Konyv: A dontes E-KONYV


Konyv: A dontes E-KONYV

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 274917107
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,64

MAGYARÁZAT:Konyv: A dontes E-KONYV

Azt láttam, se igazából két dologra gondoltam. Az egyik a használt piac, a másik a bizonytalanság, amit az ilyen átgondolatlan jogi környezet okozhat. Ezen felul viszont udvozlendo az otlet 2nd hand ebookugyanis az olyan jellegu aszfek miatt, mint ami pl. A birosagi dontes meg Igaz, szemét bíróság. Micsoda módszer, hogy nem lehet mások szellemi termékét szabadon, engedély nélkül terjeszteni? Végülis, ha leírom, hogy jogi csűrés csavarás, akkor rögtön szabad lopni Ha megoldhato, h egy adott ebook peldanynak atruhazhato a tulajdonjoga nem tudom, konyv: A dontes E-KONYV hszben is ezt a kerdest tettem felakkor ez miert lopas? Ha nem es siman mukodik ra a copy es ugyanazt eladjak x, akkor ez egy sima warez oldal. Más felöl viszont pont ez valósul meg egy hagyományos papir alapú könyvtárban Sokkal drágábban, mint konyv: A dontes E-KONYV Gipsz jakab bemegy egy boltba és megveszi magának a filmet. Ezekre gondoltam én is. Mondjuk ezek mellé nem tudom mennyire szánalmas vagy életszerű, hogy akár lakodalmakba vagy zárt rendezvényekre is "bekukkanthat" a NAV, hogy hát ki van -e fizetve a jogdíj a nyilvános lejátszáshoz?

Vagy amikor egy fodrászműhelyben papír forma szerint még rádiót sem lehet használni, mert műsorszórásnak minősül!! Az tudom hogy a szerzoi elmult rola, de az eloadoi nem Az ekönyv terjedését semmi sem akadályozza jobban, mint az illegális másolások miatti eladhatatlanság. A fösvények nem elégszenek meg a gyakori fillérrel, a ritka forintot várják, az meg meglepő? Az ilyen csak arra jó hogy aki esetleg legálisan venne egyet, inkább letölti, mert luxusprofitot nem ér. Akula 19 üzenetére. Hát ez is jogos, bár ez inkább azt a kérdést veti fel, hogy mi szükség kiadóra ott, ahol nincs nyomda- és terjesztési költség. A szerző árréséről nincs mit beszélni. Mondjuk onnan, hogy meg lett írva, még van "konyv: A dontes E-KONYV" bőven munka. Valakinek lektorálni kell pl. Meg az, hogy majdnem annyiba kerül, mint a nyomtatott könyv, és ennek függvényében még sokan választják inkább azt. Lásd ugyanezt az újságok kapcsán is; ha fele annyiba kerülne egy ebook és egy emagazin, mint a printelt társa, sokkal hamarabb terjedne. De nem. Gondolom, azért sincs különbség az árakban, mert egyrészről keveset adnak el az elektronikus formátumból, másfelől más az ÁFA tartalom is, ahogy azt már írta bambano.

A magam részéről már várom, hogy mikor terjednek el jobban az emagazinok, de addig, ameddig ugyanazt az újságot, amit a boltban 2 ezer forintért kapok meg, elektronikusan pontosan ugyanannyiba kerül, én sem fogok tableten szopni az olvasással. Különjösképp, mert a digitális kiadás tízből tízszer csak annyi, hogy mindenféle újratördelés nélkül, megkapod a "szkennelt" ását a nyomtatott printnek. Úgy meg olvashatod még monitor méretű kijelzőn is, kényelmetlen lesz az egész. Ki a tököm akar folyamatosan nagyítgatni, szkrollozgatni olvasás közben, hogy a szabvány printméretre szabott tartalmat egy teljesen más arányú és méretű kijelzőn is elolvashassa? Plusz, a papír az papír, sokszor életet ment, ugye Azt egyébként érdekesnek tartom, hogy az antikvárium jellegű klasszikus könyveladást nem sújtja külön jogdíj, de ha ebookot akarnál eladni, azt meg igen? Szerintem a legegyszerűbb itt is a kölcsönzős modell lenne, amit az Amazon is csinál, csak magyar nyelvű kiadványokkal. Fix havidíj forint, és azt olvasol, amit akarsz. A VoD szolgáltatóknak egészen jól bejött ez a modell. Ha a könyvkiadók begyepesedett, molyszagú döntéshozói nem is látják a lehetőséget, egy nyomorult DiMag azért tehetne egy próbát, így legalább a periodikákhoz hozzáférne a modern kor gyermeke fapusztítás nélkül. Meg legyen az, aki meghirdeti az adott könyvet nagyobb kereskedésekben, ahol vállalni kell bizonyos feltételeket, melyeket egy kiadó könnyebben teljest, mint magánszemély.

