Konyv: A csata napja


Konyv: A csata napja

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 233281043
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 16,21

MAGYARÁZAT:Konyv: A csata napja

A kápolnai csata második napján, Ekkor ugyanis már tudta, hogy Franz Schlik altábornagy hadteste elfoglalta a Siroki-szorost, s Verpelét, a magyar jobbszárny legszélső pontja felé tart. Verpelét megtartása Klapka György ezredes feladata volt, aki ehhez egyetlen hadosztállyal, Dessewffy Arisztid alezredesével rendelkezett. Amikor Henryk Dembiński altábornagy, a magyar fővezér érzékelte a Klapkát fenyegető veszélyt, utasította, hogy foglalja vissza a Siroki-szorost, és konyv: A csata napja segítségére küldte Poeltenberg Ernő ezredes hadosztályát is. Egyben felszólította Görgeit, vegye át a vezérletet Verpelétnél, s akadályozza meg az ellenséges erők egyesülését. Poeltenberg azonban már csak délelőtt konyv: A csata napja óra után érkezett meg Verpelét elé, amikor a község már Schlik birtokába került. Schlik még így is túlerőben volt. Poeltenberg azonban éppen időben érkezett ahhoz, hogy Schlik vérteseinek rohamát huszárságának harcba vetésével visszaverje. Klapka e siker után megpróbálta visszavenni a községet, de sikertelenül. Ekkor érkezett a helyszínre Görgei. A Klapka hadtestéhez tartozó Dessewffy-hadosztály és Poeltenberg hadosztálya délután óráig feltartóztatta Schlik hadtestét a Verpeléttől keletre fekvő magaslatokon. Ekkor azonban kénytelenek voltak Kerecsend felé visszavonulni, ha nem akarták azt kockáztatni, hogy a Kápolnán, Kálon és Tófalun át előretörő ellenség elvágja visszavonulási útját.

A visszavonulást fedező Poeltenberg jól oldotta meg feladatát, s délután óra között érte el a Kápolna és Kerecsend közötti állást, ahol az egész visszavonuló magyar sereg összpontosult. Kápolnánál Dembiński a Máriássy jános ezredes vezette hadosztályt visszavonta a Tarna keleti, alacsonyabban fekvő partjára, s eltorlaszoltatta a Tarnán átvezető hidat. A község védelmét a Máriássy-hadosztály Driquet-dandárára bízta, mert az Albrich-dandár csapatait Verpelét környékére rendelte. Máriássy figyelmeztette Dembińskit, hogy nehezen védhetik meg Kápolnát, hiszen a túlpart uralkodik az innenső felett, ám Dembiński nem hallgatott a figyelmeztetésre. A Franz Wyss vezérőrnagy vezette cs. Dembiński erre rohamra küldte a Driquet-dandár gyalogságát. A Psotta Móric és Molnár Ferdinánd őrnagy, valamint Mednyánszky Cézár tábori lelkész által vezetett Zaniniak egészen a Tarnán átívelő kőhídig jutottak, itt azonban az ellenség gyűrűjébe kerülve a zászlóalj nagy része megadta magát. A két honvédzászlóalj elfoglalta a cs. Máriássy még egy kísérletet tett a visszavételre, de aztán kénytelen volt visszavonulni Kerecsend felé. Az ellenség támadása azonban ezzel itt el is akadt, s Windisch-Grätz a községtől északra, Tófalun át próbálta megkerülni a magyar csapatokat, hogy visszaűzhesse őket. A Kálnál álló magyar csapatokat Dembiński még az éjszaka folyamán visszavonta a Tarna keleti partjára.

