Konyv: A feher szarnyak szigete


Konyv: A feher szarnyak szigete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 497484861
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 12,24

MAGYARÁZAT:Konyv: A feher szarnyak szigete

Főoldal Termékeink Gyerekkönyvek M. McAllister A fehér szárnyak szigete. A fehér szárnyak szigete Ködfátyol-sziget krónikái II. A fehér szárnyak szigete leírása A hullócsillagok gyermeke című kötet folytatásában Ködfátyol-sziget állatai éppen Göndör király koronázására készülnek, amikor egy vihar sújtotta hajó érkezik a ködön túlról, a Fehér Szárnyak szigetéről. Utasai segítségért könyörögnek: szigetüket csak a Megjelölt Mókus mentheti meg a pusztulástól. Így Kesének, a nemes szívű, ifjú mókusnak kell felvennie a harcot a zsarnok Ezüstnyír királlyal. A küzdelem során új barátokra lel, s egyre többet tud meg rejtélyes múltjáról, származásáról is. Hűségprogrammal elérhető konyv: A feher szarnyak szigete Ft. Elérhetőség: Nincs készleten. Gyönyörű idegenek Elizabeth Klehfoth. A tökéletes alany Greer Hendricks Sarah Pekkanen. Profi testépítő szakácskönyv Kendall Lou Schmidt. Micsoda család! Lawrence Schimel. Meseország mindenkié. A sirály a király? Bosnyák Viktória. Mesék a Biblia világából M. A hullócsillagok gyermeke M. Blanka Lipinska Ft. Borsa Brown Ft. Fábián Janka Ft. Richard Osman Ft. Bridget Collins Ft. Bosnyák Viktória Ft. Esther Perel Ft. Andy Weir Ft. Jasper DeWitt Ft. Kelényi Angelika Ft. Agatha Christie Ft. Julia Quinn Ft. Quentin Tarantino Ft. Margaret Atwood Ft. Jennifer L. Armentrout Ft. Hoppán Konyv: A feher szarnyak szigete Abigail Dean Ft. Malka Adler Ft. Baráth Viktória Ft. Budai Lotti Ft. Vi Keeland Ft. Karády Anna Ft. Sienna Cole Ft. Iratkozz fel a BOOK24 hírlevélre és értesülj elsőként újdonságainkról, akcióinkról!

Feliratkozom a hírlevélre és elfogadom a hírlevélküldésre vonatkozó adatkezelési tájékoztatót. Vásároljon Book

Tartalom Tartalom. Hamvas Béla: A száz könyv. A feladat száz könyvet megmenteni. Most mindegy, hogy az ostromlott városból, vagy az ostromlott világból. Olyan száz könyvet, amelyből, ha minden más könyv elveszne, az emberiség irodalmának vonalát nagyjából helyre lehetne állítani. E száz mű közül az egyiknek legalább mindig az éjjeliszekrényen kellene lennie, hogy az ember, ha nem konyv: A feher szarnyak szigete többet, elalvás előtt egyetlen szót elolvasson, és az emberi lét igazi tartalmából legalább valamit az éj sötétségébe világításul magával vigyen. A száz könyvön nem szabad száz kötetet érteni. Ez a helyzet sok furcsaságot idézne. Goethéből ki kellene hagyni Eckermannt, vagy a költeményeket, Dosztojevszkijből és Tolsztojból egy mű kivételével minden egyebet, a kétkötetes Platónból az egyiket. A száz könyv száz életművet jelent, száz oeuvre-t, száz szerző művének javát. Ahol csak egyetlen könyvről van szó, mint Rabelais-nél vagy Danténál, alkudni nem lehet. A modern szerzők azonban sokkönyvűek; náluk a könyvek címe vita tárgya, száma nyílt kérdés. Az egyéni ízlés a katalóguson változtatni fog tízet, talán húszat, esetleg harmincat. Az eltéréseket támadni és védeni lehet. Ötven műben feltétlenül mindannyian meg fogunk egyezni; esetleg hatvanban, kedvező esetben nyolcvanban. Minden valószínűség szerint a legfontosabb nyolcvanban. A Rigvéda himnuszai nem közönséges dalok, hanem a világegyetem harmóniájának kultikus énekei. Az őskorban minden nép ismerte a zene, a költői mérték rejtélyes összhangjait, amelyeknek mágikus hatásuk volt: az emberi lélekben, a közösségben, az államban, a világegyetemben harmóniát teremtettek. A megbontott rendet konyv: A feher szarnyak szigete himnuszok állították helyre.

