Konyv: 30 masodperc filozofia


Konyv: 30 masodperc filozofia

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 584903957
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,18

MAGYARÁZAT:Konyv: 30 masodperc filozofia

Íme, egy híres példa Descartes-tól, bôl: Mindaz, amit világosan és határozottan belátok, igaz; ezt azért tudom, mert Isten teremtett engem, márpedig Ô nem lehet csaló. S mivel ezt világosan és határozottan belátom, s ezért mindaz, amit világosan és határozottan belátok, az igaz. Gettier ellenpéldái A tudást bizonyított, igaz hiedelemként vagy vélekedésként kezelô hagyományos felfogás ellenében felhozott példák. Melyek arról szólnak, hogy valakinek van egy bizonyított, igaz elképzelése, amely talán a véletlen összjátéka folytán nem is tekinthetô valódi tudásnak. Ha a premisszák igazak, a konklúzió szükségszerûen igaz lesz. A filozófiának az emberi megismerés lehetôségeivel és korlátaival, forrásaival, formáival és módszereivel, valamint az igazsággal és annak kritériumaival foglalkozó ága. A sirály gerinces. A veréb gerinces. Tehát minden madár gerinces. Az induktív következtetés konklúziója nem szükségszerûen igaz, hiszen a premisszák igazsága esetén is elvileg mindig fennállhat a kivételek vagyis a premisszák újrafogalmazását megkövetelô konyv: 30 masodperc filozofia tények felbukkanásának a lehetôsége. Több ilyen alapelv is lehet; például: az univerzum egy és egységes; a jövô lényegében ugyanolyan lesz, mint a múlt; mindenütt mindenben valamiféle szabályszerûség uralkodik; ok és okozat között szükségszerû az összefüggés, stb.

A következtetés kifejezést néha a szillogizmus szinonimájaként használják. Ellentéte az egyes filozófiai irányzatok szerint a tôle abszolút függetlenül létezô, más irányzatok szerint pedig belôle származó szellemi, gondolati, szubjektív valóságszféra. Szélesebb értelemben a tudósok bizonyos csoportja által elfogadott olyan, többé-kevésbé egzakt módon rögzített szemléleti és értelmezési séma, amely segíti a problémák felismerését, a megoldási hipotézisek kidolgozását, a kísérletek megtervezését, stb. Ez az ismeretelméleti alapállás nem tévesztendô össze pl. De abban nem kételkedhetünk, hogy a kételkedô valakinek léteznie kell. Descartes ezért Istenre próbál támaszkodni: bebizonyítja, hogy Isten létezik, aki, ugyebár, definitíve nem lehet csaló. Ha pedig Isten nem csap be bennünket, akkor nyilvánvalóan igazak a világosan és határozottan belátott, a racionális végiggondolás próbáját kiálló dolgok. És ebbôl, mondja Descartes, már tényleg konyv: 30 masodperc filozofia nehéz kikövetkeztetni bizonyos, kétségtelen igazságokat a világgal konyv: 30 masodperc filozofia. René Descartes egyszer csak ráeszmélt, hogy abban, amit jezsuita tanárai tanítottak neki, nem sok igazság van. Végigveszi minden egyes hiedelmét és meggyôzôdését, és elvet mindent, amivel kapcsolatban a legkisebb kétely is felmerül. Abban azonban semmiképpen nem kételkedhetünk, hogy kételkedünk. A kételkedés pedig nyilvánvalóan a gondolkodás egyik fajtája, és az is ugyanennyire nyilvánvaló, hogy a semmi nem kételkedhet, nem gondolkodhat. S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: konyv: 30 masodperc filozofia, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb föltevései sem képesek azt megingatni, "konyv: 30 masodperc filozofia" úgy gondoltam, hogy aggály nélkül elfogadhatom a filozófia amaz elsô elvének, amit kerestem. Ellenpárja a mindent a tapasztalatra alapozó ismeretelméleti megközelítés, az empirizmus.