Milyen kereskedés kell az e-könyveknek? Egy konyv: A dontes E-KONYV kell mint mondjuk a játékoknál a Steam aztán cső. Semmi szükség manapság kiadókra, előbb-utóbb ráébrednek majd erre az emberek. I do not fear, for you are with me. All those who defied me, shall be ashamed and disgraced. Those who wage war against me, shall perish. I will find strength, find guidance, and I will triumph. Nem vagyok benne a temaban, de onnantol,h valaki megirt egy konyvet azzal meg van munka. Lektoralas, tordeles, formazas, forditas. Ezeket tudomasom szerint a kiado vegzi. Illetve ha latod,h mi megy most epic vs mindenki mas fronton, eleg kemeny sapot rarak a steam es tarsai egy eladasra. Akkor legyen egy e-kereskedő aki ezt vállalja és az infrastruktúrát honlap, fizetés intézi. Filmeknél ott a Netflix és társai, játékoknál a Steam, zenéknél a Spotify, Deezer stb. E-könyveknél miért nem lehet valami ilyesmi? Tördelést, formázást egy igényesebb író is meg tud ma már csinálni egy modern szövegszerkesztővel. A lektor pedig nem hiszem, hogy kiadó nélkül nem áll szóba az íróval. Lassan kiderül, hogy a digitális tartalmak vásárlása esetén semmilyen joga sincs a vásárlónak. Persze ezt nem reklámozzák. Hiába a "Buy" gombra kattintottál, valójában nem vettél semmit, hanem legjobb esetben is csak béreltél. Kötelezni kellene az ilyen áruházakat, hogy hagyjanak fel ezzel a megtévesztő gyakorlattal?

Persze akkor talán többen választanák a fizikai hordozókat, mint CD, DVD, Blu-ray, nyomtatott könyv, ha a digitálisnál ugyanaz az ár, de csak "rent" konyv: A dontes E-KONYV mellette, nem "buy". Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel. Pont az szokott a baj lenni, hogy nagyon is szóba áll a a szerzővel - esetleg annyira, hogy már eleve közeli ismerőse, barátja lektorálja a könyvet. Na ezt a gyakorlatot bizonyos tudományterületek kifejezetten utálják és üldözik, s megvannak azok a bejáratott szakmai műhelyek - kiadók - akiknek a szakkönyveit szerzőtől függetlenül hitelesnek fogadják el. A kiadó nem csak egy szolgáltatás, de minőségbiztosítás is, nem csak a lektorlásban, de a megjelenő könyv minőségében is. A piac alakul:. Én egy ideje már inkább veszek e-könyvet, mint hagyományosat. Egyszerűen azért, mert nincs már helyem a könyveimnek Havi könyvet elolvasok, nem lehet követni Szerencsére már lejjebb mentek az árak, az e-book olcsóbb is, mint a papír, fele, kétharmada. Tableten meg olvasson az, akinek két anyja van, az e-könyvhöz, ha sokat olvasol kell a rendes olvasó. Az árakhoz, meg a kiadókhoz egy gondolat még: nyilván az író a főszereplő egy könyv megjelenésében, de honnan tudod, hogy megírt valaki egy könyvet? Kell a reklám, az ismertető, a megjelenés. Abban viszont egyetértek, hogy a Kindle Konyv: A dontes E-KONYV hasló megoldás lehet a jövő, jó lenne, ha lenne ilyen magyarul is!

You know what's wrong with today's society? No one drinks out of the skulls of their enemies anymore A tabletes megoldás jelenleg még több esetben szükséges. Bizonyos formátumú olvasnivalókhoz szükséges a nagyobb méretű kijelző, illetve jól jön a színes grafikus megjelenítés. Mondhatni amit nyomtatva nagyobb méretben adnak ki, ahhoz e-book verzióban is fontos a nagyobb méret. Persze nem a kindle-ből áll a világ, vannak más gyártók is, de évek óta tűkön ülve várja az e-book közösség egy nagyobb része egy nagy méretű kindle piacra dobását. Én úgy gondolom, hogy 10 inch se lenne elég. Talán inch lenne ideális a műszaki könyvekhez és 7 inch a regényekhez. Másrészt a magazinok mellett vannak olyan könyvek, amikben kiemelten fontosak a fotók. Azokhoz kell a tabletes e-book megoldás. Én is kiátkozom az Amazont sok konyv: A dontes E-KONYV miatt, de nem az e-book piaca miatt. Már jöhetnének ide is. Pont a helyhiány miatt állnék át a nyomtatott anyagról én is a digitálisra, már évekkel ezelőtt volt itthon Kindle és es tablet is, eltérő igényekre és feladatokra. Könyvet én is ebook olvasón tolom, de magazinokhoz jobb a tablet.