A parancsnokságot átvevő Aulich Lajos ezredes feladata kettős volt. Egyrészt minél nagyobb ellenséges erőket kellett lekötnie, másrészt arra is vigyáznia kellett, hogy a szemben álló ellenség áttörve nehogy előbb érje el a poroszlói utat, mint a magyar hadsereg. Aulich csapatai február én visszaverték az ellenség valamennyi támadását. Aulich azonban a Kápolna visszavételére indított támadás előtt parancsot kapott Dembińskitől, hogy csapataival vonuljon északnak, s támogassa a támadást. Aulich meg is indult, azonban útközben arról értesült, hogy a cs. Az említett aggodalomtól vezettetve, csapataival visszafordult Kál felé, azonban mire odaérhetett volna, Dembiński utasította, hogy a Kisfaludy-dandárral együtt ő is kezdje meg a visszavonulást. Annak ellenére, hogy időközben Guyon Richárd ezredes konyv: A csata napja Kmety György ezredes hadosztályai is megérkeztek Kerecsend környékére, Dembiński nem szándékozott folytatni a csatát, hanem elrendelte a visszavonulást Konyv: A csata napja át Mezőkövesdre. Az utóvéd szerepét a Kmety-hadosztály vette át. A kétnapos csatában a magyarok kb. Ma reggel folytattam a támadást, miután a balszárnyon is értesültem Schlik altábornagy közeledtéről az abból az irányból leadott élénk ágyútűz által. Schlik altábornagy Verpelétig űzte maga előtt az ellenséget, ahol ez utóbbi befészkelte magát, és makacs védekezést fejtett ki.

A helységet mindazonáltal a Kriegern-dandár rohammal elfoglalta, miközben különösen a 2. Latour-zászlóalj tüntette ki magát a leghősiesebb módon. Az ellenség gyors futásban vonult vissza a magaslatokra, egy osztályt hegyi harcban Eger irányába vetettünk vissza, a nagyobbik rész azonban a centrum felé fordult, amelyet a Wyss-dandár kivetett Kápolnáról, és a főúton Miskolc irányába vonult vissza. Az ellenség különös fontosságot látszott tulajdonítani Kápolnának, mivel kétszer is megkísérelte, hogy ezt újból elfoglalja. Mivel azonban nem sikerült neki a felállított ágyúk által a Wyss-dandárt onnan elűznie, és mivel a Colloredo-dandár eközben az azonos magasságban fekvő Debrő faluig nyomult előre, ami által veszélyeztette az ellenség rohamoszlopának a jobbszárnyát, igyekezett a magaslatokon keresztül visszavonulni. A jobbszárnyunkon Schwarzenberg altábornagy Kálig nyomult előre, és ezt a falut rohammal vette be. A kitérő ellenséges haderők, konyv: A csata napja jelentős tüzérséggel, mintegy ágyúval voltak ellátva, a maklári állásokba húzódtak vissza. Egyórányira Kápolnán túlig követtük őket, amikor a beköszöntő sötétség véget vetett az üldözésnek. E kétnapos csata során minden ponton tetemes túlerőben lévő ellenséggel volt dolgunk, csupán csapataink kitűnő szellemének és hősiességének, a tábornok urak célszerű vezetésének és bátor tüzérségünk hatásos tüzének tudható be mindenütt a számszerű fölény túlszárnyalása. Kápolna, Alfred zu Windisch-Grätz herceg, tábornagy jelentése az uralkodónak a kápolnai csatáról. Cikkek korszakok szerint. Cikkek szerzők szerint. Szerző: Hermann Róbert A konyv: A csata napja csata második napján, Ajánlja a cikket ismerősének Nyomtatható verzió Cikk tetejére. Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. A Magyar Labdarúgók Szövetségének első elnökei. V esztegetők AC — Az os bundabotrány. Az ös bundabotrány. A genfi Bajnokok Tornája.

A rádiós sportközvetítések hőskora. Az as és konyv: A csata napja es stadionbalesetek. A foci államosítása és a cégek tulajdonosi szerepe a századfordulótól ig. Idegenlégiósok - futball-emigránsok. Felszántom a császár udvarát. Cserebogár, sárga cserebogár. Töltik a nagy erdő útját. Látom a szép eget. Katona vagyok én. Süvegemen nemzetiszín rózsa. Most szép lenni katonának. Kecskemét is kiállítja. Szép a huszár. Kossuth Lajos azt üzente. Elindult már Kossuth is. Most nyílik a szelíd rózsa bimbója. Foly a vér a harc mezején. El kell menni valahára. Hadnagy uram. Kossuth Lajos édesapám. Bécs várában sír a német. Gábor Áron rézágyúja. Kossuth Lajos udvarába. Esik az eső, ázik a heveder. Föl, föl, vitézek, a csatára. Kossuth lova megérdemli a zabot. Letörött a bécsi torony gombja. Hej, a mohi hegy borának. Rácz Árpád: Elszabadult hajóágyú. Zeidler Miklós: Szövegek és olvasatok — és ami utána következik. Megjegyzések Gerő András cikkeihez. Kőbányai János: Vészcsengő. Tamás Gáspár Miklós: Konyv: A csata napja az antiszemita? Gyáni Gábor: Az antiszemitázó Gerő András. Ungváry Krisztián: Az antiszemita értelmezési keret. Megválaszolatlan levél Kálmán Olgának. Bojti Ferenc: Visszavont visszavonás. Egy nem közölt cikk. Újabb állásfoglalások. Máthé Áron: Szakmai vita vagy kegyeletsértés?

