Konyv: A gen


Konyv: A gen

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 727198537
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,59

MAGYARÁZAT:Konyv: A gen

Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Ki volt a Buborékfiú? Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok — ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait konyv: A gen megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és konyv: A gen őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények. Az emberiség végül is olyan genetikusan meghatározott járművön ül, mely nem térhet ki a kerékvágásból. Ezeken a "konyv: A gen" visznek bennünket lóhalálában egyik nemzedékből a másikba. A genetikus anyag nem ismeri, hogy mi a jó és mi a rossz. Azt sem tudhatja, hogy szerencsések vagy szerencsétlenek leszünk-e. Egyszerűen eszközök vagyunk, semmi több. Az örökletes anyag csak arra figyel, hogy számára hasznosak vagyunk-e. Murakami Haruki átvett idézet. A túláradó öröm hétköznapi értelemben ártatlan dolog: az öröm felerősödését fejezi ki. Ugyanakkor határt is jelöl: a józanság végére figyelmeztet. Wallace Stevens átvett idézet. Egy mondat jelentését csak akkor dekódolhatjuk, ha minden szavát visszafejtjük - ugyanakkor a mondat több jelentést hordoz, mint az egyedi szavak összessége. Ugyanez a helyzet a génekkel is. Az egész szerves világ viszonylag kevés tényező megszámlálhatatlanul sok kombinációjának és permutációjának eredménye Hugo de Vries átvett idézet.

Nem érthetjük meg az élő szervezeteket és sejtjeiket vagy az evolúciót - következésképpen az emberi patológiát és viselkedést, a temperamentumot, a betegségeket, a rasszokat, az identitást és sorsot sem - ha nem értjük pontosan a konyv: A gen koncepcióját. Thomas Hunt Morgan átvett idézet. Az emberi genom megismerése és megváltoztatásának képessége az "emberi" szó jelentését is átalakítja. Az atom a modern fizika alapvető szerkezeti egysége - egyszersmind az anyag és az energia feletti uralom majdani megszerzésének lehetősége. A gén a modern biológia alapvető szerkezeti egysége - valamint a szervezetünk és sorsunk feletti uralom majdani birtoklásának ígérete. Ha alaposan megfigyeljük, kiderül, hogy a világ összes bonyolult jelensége a természet rendkívül szervezett törvényszerűségeinek eredménye. Időnként gyorsan megértjük ezeket a szabályokat, de gyakrabban előfordul, hogy felfogásukhoz és szemléltetésükhöz leleményes kísérletekre van szükség. Jan Swammerdam átvett idézet. A különcök mindig különcök maradnak - hacsak nem tudják biztosítani egyedi sajátosságaik továbbörökítését a következő generációra. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Belépés • Regisztráció. Főoldal Könyvek Siddhartha Mukherjee: A gén. Idő Kedvenc Hossz. Murakami Haruki átvett idézet 6. A részek összege - az csak összes rész. Wallace Stevens átvett idézet Hugo de Vries átvett idézet A természet kifürkészhetetlenségéről szóló hangzatos szólam csupán illúzió.

Thomas Hunt Morgan átvett idézet Minden történet újabb történetet hordoz. A természetben konyv: A gen keletkezés, csak növekedés. Jan Swammerdam átvett idézet Az evolúció szörnyszülöttek létrehozásával halad Az evolúció fő hajtóereje nem annyira a természet céltudatossága, mint inkább a humorérzéke. Felhasználási feltételek • Adatvédelem • Jogi nyilatkozat • Kapcsolat • Mobil verzió © Citatum.

Mi vezette rá Darwint, hogy kidolgozza evolúciós elméletét? Ki volt a Buborékfiú? Az öröklődés alapegységének, a génnek a felfedezése gyökeresen átalakította a szexualitásunkra, vérmérsékletünkre, választásainkra és szabad akaratunkra vonatkozó tudásunkat. Siddhartha Mukherjee élvezetesen kalauzol végig a génkutatás izgalmas és fordulatos történetén, s közben mindvégig érezteti: témájához személyes köze van, hiszen családjában vissza-visszatérnek a mentális zavarok — ez döbbentette rá, hogy a genetika nem holmi elvont tudomány, hanem mindennapi életünk szerves része, hiszen az öröklődés hatásait mindannyian megtapasztaljuk. A napjainkig ívelő történetben a génsebészet és az őssejtkutatás morális dilemmái éppúgy helyet kapnak, mint szexuális orientáció genetikai vonatkozásáról szóló, legfrissebb tudományos eredmények. Siddhartha Mukherjee indiai származású onkológus, rákkutató és őssejtbiológus, a Columbia Egyetem tanára. Tanulmányait a Stanfordon, Oxfordban és a Harvardon végezte. Kutatócsoportjával a leukémiát okozó genetikai elváltozásokat kutatja.