Descartes biztosra vette, hogy ô létezik. De azt a másik kettôt illetôen már nem volt ennyire biztos a dologban. Ezt a megfelelô módot azonban nehéz meghatározni. Végérvényesen rögzítettnek kell lennie, vagy a mindenkori körülményekhez rugalmasan alkalmazkodónak? E felfogás szerint az igazi tudásnak három szükséges összetevôje van: 1 valaminek az ismerete, amit az ember el is hisz; 2 annak a dolognak igaznak kell lennie; és 3 az ismeretünk igazságába vetett hitünknek bizonyíthatónak kell lennie. Aztán jött az amerikai Edmund Gettier. Tegyük föl, mondja, hogy Smith jelentkezik egy álláshirdetésre, és az a szent meggyôzôdése, hogy az állást Jones fogja megkapni. Meggyôzôdése továbbá, hogy Jonesnak tíz dollár van a zsebében. Smith aztán levonja a számára nyilvánvaló következtetést: akik elnyerik az ilyen állásokat, azoknak tíz dollár van a zsebükben. Végül aztán mégis Smith kapja meg az állást — és neki is van tíz dollár a zsebében, bár ennek ô éppenséggel nincsen tudatában. Ez pedig azt jelenti, hogy Smith valóban annak a bizonyítható igaz vélekedésnek a birtokában volt, miszerint, aki a munkát kapja, annak tíz dollár van a zsebében. De az ezzel kapcsolatos ismeretei hiányosak voltak. Nem tudta, hogy az ô zsebében is van tíz dollár, és nem hitt abban sem, hogy ô nyeri majd el az állást. Még sok ilyen, Gettier-féle ellenpélda létezik, amelyek ellentmondanak az igaz tudás hagyományos, hármas feltételének.

Smith csak abban az egy dologban volt biztos, hogy óriási szerencséje volt, amikor megkapta azt a munkát — hiszen már alig maradt pénze. Ausztriából menekülni kényszerül. The Logic of Scientific Discovery A tudományos felfedezések logikája címmel angolul is megjelenik A tudományos kutatás logikája. Popper azonban konyv: 30 masodperc filozofia, korszakos jelentôségû mûveket írt egyebek közt a politikai filozófia és az ismeretelmélet témaköreiben is. Igen sokféle problémát érintô tanulmányai pedig ládát töltenek meg a Stanford Egyetem Hoover Intézetének Popper Archívumában. Tizenhat éves korában beiratkozott a Bécsi Egyetemre, ahol filozófiát, matematikát, pszichológiát és fizikát tanult. Ettôl kezdve élete végéig megmaradt kritikus szemléletû, liberális gondolkodónak. Ebben a mûvében fejtette ki újszerû. Tíz év múlva, már Új-Zélandon jelent meg két újabb, fontos könyve, A historicizmus nyomorúsága és A nyitott társadalom és ellenségei. Az elôbbiben azt a koncepciót kritizálja, mely szerint a történelem menetét bizonyos belsô törvények határozzák meg; az utóbbiban a liberális társadalom elveit védelmezi az autoritariánus és a totalitariánus fenyegetésekkel és veszélyekkel szemben.

Popper társadalmi és politikai nézeteit a személyes tapasztalatok is alakították. Elôadásokat tartott egyebek közt az Egyesült Államokban is. A katedráról ben lépett le, de a tanítást nem hagyta abba. Kissé leegyszerûsítve úgy érvel, hogy az ember által egy virtuális világban használt szavak annak a világnak az alkotóelemeire konyv: 30 masodperc filozofia, nem pedig egy bizonyíthatóan létezô külvilág dolgaira. Következésképpen az, hogy én például egy fa alatt ülök-e, az azoknak a dolgoknak az állapotától függ, amelyek az én számomra adott virtuális vagy bármilyen világban léteznek. S így a test nélküli agyban is kialakulhat egy virtuális külvilágélmény, amelyet tulajdonképpen nem is lehet megkülönböztetni a valóságos, objektív külvilág képétôl. Vagyis szembesülnünk kell a radikális szkepticizmus alapproblémájával. Lehet, hogy egy virtuális mesterséges, manipulált világban élünk, csak nem tudunk róla? Lehet, hogy hamis a külvilágra vonatkozó összes észleletünk és vélekedésünk? Például az is, hogy én most itt ülök, és ezt a szöveget gépelem? Ha elfogadjuk mindennek a lehetségességét, akkor konyv: 30 masodperc filozofia is el kell fogadnunk, hogy elvi képtelenség különbséget tenni a külvilágra vonatkozó hamis és igaz ismeretünk között. Vagyis, ha lehetséges a Mátrix c. Az efféle gondolatkísérletek néha valóban érdekes problémákat vetnek föl. Következtetéseik attól válnak paradoxonná, hogy szükségképpen önmagukra is érvényesnek kell lenniük. Viszont így róluk is elvi képtelenség megállapítani, hogy igazak-e vagy sem! Hans Reichenbach szerint, hogy ha létezik megbízható módszere a múltból a jövôre való következtetésnek, akkor az indukció megbízható.