A magazint tekintve még azonos árat is megadnék, ha nem érintené a digitális kiadásokat az a sajátosság, hogy végső soron olyan, mint egy szkennelt PDF, nincs újratördelve, semmi kijelző optimalizáció, így kvázi használhatatlan. Ebből kifolyólag 10 évnyi magazin előfizetés után idén már nem újítottam, és e-magazinként sem fizettem elő a korábbi szándékommal szemben, inkább letöltöm. Majd ha lesz rendes tördelés, akkor lesz zseton is, pédéeffért nem fizetek. Emiatt lenne jó, ha lenne ezen a piacon is egy HBO GO jellegű megoldás, ott legalább a szerzőket is keretek közé szorítanák, és a pénzedért talán minőséget is kapnál. Ma a minőség értelmezhetetlen ebben a műfajban sajnos, a cél hogy kifizesd, aztán olvasod úgy, ahogy akarod, az már senkit nem érdekel. Polllen: oké, van néhány biztató példa rá, de például az Asszony érdeklődési körét alapul véve szokásos női sallangok nincs ekkora különbség, volt olyan könyv, amit forintra azonos konyv: A dontes E-KONYV kínáltak papír konyv: A dontes E-KONYV ebook alapon is. Szakirodalom szintén zenész. Az Amazonnál van Kindle Unlimited, ami megérheti azoknak aki sokat olvas konyv: A dontes E-KONYV persze jól beszéli a megfelelő nyelvet. Milliónyi könyv, magazinok, hangoskönyvek. Nyelvtanulóknak is olcsó megoldás, hogy anyanyelvi tartalomhoz jussanak és még szórakozzanak is közben. Amúgy a témához: Nem értem, hogy miért ne kaphatnám meg a kópia feletti tulajdonjogot, ha már annyit fizettem érte, amennyibe a fizikai könyv kerül. Ezzel csak a kalózkodást hozzák vissza.

Persze azt én se várom, hogy a tulajdonjogot többezer fővel oszthassam meg. A fizikai könyvet is egyszerre csak egy embernek adhatom kölcsön.

This document was uploaded by user and they confirmed that they have the permission to share it. If you are author or own the copyright of this book, please report to us by using this DMCA report form. Report DMCA. Home current Explore. Words: 93, Pages: Ml lgazságos? Vajon joga van-e a hajlék- talannak az utcán aludnia, vagy - mert zavarja a ttibb- ség szemét-ez nem megengedhet? Persze ennél sokkal bonyolultabb kórdésekben is szrjkségiink van eligazításra az egymással tjtktiz igazságok dzsungelében: legyen-e az állam semleges a tekintetben, hogy mi a jó, mi a helyes az á ll a m po l gá r ok szánár a, azaz csup án te re m tse n ke konyv: A dontes E-KONYV ket, amelyeken belül az állampolgárok szabadon hozhatják meg dtintéseiket, hogy k mit tartanak jónak és helyesnek a maguk számára,vagy azállam foglaljon állást ezekben a kérdésekben? Helyes-e a pozitív diszkrimináció az okta- tás vagy a foglalkoztatás tertiletén? Engedélyezzék-e az azonos nemííekházasságát? A kérdéseksora tehet fel, amelyek tekintetében kültinbtiz értékek,felfogások titktiznek, ám így vagy gy eldtintésre várnak, illetve eld ntend k. A kiitet legnagyobb erénye, hogyfelteszi a fenti és hozzájuk hasonló kérdéseket,amelyekkel a modern társadalmak állampolgára nap mint nap találkozik, és bemutatja, hogy a kti lti n btiz erktil csf i loz oíiai k ányzatok m i lyen vá l aszokat adnak ezekre a kérdésekre. MichaeI J. Sandel Ml igazságos? Sande : Justice. What's the Right Thingto Do? Sandel Hungarian translation FelcsutiPéter, zotz elen kiadvány a jogtulajdonos írásos engedélye nélkiil sem részben, sem egészben nem másolható, sem elektronikus, sem mechanikai eljárással, ideértve a fénymásolást, számítógépes rogzítést vagy adatbankban való felhasználást is! A borító Robin Bartholick fotójának felhasználásával késziilt. A helyes dolog cselekvése 15 2. RendeIkezlink-e magunk íelett?