Publikációi rendszeresen megjelennek a Nature, a Konyv: A gen és a Neuron című tekintélyes szakfolyóiratokban, "konyv: A gen" a The New York Timesban. A gén ban felkerült a brit Királyi Társaság tekintélyes díjának rövid listájára: az Insight Investment Science Book Prize-t a tudománytörténeti könyvek Nobel-díjának tartják. Magyarul korábban a Betegségek betegsége — Mindent a rákról című könyve jelent meg. Ha a kromoszómaszám megváltozik "Konyv: A gen" terheltségünk Az egyedfejlődés szintjén - a környezeti hatások szerepe az öröklöttség érvényre juttatásában A sorscsapás elkerülhető - az ember öröklöttségének javítása És mit hozhat a jövő? James D. Snow, a hazánkban ismert angol tudós írta Watson könyvéről: "Ez a könyv egyetlen eddig megírt könyvhöz sem hasonlít. Első kézből származó beszámoló arról konyv: A gen napról-napra folyó munkáról, amely a század egyik legnagyobb természettudományi felfedezéséhez vezetett. Olyan, mint egy első osztályú háborús riport: személyes, szubjektív, szenvedélyes érzelmekkel telt. Az irodalomban semmi sem adhatja vissza: valójában hogyan is zajlik az alkotó tudomány. Azoknak akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel. Hogy ez jó vagy sem, arról intenzív és indulatos szakmai, politikai, gazdasági, és médiaviták folynak.

De miről is vitatkozunk? Tudta ön, hogy Dolly, az első klónozott bárány a ik kísérletre sikerült? A szerző, aki a génsebészet aktív művelője, a mezőgazdasági GM-technológia mibenlétét, hasznosságát, illetve veszélyességét elemzi. Célja a hiteles, érdekes, szórakoztató tájékoztatás. Nem óhajtom ugyanis titkolni, hogy e kérdések többségéről valóban határozott véleményem van - ami nem a két szélső álláspont számtani közepe. Szakterülete a molekuláris biológia. Több mint százhúsz tudományos közlemény, valamint öt népszerűsítő könyv szerzője. Trópusi halak, angolnák, konyv: A gen és számtalan más hl gyönyörű, élethű képei segítik, hogy szemtanúi lehessünk a halak életének, kiismerjük viselkedésüket és fennmaradásuk fortélyait. ISMERJE MEG, - miért gyűlnek rajba a halak - miért vannak háton úszó halak - hogyan szúr a tövises rája - melyik hal hímjei "szülnek" - hogyan építi a hím tüskés pikó a fészkét - miért kell a halaknak víz a légzéshez. Miért úszik a hajó? Mi van az atom belsejében? A könyv nemcsak részletes, hanem szórakoztató ismertetést is nyújt a biológia, a kémia, a fizika és az elektronika területéről. Az elméletet könnyen elvégezhető kísérletekkel, játékokkal és kvízkérdésekkel teszi érdekesebbé. A téma a molekuláris genetika, azon belül is ennek társadalmi, etikai vonatkozásai. Tekintettel konyv: A gen interjúalanyok eltérő szakterületeire ember, növény, állat, kromoszóma, immunitás, magatartás stb.