A Rubicon facebook-oldalára érkezett hozzászólások. Így írtunk mi. Csatlakozók névsora. Xanthine Csíksomlyói zarándoklata.

Az es konyv: A csata napja végre sikerült realizálni a két évvel korábban megkötött nyírbátori egyezmény pontjait: Erdélyt Habsburg katonaság szállta meg, a keresztény kézen maradt Magyarország újraegyesítése azonban végzetes következményekkel járt. János néven magyar király, ur. Ferdinánd ur. Fráter halálát követően a Habsburgok nyíltan a fennhatóságuk alá vonták Erdélyt, aminek következtében I. Szulejmán szultán ur. Kara Ahmed másodvezír tavaszán indult meg észak felé mintegy 30 harcost számláló seregével, és csak június elején vette ostrom alá az előző évben sikertelenül megvívott Temesvárt, a hadi cselekmények azonban már hónapokkal korábban megkezdődtek. Hadim Ali budai pasa még március elején konyv: A csata napja a hajdúk kezére került Szeged városát, június első napján bevette Veszprémet, majd az Ipoly alsó folyásához vonult. A törökök július 9-én a Szondi György által hősiesen védelmezett Drégely romjaira is kitűzték a lófarkas zászlót, és könnyedén hatalmukba kerítették a környező várakat, így szabadcsapataik már a felvidéki vármegyék területén portyázhattak. Ferdinánd ez alkalommal is igyekezett nyomást gyakorolni bátyjára, V.

Károly német-római uralkodóra ur. A király ismét magára maradt Szulejmánnal szemben, és saját erejéből csupán egy nagyjából 10 fős, német, cseh és itáliai zsoldosokból, illetőleg magyar hajdúkból és nemesekből álló sereget tudott toborozni. Ferdinánd e jelentéktelennek mégsem mondható mezei haderő irányítását Erasmus von Teuffel — az konyv: A csata napja magyar köznyelvben Ördög Rézmán, vagy Ördög Mátyás — győri főkapitányra bízta, a török elleni hadműveletek megtervezése azonban ezúttal is katasztrofálisan sikerült. Eleve súlyos problémát okozott, hogy a rendelkezésre álló katonaság bevetésére a nemrég megszállt Erdélyben, az Alföldön és a Felvidéken egyaránt égető szükség volt, ám a bécsi haditanácsnak egy hónapjába került meghozni azt a döntést, hogy von Teuffel legelőször a bányavárosokat fenyegető Ali pasa hadait semmisítse meg. Ennek következtében a főkapitány nyarán több mint egy hónapig vesztegelt Léván, miután pedig útra kelt, kapkodásával hibát hibára halmozott. A tábornok a nemrég elesett Drégely irányába nyomult előre seregével, és a nagy sietségben már arra sem hagyott időt, hogy a Füleknél várakozó mintegy fős nemesi felkelő had és a zólyomi vár tüzérsége csatlakozzon hozzá. Az elővigyázatlan hadvezér augusztus 9-én összetalálkozott Arszlán bég előőrsével, és miután — megfelelő felderítő munkálatok híján — nem volt tudomása arról, hogy Ali pasa 12 fős serege is a közelben tartózkodik, táborba szállt, hogy másnap ütközetet vállaljon az oszmánok ellen. A palásti csata kezdetén tehát von Teuffel hadai jelentős túlerőt képviseltek, ennek ellenére a küzdelem első napja kedvezőtlenül indult a főkapitány számára. Arszlán bég néhány ágyújával rajtaütött ellenfele táborán, majd a magyar és német lovasság ellentámadásba lendült, ám a közelharcban jelentős veszteségeket szenvedett.