Ha Egyiptomban vagy Mexikóban a felkelő és lenyugvó naphoz himnuszt énekeltek, a nap harmonikus-szabályos-törvényszerű rendjét kívánták a földi életre is alkalmazni. Mondják, hogy Orpheusz dalaira a halak kidugták fejüket a vízből: mert a dal az emberi és állati világ között is összhangot teremt. Az emberek között az egyetemes testvériséget valósítja meg, az elemek konyv: A feher szarnyak szigete az örök rendet, az emberi lélekben a tiszta és szép életet. Az őskori himnuszok közül a Rigvéda énekei a legszebbek. Ha nem száz, de ha három könyvet lehetne csak megmenteni, az Upanisadoknak közöttük kellene lenni. Az Upanisadok titkos tanítások azt mondják, hogy a tapasztalati anyagi természet második valóság. Az első valóság, a tulajdonképpeni és igazi valóság a láthatatlan és a szellemi. Az anyagi természet csak az örök halhatatlan lélek átman káprázata májáés független, önálló léte nincs. Ezt a döntő nagy tudást az ember önmagától nem ismerhette volna meg, sohasem láthatta volna be, hogy ami látszat szerint körülveszi és életét meghatározza, az nem is valóság. Az Upanisadokat maga a legfőbb szellemisten, Brahman nyilatkoztatta ki az idők elején az őskor nagy bölcseinek. Ezeknek a kinyilatkoztatásoknak gyűjteménye az Upanisadok. Szépségben és nagyságban az Upanisadokhoz egyetlen írott emberi mű sem hasonlítható. Az első szemelvényes konyv: A feher szarnyak szigete kiadás most készül.

Az angol Max Müller-féle fordításban sok a félre-értés; kisebb, főként hinduktól származó fordítások jobbak. A német Deussen-fordítás szürke. Csodálatos könyv. A borotvaéles értelem és a csaknem vakmerő képzelet és intuíció összhangjából tökéletes metafizikai világmagyarázat alakul. A szánkhja rokon a júdeai Kabalával, Püthagorasz számelméletével és a kínai Ji king számokra épített misztikus filozófiájával. Jó angol fordításokból ismerhető meg. A jóga az ős-világszellemmel való egyesülés módszere. Sokféle jóga van: az egészség hatha konyv: A feher szarnyak szigete, a tevékenység karmaaz önfeláldozás bhakti jógája. Mindegyik az Istenséggel való azonosulás egy-egy lehetősége. Valamennyi jóga alapja és koronája az úgynevezett rádzsa-jóga királyi jóga. Ezt írta meg Patandzsali, a nagy őskori bölcs. "Konyv: A feher szarnyak szigete" művet, ahogy Patandzsali reánk hagyta, beavatatlan ember nem is érti, és nem tudja használni. A szútrák legtöbbnyire rövid jelszerű mondatok, vagy csak szavak. Patandzsali műve csak megfelelő kommentárral használható. A kommentárok száma beláthatatlan. Arra a kérdésre pedig, hogy közöttük melyik a legjobb, a válasz: a modern ember használjon két kommentárt, egy őskori hindut, és egy modern európait. A mű nehézsé-geit csak így fogja tudni eredményesen legyőzni. A fordítások közül a legjobbak az angolok és a német J. Ez a hinduk hőskölteménye a Bháraták nagy nemzetségéről, amelyben elbűvölő mesék, elragadó költői részek, nagyszabású metafizikai gondolatok, álmok, szenvedések, csodák, istenek, démonok, emberek úgy kavarognak együtt, mint a Teremtő szellemében a teremtés pillanatában. A Mahá-bháratából a világnak egyetlen színe, hangja, formája sem hiányzik.

Ha a világ nem egyéb, mint az örök lélek átman kivetítése, akkor a Mahábhárata nem egyéb, mint a kivetített világ összefoglalása. Itt mindenki megtalálja a magáét: a gyermek az elbeszélésekben, a szerelmes a bűbájos dalokban, a gondolkozó a Bhagavad-gítában, a föld legszebb filozófiai költeményében. Több igen jó Mahábhárata-fordításunk van, mert a költeményt rosszul fordítani lehetetlen. A Bhagavad-gítát legalább ötszázan ültették át, és többezer kommentárja van. Aki a dolgokhoz nem ért, az Manu törvénykönyvének a száz legjobb mű közé való felvétele ellen tiltakozni fog. Aki azonban tudja, hogy alig van mű, amelyből az őskor levegőjét olyan tisztán és közvetlenül lehetne szívni, az a választást helyeselni fogja. Manu nem olyan törvénykönyvet írt, mint amilyen ma a Jogszabályok gyűjteménye és a Döntvénytár visszataszítóan ostoba és életellenesen mesterkélt művei. Manu is remekmű, de másként. A könyv tele van pszichológiával, szociológiával, pedagógiával, életbölcsességgel, humorral, vízióval, misztikával, metafizikával, éspedig olyan magas színvonalon, hogy aki mondanivalóját igazán megérti, az egyhuzamban olvassa el, mint Dosztojevszkijt. De a legfontosabb ez: aki Manut olvassa, az visszakerül az ember őseredeti állapotába. A túlvilági szellemeket, az isteneket, a csillagokat, a halakat, a növényeket, a kristályokat ismét testvéreinek érzi.