Természetesen ezt nem öncélúan, hanem az etika szemszögéből teszi, számításba véve mindazokat az előnyöket és veszélyeket, amelyekkel e kutatások járnak. A mezőny szakmai színvonala magas, ugyanakkor a vélemények rendkívül heterogének, a kutatók egyéni világnézeti hovatartozásától, optimizmusától vagy pesszimizmusától, illetve vérmérsékletétől függően. Éppen ez a kötet legnagyobb erénye, az egyéniség megmutatkozása, ahogy például kiderül, hogy nem a foglalkozás szabja meg a választ: a teológus lehet reálisabb, mint a kutató, akit a maga által is űzött mesterség perspektívái késztetnek lelkiismeret-furdalásra. A szerkesztő-riporter bravúrosan oldja meg a kérdezés nehéz és a könyv értékét megalapozó feladatát, amikor a kérdéseket a lényegre összpontosítja, egyénekre szabja és lehetőleg nem ismétli önmagát. Magam teljes joggal csak mint természettudós beszélhetek, de bennem is él valamennyire a költő és filozófus, és én szót adok nekik is, de hogy zavar ne legyen, külön-külön fogom megszólaltatni őket. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól Mi mai emberek vagyunk a zarándokok, akik a szerző vezetésével az elképzelhetetlenül távoli, négymilliárd éves múltba, még az élet hajnala előtti időkbe indulunk őseink felkutatására. Velünk együtt más élőlények - állatok, növények, gombák és baktériumok - is hasonló utat tesznek meg visszafelé az időben, hogy rátaláljanak őseikre. A bizarr utazáson találkozunk olyan fajokkal, amelyekkel közös ősön osztozunk.

Ahogy megyünk, mendegélünk, visszautunkon tömeges kihalások nyomai kísérnek, és egyre több, mind távolibb közös ősre bukkanunk, mígnem elérkezünk a Földön kialakult élet eredetéhez, valamennyi életforma egyetlen őséhez. Ezen a ponton összefutnak a zarándoklatok. Valóságos mese ez a nagyszerű elbeszélés, amely összefogja a könyv mondandóját. Az időutazás során megismerjük a legkülönfélébb zarándokok meséjét. Bár saját őseinkre összpontosítunk, s általában csak akkor vesszük észre a többi lényt, amikor hozzánk csapódnak, időnként mégis felpillantunk az útról, és emlékezetünkbe idézzük, hogy más zarándokok is járják a maguk többé-kevésbé független útját végcélunk felé. Számozott találkozás-mérföldkövek és az időrend megerősítéséhez szükséges közbülső útjelző táblák jelölik ki utunkat. Mindegyik mérföldkő új fejezetet jelez, ahol megállunk, hogy számot vessünk zarándoklatunkkal, és esetleg meghallgassunk egy-két mesét. Időnként valami jelentőségteljes történik a környező világban, és ekkor zarándokaink rövid pihenőt tartanak, hogy elgondolkodjanak a történteken. A legújabb DNS-kutatások eredményeinek birtokában megdöbbentő betekintést nyerhetünk az evolúció lenyűgöző történetébe. Az evolúció egységes alapelve érvényesül minden mesében, s fogja össze őket ezzé a rendkívüli történetfüzérré, amely nem más, mint az ember és minden élő történelme. Ez a könyv a jelenből a múltba vezető zarándoklattól szóló beszámoló formáját ölti. Valamennyi út az élet eredetéhez vezet. Ám mivel emberek vagyunk, az általunk követett út saját őseinké lesz. Az Ős meséje fajunk kivételességének lenyűgöző története, s rávilágít arra a szoros kapcsolatra, amely a többi élőlényhez fűz bennünket. Hogyan alakult ki az emberiség, és mi teszi az embert emberré? Miért van férfi és nő, miért van vágy és szerelem? Van-e közük a géneknek a viselkedésünkhöz? Hogyan lehet összeegyeztetni az ember biológiai természetét társadalmi szerepével? Mindenért a génjeink a felelősek és mi semmiért sem?