Ki mlt érdemel meg? Miveltartozunk egymásnak? Az igazságosság és a ktizjó Jegyzetek Ktiszonetnyilvá nítás Névmutató El szó Nem vagyok bolcsész, pláne nem filozófus: bankszakember vagyok, akiben van igény és valamennyi képesség,hogy sztíken vett szakmáján tírli kérdésekkel is foglalkozzon. Gondolataim tehát átlagos értelmiségi gondolatok egy konyv kapcsán, amí, azthiszem, nem baj, hiszen a kérdéseskótet sem szakembereknek íródott, hanem - ahogy mondani szokás - a széles olvasó kozonségnek. Azt hihetni, hogy nincs két egymástól távolabb es dolog, mint az rzlet, netán az átlagemberek mindennapjai és a morálfilozofra - nos, ahhoz talán még Michael Sandel k belássuk ez tévedés. Kevés számír kivételt 1 eltekintve gondoljunk Shakespeare III. Richórdjára, aki írgy dontott, hogy gazember lesz konyv: A dontes E-KONYV. Még ha néha "konyv: A dontes E-KONYV" is vagyunk azok, keresi,ink és legtobbszor találunk is indokokat és kóri. Elkeriiljiik azad frzetést, de megmagyarázzuk, hogykevés a pénztink, és nektink vagy a családunknak nagyobb sziiksége van rá. EsetLegígazsáqtalannak tartjuk az adorendszert, netán az áIlami korrupcióra gondolva nyugtatj uk magunkat. Üzletemberként kihasználjuk, hogy tigyfeleinknél esetenként felkésztiltebbek, konyv: A dontes E-KONYV vagyunk, és így a szokásosnál magasabb árat tudunk elfogadtatni vele. Nem végezzikela vállalt munkát határid re, vagy a megszabott min ségben. Ha egyáltalán gondolunk vele, megnyugtatjuk magunkat, hogy ilyen azizlet, és mindenki ezt csinálja. Es vég nélki. Még abunóz 5kszámárais fontos, hogy a saját normáik szerint erkólcs Miigazságos? Eloszó Természetesen nem csak az fontos, hogy magunkat erkolcsosnek gondolhassuk, legalább ennyire fontos azis, hogy ugy érezztik sziíkebb és tágabb kornyezettink méltányosan, igazságosan bánik veliink, és erkolcsosnek tart benntinket. Két világhírtí amerikai kozgazdász, a Nobel-díjas George Akerlof és Robert Shiller egyenesen azt áIlítja, hogy ennek az érzésneka változásai - ti.

Az erkcilcs, azigazságosság tehát - fuggetleniil attól, hogy milyen min ségben keriili. A mindennapok dilemmáival szembesiilve konnpi- szerrel találunk elfogadhatónak tiín konyv: A dontes E-KONYV pro és kontra is. Még a leg sibb erkolcsi igazságok sem mindig ttínnek kétségbevonhatatlannak: a mai Magyarországon korántsem csupán fiIoz fiai kérdés,hogy a ,Ne lopj! Vajon joga van-e a hajléktalannak az utcán aludnia, yagy - mert zavarja a tobbség szemét - ez nem megengedhet? Konyv: A dontes E-KONYV ennél sokkal bonyolultabb kérdésekbenis szi. Az els szerint erkolcsos az, ami a legtobb embernek a legtobb jót eredményezi, a második szerint az emberek mindennemtí korlátozása - ktilonosen az állam által - erkcilcstelen. A távolságtartás dacára Sandel álláspontja egyértelmti: elutasítja a haszonelv iskolát, ahogy a libertariánus nézeteket is. Ezzel szem- szabadon hozhatják meg dontéseiket, hogy k mit tartanak jónak és helyesnek a maguk számára, va1y az áIIam foglaljon állást ezekben a kérdésekben? Enge délye zzék- e az azono s v eI. Michael Sandel konyve pontosan ebben nríit segítséget. A szerz talán a legismertebb kortárs morálfilozófus, és ma már korántsem 10 Ez e gyáltalán nem véletlen ; Sandel magát lib eráliské nt határ ozza meg, így természetesen kozelállónak érzi magához e két gondolkodó nézeteit, amelyek szerint az ember szabad és fi. Rawls nézeteinek ismertetését például Sandel 11 Miigazságos? Es valóban: Sandel nem csupán liberális, de egyszersmind ,kozosségelvtí" is, ami azt jelenti,hogy nem fogadja el Kant és Rawls morális individualizmusát.