Ezek a felvetések azonban nem oldják meg a Hume által fölvetett problémát, mivel nem mutatták ki, hogy az indukciós szabály megbízható. Ugyanakkor gyakran építjük érveléseinket arra a hitre, hogy a jövôben is minden ugyanúgy fog történni, ahogy a múltban történt. Arra számítunk, például, hogy ezentúl is csak zöld színû smaragdköveket fogunk találni. Ez az induktív jellegû, az egyestôl az általános felé haladó okoskodás. A múltban megfigyelt szabályszerûségekbôl általánosítással arra következtetünk, hogy ezek a szabályszerûségek a jövôben is ugyanúgy fognak ismétlôdni. Hume fölhívja a figyelmet, hogy az indukciós következtetés igazsága csak többékevésbé valószínû, és dedukciós premisszákat nem szerkeszthetünk belôlük. Hume fölteszi a kérdést: ha induktív következtetésekkel nem juthatunk logikailag is védhetô igazságokhoz, akkor miért hisszük azt, hogy ezzel a módszerrel megismerhetô a világ? Eddig valóban csak zöld smaragdokat találtunk, de mi van, ha holnaptól kezdve kékek is elôbukkannak? A tudomány tehát Hume szerint alapvetôen a hitre épül; igazságai nem bizonyíthatóak, legföljebb valószínûsíthetôek.

Hume-nak abban igaza van, hogy törekedni kell a minél teljesebb indukcióra; a többit pedig, akár hit, akár logika van mögötte, majd eldönti a gyakorlat. Amikor talált egy kék smaragdot, hirtelen minden régi igazság kérdésessé vált konyv: 30 masodperc filozofia eddig minden reggel fölkelt a Nap, de vajon fölkel-e holnap is? Példájában egy baromfi szerepel, aki megfigyelte, hogy a gazda mindezidáig folyton csak másokat vágott le magának ebédre. És ez a szegény baromfi arra a következtetésre jutott, hogy ez a múltbéli gyakorlat ugyanígy konyv: 30 masodperc filozofia majd a jövôben is. Példájában így definiálja az általa kitalált zöké állítmányt predikátumot : egy dolog akkor és csakis akkor zöké, ha régebben vagy ma vizsgáltuk meg és zöldnek bizonyult, vagy legkorábban holnap vizsgáljuk meg és kék. Tegyük föl, hogy az eddig talált smaragdkövek mind zöldek voltak. De akkor mindegyik zöké is, mivel mind zöld és ma vagy régebben találtuk ôket. Vagyis az indukciós szabály arra a következtetésre vezet rá bennünket, hogy holnaptól talált smaragdok is mind zöldek lesznek, és így mind zöké is lesz. Csakhogy holnaptól a zöké smaragdok mind kékek, és nem zöldek! Goodman ebbôl arra következtetett, hogy az indukciós alapszabályt módosítani kell, ugyanis a jövô csak bizonyos, kivetíthetô projectible esetekben lesz olyan, amilyen a múlt volt. A probléma már most az, hogy mely kijelentések kivetíthetôek, és melyek nem? Az egyik megfontolás szerint a zöké nem kivetíthetô, mivel a zöld és a kék terminusokkal van meghatározva. De a zöld és a kék ugyanilyen konyv: 30 masodperc filozofia definiálható a zék és a köld terminusaival is. A hónap Beleborzongott a felismerésbe. Állítása szerint ô is a Popper-féle feltevés— elvetés cáfolat módszert alkalmazta befektetési döntéseinek meghozatalánál, és sikereit nagyrészt ennek a módszernek köszönheti.