A keresztények kis híján már Ali pasa megérkezése előtt elveszítették a csatát, ugyanis Arszlán harcosai kelepcébe csalták von Teuffel olasz muskétásait, akiket csak a magyar lovasság közbeavatkozása mentett meg a biztos pusztulástól. Változó intenzitással egész nap folyt a küzdelem a török és a keresztény erők között, a "konyv: A csata napja" végére pedig a győri főkapitány is rádöbbent, hogy Arszlán bég valójában az időhúzásra, Ali pasa főseregének bevárására törekszik; a palásti csatamezőről ekkor már nem lehetett visszavonulni. Von Teuffel, észlelve kedvezőtlen helyzetét, másnap reggel korán felállította csapatait az ekkorra már létszámbeli fölénybe kerülő törökökkel szemben, és a budai pasát megelőzve támadást vezényelt, ám a keresztény sereg végül elbukott a csatában. A pontos részletekről nincsenek információink, annyi azonban bizonyos, konyv: A csata napja a küzdelem tetőpontján a győri főkapitány lőporkészletének egy része a levegőbe repült, a robbanás következtében kialakuló káosz pedig eldöntötte az ütközetet. Az oszmánok elsöprő rohamot indítottak a megbénult, tüzérségüket vesztett keresztények ellen, és a források tanúsága szerint szörnyű pusztítást vittek végbe von Teuffel katonái között. A csata végén több ezer magyar, német és olasz harcos holtteste borította a palásti mezőt; a küzdelemben Sbardelatti Dudich János Ágoston váci püspök is halálát lelte, Sforza Pallavicini és von Teuffel főkapitány pedig a törökök fogságába esett. A 15 évvel korábbi diakovári csatához hasonlóan Ferdinánd mezei hadai ismét katasztrofális vereséget szenvedtek az oszmánoktól, Ali pasa azonban mégsem folytatta felvidéki hadjáratát, hanem a szultán parancsára visszatért Budára, majd Ahmed másodvezír támogatására Szolnokra indult.

Mint ismeretes, az egyesült török hadak szeptemberében ezt az erősséget is bevették, az egri vár hős védői azonban — Dobó István kapitány vezetésével — az ősz során eredményesen feltartóztatták az addig legyőzhetetlennek tűnő szultáni sereget. Cikkek korszakok szerint. Cikkek szerzők szerint. Konyv: A csata napja Tarján M. Ajánlja a cikket ismerősének Nyomtatható verzió Cikk tetejére. Történelemoktatók Szakmai Egyesülete. A Magyar Labdarúgók Szövetségének első elnökei. V "konyv: A csata napja" AC — Az os bundabotrány. Az ös bundabotrány. A genfi Bajnokok Tornája. A rádiós sportközvetítések hőskora. Az as és az es stadionbalesetek. A foci államosítása és a cégek tulajdonosi szerepe a századfordulótól ig. Idegenlégiósok - futball-emigránsok. Felszántom a császár udvarát. Cserebogár, sárga cserebogár. Töltik a nagy erdő útját. Látom a szép eget. Katona vagyok én. Süvegemen nemzetiszín rózsa. Most szép lenni katonának. Kecskemét is kiállítja. Szép a huszár. Kossuth Lajos azt üzente. Elindult már Kossuth is. Most nyílik a szelíd rózsa bimbója. Foly a vér a harc mezején. El kell menni valahára. Hadnagy uram. Kossuth Lajos édesapám. Bécs várában sír a német. Gábor Áron rézágyúja. Kossuth Lajos udvarába. Esik az eső, ázik a heveder. Föl, föl, vitézek, a csatára. Kossuth lova megérdemli a zabot. Letörött a bécsi torony gombja. Hej, a mohi hegy borának. Rácz Árpád: Elszabadult hajóágyú. Zeidler Miklós: Szövegek és olvasatok — és ami utána következik.

Megjegyzések Gerő András cikkeihez. Kőbányai János: Vészcsengő. Tamás Gáspár Miklós: Ki az antiszemita? Gyáni Gábor: Az antiszemitázó Gerő András. Ungváry Krisztián: Az antiszemita értelmezési keret. Megválaszolatlan levél Kálmán Olgának. Bojti Ferenc: Visszavont visszavonás. Egy nem közölt cikk. Újabb állásfoglalások. Máthé Áron: Szakmai vita vagy kegyeletsértés? A Rubicon facebook-oldalára érkezett hozzászólások. Így írtunk mi. Csatlakozók névsora. Xanthine Csíksomlyói zarándoklata.