Arisztotelész és Alasdair Maclntyr e nézeteit bemutatva konkrét példák során bizonyitja, hogy az egyén nem áll egyedi. S mert az ember élete nem választható el a kozosség életétl, amelyben é1, adott esetben felel sséget kell vállalnia a kozosség által elkóvetett btínokért is. Ez az erkólcsi alapja annak, hogy a jelenkor németjei felel sséget vállalnak a holokausztért, az amerikaiak a rabszolgatartásért, az ausztrálokpedig az slakosság kisemmizéséért. Sandel ezen trilmen en is bírálattal illeti a politikai liberalizmust, amely szerinte hibát kovet elazzal,hogy semlegességet konyv: A dontes E-KONYV morális és vallási kérdésekben, mondván: ezek olyan magántigyek, amelyek nem tartoznak a kózpolitika szférájába; és ezeket mindenkinek otthon kell hagynia, amikor a nyilvános politizálás arénájába lép. Kant nyomán Rawls rgy véli, hogy el 12 Eloszó tertiletein. Ha a politikai korrektség jegyében nem veszi,ink tudomást a nektink nem tetsz nézetekr 1, mondja Sandel, ezzelhozzájárulunk e nézetek térhódításához és ennek nyomán a kózéleti konyv: A dontes E-KONYV kii. A szerzó egyik legsikeresebb online-el adása aligha véletlentil ,A demokratikus vita elveszett mtívészet' cimet viseli. A magyarországi rendszerváltás elm lt h sz évéregondolva, amelynek során zoro-ben a politikai liberalizmus srilyos vereséget szenvedett, érdemes fontolóra venni ezt abírálatot. Az elm lt években a liberalizmus hazai ellenfelei gyakran elmondták, hogy ennek az eszmeáramlatnak immáron semmilyen érvényesmondanivalója nincs a magyar társadalom számára, nézetein átlépett a torténelem.

Sajnos nem lehet azt mondani, hogy a bírálat teljes egészében alaptalan, pedig ha Sandelre hallgatunk, ennek egyáltalán nem így kellene lennie: valójában a politikai liberalizmus a nyugati civilizáció legértékesebb hagyománya. A pluralizmus, a demokrácia, az egyéni és kozosségi jogok tiszteletben tartása, a tulajdon konyv: A dontes E-KONYV tették a nyugati civilizációt sikeressé az elm lt ótszáz évben. Mi pedig - ez egyike a kevés kérdésnek,amiben talán egyetértésvan a mai Magyarországon - a nyugati civilizáció részének tekintltik magunkat, annak centrumáho z i gyeksztink felzárkozni. Am az is látható, hogy a fogyasztásba belef,íradt, váIaszuthoz érkezett nyugati társadalmakat, kózttik a miénket is, egyre er sebben foglalkoztatják olyan kozosségi, erkcilcsi és vallási kérdések, amelyekre a hagyományos liberalizmus a maga politikai korrektségével nem tudott vagy nem akart választ adni. Sandel szerint azonban vitatkozni kell - kulturáltan, empatikusan, de vitatkozni. Ahogy említett el adásában fogalmazi ,Acivil vitáktól felvirágzik a demokrácia, de szégyenletesen kijotttink a gyakorlatból:' A vitában való részvétel természetesen konyv: A dontes E-KONYV feltétleni,il jelenti a szemben álló féI nézeteinek elfogadását. A szerz kónyvét ezzel a fontos gondolatt aI fejezi be:, Ha a kozéletben er telj esebben foglalkoznánk erkolcsi nézeteltéréseinkkel,az er sebb, nem pedig gyengébb bázist teremtene a kólcsonos tisztelet számára. Nem mell zni kell polgártársaink morális és vallási meggy ziídéseit, amellyel a kozéletbe lépnek, 13 Miigazságos? Nincs garancia arra, hogy a nyilvános vita valamilyen kemény morális kérdésrl bármilyen szituációban megállapodáshoz - va1y akár csak a másik fel morális és vallási nézeteinek értékeléséhez- vezet.

Nagyon is lehetséges, hogy minél jobban megismeriink egy erkolcsi. Ám addig nem konyv: A dontes E-KONYV, amíg nem próbáltuk meg. Az erkólcsi alapri részvételpolitikája nem csupán inspirálóbb ideál, mint a féIr enézéspolitikáj a. Valój ában ígéretesebb alapot jelent egy igazságos társadalom számára is. A helyes dolog cselekvése 2oo4nyarán a Charleyhurrikán a Mexikói- b l fel l Floridán kereszvégigsoport a keleti partvidéken. A vihar zz ember életétkovetelte, és rr milliárd dollár anyagi kárt okozott. Egy orlandói benzink tnál a kétdolláros jégzacskókat ro dollárért árulták. Mivel áramszolgáltatás hiján a htít gépek és a légkondicionáló berendezések nem m kodtek, az augusztusi h ség kell s kozepén sok embernek nem nagyon volt más választása, mint fizetni. A kid lt fák eltávolításához és a tet k kijavításához ftírészreés más szerczámra volt szi. Voltak vállalkozók, akik két fa eltávolítás áért egy tet r 1 z3 ooo dolti,il lárt vasaltak be a tulajdonostól. Az izhetek, amelyek normálisan zso dollárt kértek egy kis háztartási áramfejlesztóért, most 2ooo ll éves asszony, aki él lányával menektilt a hur- dollárért árulták ezeket a berendezéseket. Egy ugyancsak id s férjévelés fogyatékkal rikán el 1, 16o dollárt volt kénytelen fizetni egy motelszobáért, ami normálisan 4o dollárba kerril. Egy lakos, akit 1 10 5oo dollárt kértek, hogy egy kid lt f;ít eltávolítsanak aházánaktetejér 1, kijelentette: ,Nem helyes, hogy vannak, akik mások nyomorris ágábóI akarnak meggazdagodni. Florida államnak van torvénye konyv: A dontes E-KONYV nyerészkedési célri áremelés ellen. A hurrikán után azigazságtigy-minisztériumba tobb mint két- ezeí panaszos bejelentés érkezett. Néhány ezekkoztil bíróságra keriilt, ahol a panaszosok esetenként pert nyertek. A West Palm Beachben található egyik szállodát 70 ooo dollár megfizetésére kotelezték kártérítéscímén,tírlszámlá zásért.

A kózépkorbanafrIozofusok és a teológusok azt gondolták, hogy az áruk cseréje ,igazságos árak" mellett kell, hogy végbemenjen, amelyeket a hagyomány. Ám a piacgazdaságokban - igy érveltek ezek akózgazdászok - az árakat a kereslet és a kínálat határozza meg. Thomas Sowell, egy szabadpiaci elveket valló kózgazdász szerint a nyerészkedésicélir áremelés,érzelmileg er teljes, ám kózgazdasági s zemp ontb ó1 értelmetlen kifej ezés, am ivel a le gtobb kózgazdász nem foglalkozik, mivel meglehettísen zavaros terminus". A Tampa Tribune egyik cikkében Sowell megpróbálta elmagyarázni, hogy,miért is jó a nyerészkedési célíráremelés a floridai lakosok számárd'. A nyerészkedési cél r áremeléssel kapcsolatos vádak akkor jelennek meg, ,amikor az áraklényegesen magasabbak, mint amikhez az emberek korábban hozzászoktak" - írja Sowetl. Ám ,azok az árak, amelyekhez az emberek hozzászoktak', erkolcsi értelemben nem tekinthet k szentírásnak. Semmivel nem,speciálisabbak' vagy,tisztességesebbek] mint bármely,más ár'] amely a piaci viszonyok - ideértve azokatis, amelyeket konyv: A dontes E-KONYV hurrikán idéz eI - kózepette kialakul. Ezek az árak egyáltalán nem igazságtalanok, folytatta Sowell érvelését;egyszer en csak t{ikrozik azt az értéket, amit a vev k és az eladók a csere keretében ezeknek a dolgoknak tulajdonítanak.

Ez sem nem mohóság, sem nem arcátlanság. Egy szabad társadalomban ez a módja annak, ahogy az áruk és szolgáltatások elosztásra keri. Ám a kozvélemény felháborodása nem ok arra, hogy beavatkozzunk a szabadpiacok m kodésébe. A nyilvánvalóan nagyon magas árak ,sokkal tobb jót eredményeznek, mint rosszat", hiszen osztonzést jelentenek a szállítók számára, hogy íokozzák a keresett áruk terme- lését. Rendkívi,ili kori. Valójában 17 Miigazságos?