A könyvnek több jó angol, német és francia fordítása van, de egyik se nagyon hozzáférhető. Mondják, hogy a világtörténet minden embere között Buddha volt a legnagyobb. Eredeti neve Sákjamuni volt, uralkodó király fia, de trónjáról lemondott, haját lenyíratta, csuhát öltött, és az önmegtagadást tanította. Ezért nyerte el a Buddha nevet, amely szó szerint annyit "konyv: A feher szarnyak szigete," hogy: tökéletesen felébredett. Buddha abból indul ki, amiből az őskori metafizika: ez a látható világ itt káprázat, és az egyetlen valóság a láthatatlan szellem. Minden szenvedés, minden zavar, minden tévelygés oka ehhez a nem-létező káprázatMhoz való ragaszkodás. Buddha beszédeinek és tanításainak olyan varázsa van, hogy aki csak egyszer és futólag olvasta is, soha el nem felejti, és mindig visszakívánja. Buddha beszédeinek gyűjteménye példa arra, hogy a nagy mondanivaló mindig a legelőkelőbb szépség alakjában jelentkezik. Konyv: A feher szarnyak szigete beszédek hasonlíthatatlanul legszebb fordítása a német Karl Eugen Neumanné, amely az eredetivel sok helyütt egyenértékű.

Ez a könyv a nyugalom és az elmélyedés könyve. Sankara az Upanisadokhoz írta. Ha valaki átható értelmű ember társaságában hosszabb időt óhajt eltölteni úgy, hogy az igazi valóság légkörében kíván otthonos lenni, akkor vegye elő ezt a művet, és foglalkozzék vele néhány hónapig. Az egész világirodalomban nincsen ember, aki az írást anynyira élvezné, mint Sankara. Az írók, különösen az európaiak nagy része, ha ír, vagy írni kénytelen, valósággal szenved. Így az öreg Tolsztoj. De ha nem is szenved, csak kényszerűségből engedi át magát annak az ördöngös állapotnak, ami az írás. Az embernek állandóan az az érzése, hogy szabadulni kíván, és igazán tudna a maga számára jobbat is. Ezt a tapasztalatot merítheti az ember Shakespeare-ből, Joyce-ból éppúgy, mint Baudelaire-ből vagy Szophoklészből. Az emberek általában nem szeretnek írni, az írók a legkevésbé. Ezért az igazán nagyok, mint Kung-ce, vagy Buddha, vagy Hermész Triszmegisztosz, vagy Püthagorasz, vagy Szókratész nem írtak, és az igazán nagyok egy része, mint Hérakleitosz, vagy Lao-ce, igen keveset írtak. Sankara az írás boszorkányos megszállottságát határtalanul élvezi, és az emberrel ezt az állapotot meg is tudja kedveltetni. Pert em heru annyit jelent, mint kilépés a nappalba. Az egyiptomiak halotti könyve. Tulajdonképpen imák, beszédek, himnuszok gyűjteménye, melyeket a túlvilágon vándorló lélek útjának fontos állomásain mond. Ha valaki igazi, hamisítatlan, tökéletes túlvilág-légkört óhajt megismerni, csak a Pert em herut olvassa. Itt aztán tapasztalni fogja, hogy az igazi valóság a lélek-valóság, s hogy itt minden, de minden a lélek saját fényétől, éberségétől függ. Három nagy fordítást ismerünk: Lepsius-ét, Naville-ét és Budge-ét. A magyar szemelvényes kiadás most készül. Hermész Triszmegisztosz neve alatt néhány görög töredék maradt ránk.

Az igazi hermetikus hagyomány azonban ennél több. A leglényegesebb a Tabula smaragdina tíz mondatból álló rejtélye; csupa misztérium a Poimandrész; de még rejtélyesebb a szám-jelrendszer, amelynek megfejtését többen is megkísérelték, a legutóbb Encausse és Abbé Constant. A hagyomány szerint Hermész Triszmegisztosz megkapta közvetlenül az égi hatalmaktól a világ legnagyobb tudását. Ez a tudás a mágia egy neme volt és az egyiptomi Toth szellemi kaszt őrizte. Püthagorasz a tudást áthozta Európába. A hermetikus tudás lényegét még nem ismerjük. A legjobban használható fordítás G.