtok, es nyelvuk beepult az uralkodo nyelvjarasba. Irorszag eszaki reszebol pedig a szinten Q-kelta Scotti [15] torzs indult hodto utra, es a mai Skociahoz tartozo szigeteken, valamint a Skot-felfoldon elterjesztettek a skot gael nyelv oset. A Pkelta nyelvet beszelok a Skot-alfoldre szorultak, ahol beolvadtak a mai angollal nagyon James MacKillop: Kelta mtoszok s legendk. Az idonkent skandinav es skot uralkodok altal iranytott Man sziget r hodtoi a ma manx neven ismert Q-kelta nyelv oset beszeltek. Az egymassal szoros rokonsagban levo r, skot gael es Man szigeti manx nyelvet az r nepet jelolo or Godel szo alapjan goidelikus gael nyelveknek is nevezik.