Konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett


Konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 232564033
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,62

MAGYARÁZAT:Konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett

Igen ritka és értékes rendezvényen vehetett részt az, aki elment a Petőfi Irodalmi Múzeum által rendezett Dávid Gyula-estre. Tele volt a Vörös Terem, de minden bizonnyal egy jóval nagyobb terem is tele lett volna, joggal. Dávid Gyula Irodalomtörténész, könyvszerkesztő, műfordító, kiadó. Illetve valamiféle ki nem nevezett, tudását tekintve tulajdonképpeni egyetemi professzor. Szerkesztéseiben legtöbbet talán Jókaival foglalkozott, de egész élete a magyar irodalom legkomolyabb értelemben vett ápolásáról szól, határoktól függetlenül. Ha nem is történészi alapossággal ismerjük a forradalmat a történészeknek is akad munkája ezzel bővenmégis él bennünk valamiféle hősies kép a hatvan évvel ezelőtt történtekről. Nem könnyű terület, de talán nekünk már van alkalmunk rendezni magunkban a kérdést. Kevesen voltak, akik akkor valaminő cselekvésig eljutottak Erdélyben, ahogy más határon túli területeken, a forradalom nem válthatott ki ugyanolyan erőteljes megmozdulást, mint Magyarországon, viszont, ahogyan a rendezvényen elhangzott, még az a kevéske cselekvés is brutális megtorlásban részesült a román pártvezetés részéről. Fájdalmas ráébredni, hogy míg Magyarországon a rendszerváltás környékén elindulhatott a szembenézés a történtekkel, ahogy Pécsi Györgyi elmondta, Erdélyben csak a kétezres években jelenhettek meg az első tudományos munkák a forradalommal kapcsolatban. Ezek közül a munkák közül Dávid Gyuláé volt az egyik első. Ez önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy egy megtört, mindenből kiábrándult, keserű öregember visszaemlékezéseit hallgassuk. Dávid Gyula azonban se nem megtört, se nem kiábrándult legfeljebb már nem annyira optimista, mint korábbansőt, még öregnek se mondható. Gondolatmenete, tudása és beszédstílusa, fogalmazása körülbelül egy ötvenes éveiben járó elismert nyugati professzort idézett elénk az este folyamán, aki bevallotta, ha megéri, élettörténetét is megírja, mivel, ahogy a jelenlegi könyve esetében, úgy a továbbiakat illetően konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett kötelességének érzi, hogy a tudását a lehető legpontosabban, legelfogulatlanabbul adja át a jövő generációinak.

A szerző azonban nem csupán saját történetét írja le könyvében, hanem azon keresztül az erdélyi történéseket is, történelmi dokumentumokra, feloldott levéltári anyagokra hivatkozva, méghozzá tudományos pontossággal, állította az est moderátora. Ezt igen könnyen elhihetjük neki, mivel a szerző valóban részletesen, indulatok nélkül, kritikus hangvételben adta át tudását. Dávid Gyula könyve elsősorban erdélyi nézőpontból vizsgálja ot, de egyben határokon túlnyúló problémakörökhöz is nyúl. Sajnos a már korábban emlegetett generációk ifjabb tagjai nem voltak jelen az esten. Nem lehet őket hibáztatni. Érdemes egy kicsit jobban figyelnünk arra, hogy az ilyen programoknak a híre a megszokott körökön túl is eljusson, mert az os forradalom alapjaiban és hosszútávon meghatározó, sorsdöntő esemény mindannyiónk számára konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett és most, határon innen és túl. Dávid Gyulának köszönjük, hogy segít nekünk emlékezni és egyben kritikusan tekinteni saját múltunkra. Nem vagyok történész személyes érintettség révén van közöm a történésekhez: a második Bolyai-per fővádlottjaként hét évet kaptam és ültem le Románia különböző börtöneiben és kényszermunkatelepein. A történetírás területeire való betolakodásom legfontosabb eredménye az Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára. Akkor még csak igen korlátozottak voltak a lehetőségeink a perek iratanyagához való hozzáférést illetően, innen adódik, hogy amikor az állambiztonsági levéltárak végre számunkra is megnyíltak, nem tudtam lemondani arról, hogy néhány, azokból adódó részlet feltárásával, néhány szereplővel vagy mozzanattal kapcsolatban, ne járuljak hozzá közelmúltunk e sötét időszakának jobb megismeréséhez. Nekünk, akik megéltük és átéltük azokat az időket, nem lehet más feladatunk, mint tovább adni az unokáknak a konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett történelmet. Mert túl azon, amit a történetírók ilyen vagy olyan beállításban arról a korszakról megírnak, nemzetünk történelemtudatához elválaszthatatlanul hozzátartozik a nemzedékről nemzedékre átörökített múlt.

Sőt talán ez az igazi, amely bennünket megtart, bármilyen történelmi viszontagságok között. Nap Kiadó, Bejelentkezés Név. Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését. Új fiók létrehozása Jelszó visszaállítása. Aktuális témák Irodalom. Morzsa Címlap Dávid Gyula: Erdélyben és ami utána következett. Dávid Gyula: Erdélyben és ami utána következett. Dávid Gyula könyve elsősorban erdélyi nézőpontból vizsgálja ot, de egyben határokon túlnyúló problémakörökhöz is nyúl, a hruscsovi enyhülésről, irodalmi és ifjúsági körök szervezkedéseiről, nagygyűlésekről, koncepciós perekről Bolyai-pereka kommunista értelmiségiek értelmezési dilemmáiról és a fiatalság behálózásaira tett kísérletekről. Jelezd a szerzőnek! Reflexió a polgárság végére A könyvtárban lévő városban lévő könyvtárban lévő város. Az irodalom repolitizálása — udvari, fogyasztói és utópikus irodalom. Kié az ország? Gömöri György: Ötvenhat karácsonyán. Maradni szégyen, veszni borzalom. Minden jog fenntartva.

Pontosság ellenőrzött. Magyarország os forradalma nem vezetett konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett a romániai magyarság körében, de a forradalom leverése után ürügyül szolgált olyan intézkedésekhez, amelyek jelentősen megnehezítették a romániai magyar kisebbség életét. Bár Románia területén a temesvári tüntetésen és bukaresti diákmegmozdulásokon kívül nem zajlottak le a magyar forradalom eseményeihez hasonlók, a kisebbségi magyarokat sujtó megtorlás nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló számú emberéletbe került. A valós szám azonban nagyobb is lehet. A magyar forradalom kitörése után a román vezetés óvintézkedéseket tett, mert attól tartottak, hogy a szomszédos országból Romániába is átterjedt a forrongás. Bevezették a cenzúrátfelduzzasztották a határőrség létszámát és riadókészültséget rendeltek el a hadsereg gyorshadtesteinél. Ugyanakkor beindult a propagandagépezet is, hogy felélessze a román tömegekben a félelmet Erdély újbóli elvesztésétől. Az os események, mint ürügy legtartósabb súlyos következménye a magyar nyelvű oktatási rendszer felszámolásának felgyorsítása volt. Az egyetem megszüntetése ellen Szabédi László költő és Csendes Zoltán prorektor öngyilkossággal tiltakoztak. Az egyetem elleni korábbi támadások mutatták, hogy a magyar forradalom után végrehajtott elnyomó intézkedéseket a román hatóságok régen tervezték, csak ürügyre vártak. A Bolyai Tudományegyetemet a román hatalom a szeparatizmus fészkének tartotta, ellene már -től súlyos támadások folytak. Még a forradalom előtt, nyarán megpróbálták felszámolni az egyetem történelem karát, később koholt vádakkal elbocsátották a társadalomtudományi kar több oktatóját Saszet GézaKeszi-Harmat Edit és Keszi-Harmat Sándor.

A forradalom idején a rivális román egyetem, a Babeș Tudományegyetem rektornője, Raluca Ripan másokkal együtt azt terjesztette el a román hallgatóság közt, hogy a magyarok Erdély elrablására készülnek. A forradalom elfojtása alkalmat adott a román államnak arra is, hogy leszámoljon a magyar értelmiség veszélyesnek ítélt részével is. Nagy számban indultak perek. A legsúlyosabb következményekkel a Szoboszlay-per zárult, ebben 11 embert ítéltek halálra és tízet ki is végeztek. Az ún. Ugyanitt, Szamosújváron végezték ki Szígyártó Domokost is. A halálos áldozatokkal járó megtorlás módszerei Romániában mások voltak, mint Magyarországon. Bár konyv: 1956 Erdelyben es ami utana kovetkezett is sokan haltak meg a börtönben, illetve bántalmazás következtében, Romániában a törvényi felhatalmazás nélkül vett bosszú több áldozatot követelt. A román börtönökben a kínzások következtében mintegy hatvanan vesztették életüket. A veszteséglista nem teljes: valószínűleg sohasem fog kiderülni, hány — a forradalom után elhajtott — magyar halt meg a jilavai gulágokon. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ez a közzétett változatellenőrizve : Románia ugyancsak fontos szerepet vállalt a forradalmat követő megtorlás előkészítésében. Kategória : os forradalom Románia történelme. Rejtett kategóriák: Szakaszcsonkok Csonkok októberéből. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Linkek hozzáadása. Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!