Konyv: A gorog-perzsa haboru


Konyv: A gorog-perzsa haboru

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 977665418
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 13,18

MAGYARÁZAT:Konyv: A gorog-perzsa haboru

Ebben az ablakban listázzuk majd azokat a könyveket, amelyeket a kosarába tett. Jelenleg nem található könyv a kosarában. Terényi István. Gondolat Könyvkiadó. Görög irodalom Klasszika-filológia Egyetemes történelem. A világ történetére oly nagy jelentőségű egykori küzdelem izgalmas, fordulatos elbeszélésén kívül megismertet bennünket "konyv: A gorog-perzsa haboru" antik világ népeinek vallásaival, szokásaival, történetével is. A történeti események és mondák művészi elbeszélését olvasva igazat adunk Gibbonnak, a nagy angol történetírónak, aki abban látta Hérodotosz nagyságát, hogy egyszerre ír a gyermekeknek és a filozófusoknak. A bő válogatás a legfontosabb, legérdekesebb részeket közli, azokat, amelyek egyszersmind legjobban reprezentálják Hérodotosznak, a halhatatlan klasszikus írónak elbeszélő művészetét. E fejezetek a mai olvasót éppúgy lebilincselik, mint az előző korok olvasóit - már két és félezer éve. Segítünk a keresésben! Postaládájába elküldjük az Ön által kiválasztott kategóriákba érkező új könyveket, így kényelmesen válogathat! Ahogyan a leginkább kényelmes Önnek! Tekintse át kínálatunkat témakörszerzősorozat vagy cím szerint, vagy használja a részletes keresőt! Rendeljen hírleveletígy mindig naprakész lesz, és csak a kiválasztott témákat küldjük el! A raktáron lévő könyveket a " Kosár "-ba helyezve rendelheti meg! Ha a keresett könyv nem található, kérjük, jegyezze elő, s igyekszünk minél hamarabb beszerezni. További segítség Még nem regisztrált? Kattintson a Facebook-belépés konyv: A gorog-perzsa haboru vagy, ide kattintva hagyományos regisztrációt kezdeményezhet.

Az e-mail címhez, amelyhez az imént jelszó-emlékeztetőt kért, nem visszaigazolt felhasználói fiók tartozik, ezért ezzel az e-mail címmel és a hozzá tartozó jelszóval egyelőre nem lehet belépni. Kérjük, ellenőrizze e-mail postafiókját, és a kiküldött értesítőben található link segítségével erősítse meg regisztrációs szándékát. Ezt követően az eredetileg megadott jelszavával beléphet felhasználói fiókjába. Az Európai Bizottság irányelvei alapján, az Antikva. Az Antikva. Részletes keresés. Hérodotosz : A görög-perzsa háború. Kötésmód: egészvászon. Ár: nincs raktáron, előjegyezhető. Hasonló termékek:. Iratkozzon fel hírlevelünkre! Böngésszen témakörök szerint! Hogyan böngészhetek? Hogyan értesülhetek az új ajánlatokról? Hogyan rendelhetek? Jelszó-emlékeztető kérése. A jelszó-emlékeztetőt elküldtük a megadott e-mail címre. A levél kézbesítése legfeljebb néhány perc. Ha jelszó-emlékeztetője nem érkezik meg egy órán belül, kérje kollégáink segítségét! A megadott email cím nem található. Ehhez az e-mail címhez nem áll módunkban jelszó-emlékeztetőt küldeni! A megadott e-mail címre nincs lehetőség jelszó-emlékeztetőt kérni. Adja meg korábban regisztrált e-mail címét, hogy elküldhessük Önnek a jelszó-emlékeztetőt! Kérjük, véglegesítse az alábbi beállításokkal előjegyzési szándékát! Más kiadási évszámmal is érdekel Más kiadótól is érdekel Más sorozatból is érdekel