Vagy netán fordítva van? Milyen párhuzamok figyelhetők meg a genetika és az informatika között? És mindez hová vezet? A magyarság eredetét a nyelvi vagy az etnikai vonalon érdemes követni? Vannak-e külön génjei a magyaroknak? Különböznek-e tőlünk genetikailag a szomszédnépek, a zsidók, a cigányok, a kínaiak vagy a négerek? Az ezredfordulótól kezdve a biológiai tudományok az elektronikáéhoz hasonlítható sebességre kapcsoltak. A DNS-vizsgálatok betekintést engednek a múltba és a jövőbe is: egyrészt az emberiség kialakulására és vándorlásaira következtethetünk vissza, másrészt egyre inkább megjósolhatjuk az újszülöttek jövendő hajlamait és megbetegedéseit. De hogyan fog az új látásmód beszivárogni a kemény magyar koponyákba? Ezt szeretné a szerző elősegíteni ezzel a gondolatébresztő "konyv: A gen." Tankönyv, kézikönyv, vitaindító, vagy ahogy tetszik. Erre keres választ a szerző. S a rulett úgy van megtervezve, hogy a véletlen a kaszinó javát szolgálja. Először a felfedezés, feltérképezés, számbavétel volt soron, azt követte a gyarmatosítás, amelynek révén megszerzett gazdagság egyszersmind konyv: A gen gyarmatosító hatalmak további fejlődésének alapját is adta. Kalandorok, utazók, tudósok ezrei keltek útra, hogy az addig sosem látott tájak kincseit megismerjék, megszerezzék. A tudomány is sokat profitált ezekből a felfedezésekből: addig sosem látott élőlényekkel, ökoszisztémákkal ismerkedett meg. Linné, Humboldt, Darwin, és nem utolsósorban Brehm munkái nyomán, a föld egészének élővilágát megismerve az emberi tudás új horizontja tárult fel. Az "otthon maradott" milliókban ugyanakkor nagy igény mutatkozott a tudományos ismeretterjesztésre, érdeklődéssel falták az utazók nemegyszer hihetetlen kalandjainak leírását. Alfred Brehm ezzel a paradicsommal találkozott utazásai során.

Számtalan saját megfigyelése, úti élményei, tanulmányai, tudományos munkássága, írói kvalitása a tudományos ismeretterjesztés mindmáig egyik legkiválóbb képviselőjévé tették. Brehm munkája az egyik konyv: A gen mű, amely az állatok életének tanulmányozására helyezi a hangsúlyt: nem felboncolt állatok, csontvázak, részletek vonzották, hanem az élő állatok viselkedése. Az állatok világa első kiadása ban jelent meg, amelyet több német nyelvű kiadás követett, a negyedik ben konyv: A gen meg. Az állatok világa lassan hatalmas tudományos-ismeretterjesztő vállalkozássá terebélyesedett. Nem csak Brehm, hanem egy sor nagyhírű tudós is közreműködött létrehozásában, továbbfejlesztésében. Egy sor nyelvre lefordították, a CD-hez konyv: A gen magyar kiadás a negyedik német alapján készült. A kor jeles konyv: A gen tudósai fordították, írták, magyar konyv: A gen fejezetekkel "konyv: A gen" ki, beépítették a friss tudományos eredményeket is. Élvezetes, közérthető stílus, ugyanakkor precíz, tudományos alaposságú rendszerezettség jellemzi nemcsak a Brehm által írt részeket, hanem az egész művet, a később született részeket is. Az állatrendszertant követő struktúra a főemlősöktől a primitív egysejtűekig az egész föld ökoszisztémáját elénk tárja. Éppúgy helyet kaptak benne a távoli egzotikus dzsungelek állatai, mint a hazánkban honos kutyafajták vagy egyéb háziállatok. Külön könyv foglalkozik a mikrobiológiával: a bakteriológia lebilincselően izgalmas történetét a Sok ábrával illusztrált könyvünk elmondja, hogyan rendezzük be a kutatósarkot, hogyan barkácsoljunk magunk a laboratóriumi eszközöket, hogyan tenyésszük kísérleti állatainkat, növényeinket. Nick Lane kitűnő biokémikus szellemesen megírt, lebilincselő sikerkönyve az evolúció tíz legnagyobb találmányát mutatja be, képletek, elvont tudományos okoskodás nélkül. Bolygónk kialakulásától kezdve földtörténeti korokon át követi a fotoszintézis, az összetett sejtek, az ivaros szaporodás, a mozgás, a látás, a sejthalál jelenségeit.

Hogyan lett az élet? Miként álltak össze az első molekulák, mi tartotta őket egyben, miért alakultak ki az önklónozó parányok, majd belőlük az összetett sejtek, a bonyolult szervezetek, és ezek hogyan örökítik át tulajdonságaikat az utódokra, mi a tudat, és miért halunk meg?