Az Arisztotelésztôl Newtonon és a felvilágosodáson át Einsteinig tartó tudományos fejlôdés az empirikus megfigyelésre, az induktív módszerre és a szélesebb értelemben vett racionalitásra észérveken alapuló magyarázatokra helyezte a hangsúlyt, és így különböztette konyv: 30 masodperc filozofia magát a tudományos-racionális szempontból elfogadhatatlan dolgoktól babona, teológia, számmisztika, népi hiedelmek, dogmák. Popper ezt azzal egészíti ki, hogy a tudományosságnak nem csupán a bizonyíthatóság a kritériuma, hanem a részleges vagy teljes megcáfolhatóság pl. Karl Popper olyan okos, hogy még azt is belátta: az egyetlen dolog, amit igazságként fogadhat el, hogy ô sohasem fogja megtudni, mi az igaz, csak azt, hogy mi a hamis. S a köztük lévô különbségek és hasonlóságok alapján a Napot is bolygónak tekintették. Azután, kb. Paradigma alatt Kuhn azokat a szemléleti sémákat érti, amelyek megszabják a tudományos leírás, a kutatás, a kérdésfeltevés és a kísérletek irányát, illetve az eredmények értelmezését. A tudományos forradalmakat jellegzetes válságidôszakok elôzik meg, amelyekben a régi paradigmák keretei között egyre szaporodnak az új felfedezések értelmezési problémái és ellentmondásai, a rivális paradigmák és iskolák közötti vita pedig elôször kiélesedik, majd módszertani, konceptuális és perceptuális síkon afféle süketek párbeszédévé válik. De itt nem egyszerûen csak a paradigmák váltogatásáról van szó, ezek a forradalmak minôségi ugrást hoznak: az új elméletek éppen azért lesznek jobbak, mert a régieknél nagyobb magyarázóerôvel rendelkeznek. De aztán az újabb felismerések egy idô után megint felhalmozzák az értelmezési problémák kritikus tömegét….

Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. Bevezetés a filozófiába. Krémer Sándor. Értesítőt kérek a kiadóról. Értesítőt kérek a sorozatról. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról. Válogatásunkat és magyarázatainkat az a törekvés vezérelte, Válogatásunkat és magyarázatainkat az a törekvés vezérelte, hogy világos áttekintését nyújtsuk néhány kitüntetett fogalomnak, valamint a filozófiatörténet fő korszakainak és a filozófiai tradíciót meghatározó egyes felismeréseknek, elméleteknek. Kik lehetnek a konyv: 30 masodperc filozofia avatott tanítói? Mindenekelőtt természetesen maguk a legjelentőseb filozófusok. A filozófia alapvetőnek ítélt kérdéseit ezért az európai filozófia történetén keresztül mutatjuk be. A rendelkezésre álló órakeret miatt nem törekedhetünk azonban teljességre. A természetszerűen végrehajtott radikális szelekció eredméyneként figyelmen kívül hagyjuk egyrészt az Európán kívüli világ vallásbölcseletét hinduizmus, buddhizmus, taoizmus, stb.

Másrészt az európai filozófia egyes korszakainál is kizárólag konyv: 30 masodperc filozofia legjelentősebb gondolkodók és irányzatok kerülnek ismertetésre. Végül nem tárgyaljuk az európai bölcselet történetének olyan elméleteit sem, amelyek megértése és értelmezése alaposabb logikai és filozófiai előképzettséget igényelne Tartalom Előszó 3 Filozófiai alapfogalmak 4 Filozófia és világnézet 4 A filozófia sajátszerűsége 4 A világnézet kialakulása 4 A világról, amelyben élünk 5 Világnézet és filozófia 8 A filozófia általános kérdéseiről 9 A szubsztancia és "következményei" 9 A filozófia fő területeiről 10 A módszer 11 A filozófiatörténet 12 Az antik görög filozófia 14 Az európai filozófia kialakulása 14 Az antik görög filozófia fő korszakai 14 A "miért" 15 A "hogyan" 15 A preszókratikus filozófia 16 A preszókratikus filozófia általános jellemzése 16 A preszókratikus filozófia ión és dél-itáliai vonulata 17 Az atomisták 25 Az antik filozófia virágkora 30 A filozófia szókratészi fordulata. A szofisták 30 Szókratész 33 Platón 36 Arisztotelész 41 A középkori bölcselet 51 A középkori történelem és bölcselet fő korszakai 51 A középkori bölcselet általános sajátosságai 52 A patrisztika 52 A skolasztika 62 Az újkori polgári filozófia 74 Az újkori történelem és filozófia fő korszakai 74 Racionalizmus és empirizmus általános sajátosságai 74 R.

Descartes 76 J. Locke 88 G. Berkeley 91 D. Hume Krémer Sándor Krémer Sándor műveinek az Antikvarium. Megvásárolható példányok. Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar.