Konyv: A 632-es kodex


Konyv: A 632-es kodex

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 140008794
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 12,40

MAGYARÁZAT:Konyv: A 632-es kodex

De a benne rejlő titok minden képzeletet felülmúl, és a felfedezések korának legféltettebb titkához vezeti konyv: A 632-es kodex a portugál történészt: Kolumbusz Kristóf valódi kilétéhez és küldetéséhez. A regény eredeti történelmi dokumentumokon alapszik, és döbbenetes időutazásra invitálja az olvasót, amely tele van kalandokkal, rejtélyekkel és legendákkal, leleplezett titkokkal és titokzatos jelekkel, csalóka látszatokkal és elhallgatott tényekkel: igazi tükörjáték ez, amelyben az illúzió elfedi a valóságot, hogy eltakarja az igazságot. A kódok és a rejtély ablakot nyitnak a felfedezésre, a miénkre és a tengerészekére egyaránt. José Rodrigues dos Santos varázslatos könyvet írt, amely egyszerre ismeretterjesztő és szenvedélyes, miközben egy gyönyörű ország kicsinyített útikönyve is. Freud egyszer azt mondta, a szerelem újrafelfedezés. A szerelmen keresztül próbáljuk visszaszerezni azt az egykori boldogságot, amit csecsemőkorunkban éreztünk, amikor még békében éltünk a világgal. A szerelem voltaképpen egy meghatározhatatlan, éteri és érzékelhetetlen vágy a gyermekkorhoz és az anyai gyöngédséghez való visszatérésre, és abból a hiú reményből táplálkozik, hogy ezt az eltűnt boldogságot elő lehet halászni a lét kezdeteiből. A történelmi diskurzusban nincsenek konyv: A 632-es kodex igazságok, a történelem a múltban történt dolgok beszámolója a tanúk és a dokumentumok alapján, amelyek tévedhetnek, illetve a történész munkája alapján, aki szintén tévedhet.

Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához. Belépés • Regisztráció. Idő Kedvenc Hossz. Nem a pénz tesz gazdaggá egy országot. Hanem a tudás. Egy hazugság akkor sem válik igazsággá, ha ezerszer elismétlik. Felhasználási feltételek • Adatvédelem • Jogi nyilatkozat • Kapcsolat • Mobil verzió © Citatum.

Tomás Noronha, a Lisszaboni Új Egyetem történelemtanára, a régi nyelvek szakértője és kriptoanalitikus, azt a megbízást kapja, hogy fejtse meg ezt a rejtélyes üzenetet. De a benne rejlő titok minden képzeletet felülmúl, és a felfedezések korának legféltettebb titkához vezeti el a portugál történészt: Kolumbusz Kristóf valódi kilétéhez és küldetéséhez. A regény eredeti történelmi dokumentumokon alapszik, és döbbenetes időutazásra invitálja az olvasót, amely tele van kalandokkal, rejtélyekkel és legendákkal, leleplezett titkokkal és titokzatos konyv: A 632-es kodex, csalóka látszatokkal és elhallgatott tényekkel: igazi tükörjáték ez, amelyben az illúzió elfedi a valóságot, hogy eltakarja az igazságot. A kódok és a rejtély ablakot nyitnak a felfedezésre, a miénkre és a tengerészekére egyaránt. José Rodrigues dos Santos varázslatos könyvet írt, amely egyszerre ismeretterjesztő és szenvedélyes, miközben egy gyönyörű ország kicsinyített útikönyve is. Eredeti megjelenés éve: Nagyon rosszul indult a kapcsolatunk dos Santossal, ugyanis pár évvel ezelőtt, mikor beszereztem a könyvet, már elkezdtem egyszer, és hősiesen megvallom, talán egy fejezet után dühösen lecsaptam, hogy spoilervalamiért nem volt hozzá hangulatom? Meg tudom érteni, ha valaki sokszor esetleg unalmasnak tartotta a rengeteg helyszín leírását, én szerencsére nem, mivel pár éve jártam Portugáliában és a felsorolt helyek nagy részén megfordultam, konyv: A 632-es kodex nekem jó volt újraolvasni a helyeket és sajnálkozni, hogy Tomar-ba nem mentem el, majd legközelebb. A történet szépen folydogál előre, nem túl pörgős, de nem is túl lassú. Sok minden egyből kitalálható például Konyv: A 632-es kodex szerepea családi részeket alapvetően kihagytam volna, az elején felesleges szálnak tartottam, de a végén értettem meg, hogy miért kellett berakni spoiler.

A Kolombusz kilétét övező nyomozás is érdekes, rengeteg mindent lehet tanulni a könyvből és utánajárni a dolgoknak sűrűn kattintgattam éni s a netre. Biztos, hogy folytatni fogom a sorozatot. A sors fura, mert az olvasás után egy héttel kezdtem újra a fizioterápiát, új csapattal, és két kis asszisztens portugál :-D. Mielőtt kihoztam a könyvtárból a könyvet, olvastam a molycik értékelését, és láttam, hogy többen is negatív véleménnyel voltak a történetről. Ennek ellenére úgy gondoltam, teszek egy próbát vele. És milyen jól tettem! Engem egész egyszerűen lenyűgözött a könyv, már az első 3 sora. Nagyon érdekesnek találtam a témáját és a kutatást, hiszen Kolumbuszt bocsánat, Colonnát, vagy inkább mindenki hívja úgy, ahogy jónak tartja : mindenki ismeri, mégis egy csomó rejtély övezte, és még most is övezi az életét. Ne feledkezzünk meg konyv: A 632-es kodex a gyönyörű környezetről, ahol a könyv története játszódik! Rio de Janeiro, Jeruzsálem, Genova, Sevilla, és Portugália több városa: Lisszabon, Sintra, Tomar… A neten rákerestem a könyvben megjelenő helyekre, és tátva maradt a szám a csodálkozástól. Portugália felkerült a bakancslista élére, egyszerűen csodálatos hely! De térjünk vissza a könyvhöz… José Rodrigues dos Santost sokan hasonlítják Dan Brown-hoz, aminek az okát persze én is értem, de be kell vallanom, hogy ezt a könyvet talán jobban élveztem, mint Brown regényeit.

Meglátjuk majd, hogy a többi rész után hogy látom ezt a kérdést… Itt is adott volt egy professzor, aki igen nagy fába verte a fejszéjét, több száz éves titkok, anagrammák, rejtvények, kódok, hamisítások, csalások… És mellette ott a magánéleti szál, fájdalmas háttér, súlyos betegségek… A történet vége szívbemarkoló, a lezárás pedig annyira frappáns, hogy az embernek kétszer is végig kell gondolnia, hogy akkor ezt most hogy is van?! Ha jól láttam a következő rész Einsteinhez kapcsolódik, ami szintén nagyon érdekesnek ígérkezik… :. Nagyon szeretem a történelmi regényeket, konyv: A 632-es kodex nagy várakozással vettem kézbe a könyvet, pláne, hogy jókat olvastam róla. A kódok és rejtélyek miatt Dan Brown történeteihez hasonló olvasmányt vártam. Hát kissé csalódtam. Az, hogy tele volt idegen kifejezésekkel melyek konyv: A 632-es kodex kiáltanakilletve tömény adathalmazzal, mely szárazzá és unalmassá tette az oldalak nagy részét, elrontotta a történet magvát. Kár érte, pedig érdekes lett volna. Úgy emlékeztem, hogy talán ez a leggyengébb rész a Noronha sorozatból, és úgy érzem ez így is van. Tomást felkérik, hogy egy elhunyt történész professzor kódolt kutatására derítesen fényt. Először úgy tűnik, hogy Brazília felfedezésével kapcsolatos a téma, de aztán hamar kiderül, konyv: A 632-es kodex Kolombusz rejtélyes személye a kutatás témája. Rengeteg információ záporozik ránk, a rengeteg szöveg Kolombusz nevéről, származásáról, születési idejéről, egy-egy életszakaszáról.

Sok az ellentmondás, kevés az elsődleges információ. Engem nem zavar ez a sok infó, pont ezt szeretem Santos könyveiben, de ami borzasztóan kiakasztó második olvasásra is az a rengeteg lefordítatlan szövegrész. Nem tudom felfogni miért nem volt odaírva a fordítás, pláne mert utána úgy folytatódik mindig a szövegrész, hogy na, mindenki érti mit mondtam most, már csak értelmezni kell. Rettenetesen idegesítő, pláne mivel rengetegszer előfordul. Másik ami zavart, hogy elnyújtott volt, kevésbé dinamikus, és Tomás magánélete se érdekelt egy fikarcnyit sem. Szóval mondhatni egyáltalán nem "konyv: A 632-es kodex" sorozatindító rész ez, de remélem emlékeim beigazolódnak, hogy a következő kötetek már jók. Adatokban bőséges, de néha eléggé megakadt a cselekmény. Összességében viszont jól szórakoztam, a négy csillag a jóindulatot tükrözi. Ez a könyv merénylet az idegrendszerem ellen! És maga a megtestesült zagyvaság. Katyvasz Zagyvaság az ő neve, egész pontosan. Kezdjük ott, hogy kb. Na de az azért nagyon-nagyon sok, hogy egy egész jó alapötletet a tudomány minden szegletét felölelő pongyolába bújtatok! Ráadásul konfekcióba! Úgy nagyjából fél emberöltőre teszem annak az oda nem illő kultúrtörténeti adathalmaznak a mennyiségét, amennyit az író a regényben felvonultat. Tök feleslegesen. Sokszor ez sem az adott kontextushoz, sem magához az egészhez nem tesz hozzá semmit.

Nem is értettem mit akar villogtatni vele… Az, hogy jellemgyenge főhősünk erkölcsi dilemmába keveredik, még nem feltétlen kell maga után vonja a filozófia e területének teljes és részletes bemutatását. Egy idő után elkezdtem komolyan aggódni, hogy visszamegyünk egész Szimonidészig, s jönnek az erkölcsfilozófiai versek…. Ugyanígy teljes betekintést nyerhetünk a botanikába, a virágok jelentésének magyarázatába, a nyelvművészetbe, értelemszerűen a történelembe, bár ez még megbocsátható volna, a földrajzba, és egészen biztosan kihagyok még egy csomó témát, de mentségemre legyen mondva agyilag nem mindig voltam jelen. Jaj, igen! Amikor a főhős ruházatot kezdett elemezni, az már nagyon sok volt, de konkrétan emlékszem, ott ijedtem meg komolyabban másodszor, mert féltem a fekete pamutruhából egyenes út vezet majd a gyapot felfedezéséig, meg a textilipar forradalmáig, átugorva konyv: A 632-es kodex színek művészetére vagy valami hasonló képtelen és oda nem illő tárgyra. Mert hogy, nem ám ennyi! Szóval, szakbarbárok örüljetek! Postscriptum: eszembe jutott, mit felejtettem ki. Tuti, hogy dos Santos gasztrobloggernek indult, csak félrecsúszott. Valamennyi szereplő, valamennyi étkezése szintén igen nagy számban úgy kb. De nézzük a jó oldalát, az írónak hála, kapunk egy egész évre szóló ingyenes menükártyát. Hozzá illő italkínálattal! A könyv elolvasása után sokáig nem tudtam, mit gondoljak róla. A es kódex is. De azért na…. A regény olvasmányos, érdekes és felcsigázó.

Nagyon szép helyekre viszi el az olvasót. Portugália eddig nem nagyon vonzott, de olyan érdekes és színes leírásokat kaptunk a könyv lapjain, hogy erős késztetést érzek pl. Tomar romjainak, történelmi helyeinek megtekintésére. Vagy a könyvtárak… Eddig is szívesen időztem könyvtárakban, szeretem az ottani légkört, de most óriási irigységet érzek azok iránt, akik mindenféle engedélyt megkapnak és lehetőségük van a legféltettebb irodalmi és történelmi kincsek olvasásához, tanulmányozásához. Szerintem jóban leszek a szerzővel. Igazán izgalmas regény. Brazília felfedezésének bemutatása közben Kolumbusz Kristóf életét is bemutja. Nem egyszerű megtudnia Tomásnak a meggyilkolt Toscano professzor kutatásának eredményeit, mellyel az Alapítvány megbízza. Nem is sejti, hogy milyen titokra derül fény és milyen megalkuvásra lesz képes. Alapos odafigyelésre van szükség a kódok és az anagrammák megfejtésének leírása közben, volt pár oldal, amit újra kellett olvasnom Colon, Colom, Kolombusz, stb. Nekem hasonlít stílusában Dan Brown regényeihez. Izgalmas, és ami nem utolsó szempont, hiteles történelmi információkat ad. Külön tetszetős számomra Portugália és a gasztronómiai ínyencségek bemutatása.

És ami még olvasmányossá teszi, Tomás családi életébe is bepillanthatunk, hogyan élik meg a Dawn szindrómás kislányuk megszületése után a mindennapokat, a küzdelmeket. Azt hiszem, ez is egy kedvenc sorozatom lesz. Az alapkoncepciót nagyon érdekesnek találtam, izgalmas volt maga a kutatási téma és annak végeredménye. Sajnos az odavezető út meglehetősen száraz adathalmaznak bizonyult sokszor. Ráadásul nagyon zavaróak voltak az idegen nyelvű mondatok, amelyeknek néha "konyv: A 632-es kodex" a fordítása sem került be a szövegbe. Kicsit kevesebb adattal, kicsit több kalanddal sokkal jobb lehetettvolna ez a regény. Szinte soha nem szoktam értékelésben lehúzni egy könyvet, mert mindig találok valami pozitívumot benne, még akkor is ha nem tetszett. Hát most nem. Utáltam minden sorát, utáltam az összes szereplőt, az összes párbeszédet, az összes cselekményt, sőt utáltam az összes idegesítően aprólékos helyszínleírást is. Egy borzasztóan túlírt, unalmas és száraz, kimondhatatlan portugál, spanyol és latin nyelvű forrásokból összeollózott történelmi elemzést kapunk. Regénynek nem nevezném, mert a cselekmény 10 oldalon elintézhető lett volna, ráadásul az is nettó baromság. Sajnos a fordító sem állt a helyzet magaslatán, mert tele van a szöveg olyan portugál vagy spanyol idézetekkel amiket egy portugál olvasó természetesen megért, de más nem. Ezeket illett volna mondjuk lábjegyzetben, vagy zárójelben vagy akárhol lefordítani… Az író legidegesítőbb szokása, hogy mindenben szakértőnek képzeli magát. Ez egyértelmű. Kant és filozófia? Simán jöhet. Még szép. Egyszerűen minden tudományterületről aprólékos és kimerítő elemzéseket kapunk, a lehető legváltozatosabb témákban. Fárasztó és időrabló könyv, senkinek sem ajánlom. Úgy értem, munkakedvből nem szenvedek hiányt.