Eiso fejezet A regieknek a lelekre vonatkoz6, rank maradt a elmeleteirol legyen elegendoJennyit mondanunk. Most pedig, mintegy ujrakezdve a dol- got, lassunk hozza es probaljuk meghatarozni; hogy mi a lelek, es milyen lehetne a legaltalanosabb, rea vonatkoz6 definfci6. A letezdk egyik nernenek- a szubsztanciat mondjuk, s ez egyik ertelemben az anyag, "konyv: A gorog-perzsa haboru" onmagaban nem ez-a-valami,s masik ertelem- I ben az alak es a forma, amin mar ezt-a-valamit i I ertjuk, harmadik ertelemben az, ami ezekbol valo, Az anyag: lehetdseg, a forma: teljesultseg. Ez ut6bbit k etfelekeppen ertjiik: ahogy a tudast es ahogy az elmelkedest. P Ugy tetszik, nilnyomoreszr a testek a szubsztanciak," megpedig a termeszeti testek: ezek ugyanis principiumai a tobbinek. Hiszen a test nem azok koziil val6, amiket alanyr6l allltunk: 0 maga letezik alanykent es anyagkent, A leleknek tehat sziiksegkeppen abban az ertelemben kell szubsztancianak Jennie, hogy 0 a potencialisan elettel bir6 termeszeti test formaja, Mdrmost a szubsztancia teljesiiltseg. A lelek tehat ilyen testneka teljesiiltsege. Ezt pedig ketfelekeppen konyv: A gorog-perzsa haboru ahogy a tudast es ahogy az elmelkedest, Nyilvanval6, hogy a lelek a tudas ertelmeben vett teljestlltseg, mert azalvas is es az ebrenlet is benne foglaltatik a Ielek megleteben, Nos, az ebrenlet az elmelkedesnek, az alvas ellenben a tudds tevekenyseg nelkuli birtoklasanak felel meg.

Keletkezesenek sorrendje szerint pedig ugyanabban az egyedben elobbre val6 a tudas. Szervek a novenyek reszei is, konyv: A gorog-perzsa haboru te1jesen egyszeriiek, peldaul a lomb a magburok vedoszerve, a magburok meg a mage, mig a gyokerek a szajnak felelnek meg, hiszen mindketto a tiplalekot veszi fo1. Ezert nem is kell kutatnunk, hogy egy-e a lelek es a test, ahogy azt sem kutatjuk, hogy egy-e a viasz meg az alakja, sem pedig altalaban, hogy egy-e minden egyes targy anyaga es az, amie az anyag. Mert az egy es a let kifejezeseket tobb ertelemben hasznaljuk ugyan, de elsddlegesen a teljesiiltseg ertelmeben, Nos, altalanossagban megmondtuk, mi a lelek, ugyanis, hogy konyv: A gorog-perzsa haboru dologban uralkod6 szabalyszeriiseg ertelmeben vett szubsztancia, Ez pedig az ilyenes ilyen testnek a mivolta,aklircsak ha valamely szerszam - pelddul a balta - termeszeti test volna, Ennek ugyanis a balta volta lennea szubsztancidja, s ez lenne a lelke is. Ha ez tole kiilon vainek, nem volna balta tobbe, csak nevleg, De mostani auapotaban megis balta. Am a lelek nem il yesfele testnek mivolta es szabalyszenfsege, hanem egy meghatarozott terrneszeti teste, amelyonmagaban blrja mozgasanak es nyugalmanak okat, A testreszekkel kapcsolatban is elmelkedni kell azon, amit mondtunk. Ha ugyanis a szem elOleny volna, a'latas volna a lelke: ez ugyanis a szemnek a szabalyszeruseg errelmeben vett szubsztanciaja.

A szemgoly6 meg anyaga a latasnak: ha ez eltdvozik belole, nem 1esz tobbe szem, csak nevleg, mint akobQl val6 vagy a festett. De azt, ami a reszrdl allfthato,az egesz 80 "konyv: A gorog-perzsa haboru" kell vonatkoztatnunkj mert mikent a resz a reszhez, ugy viszonylik az egeszerzekeles az egesz erzekelo testhez mint erzekelohoz. A potenciilis elOlen y pedig nem az, amelyik mar elvesztette a lelket, hanem amelyikben megvan. A mag es a gyiimolcs ilyen test potencidlisan. Amilyen ertelemben teljesilltseg a vagas es a latas folyamata, olyarrertelemben az ebrenlet is az,ahogypedig a lads es aszerv kepessege a beteljesultseg, olyan ertelemben az a lelek. A test pedig a potenciilisan letezo. Mikent a szem: pupilla es Iatokepesseg, ugy a lelek es a test is egyii ttveve. Tehat vilagos, hogy sem a lelek nem valaszthat6 ela. Nem egyeb ugyanis, mint a test egyes reszeinek teljesultsege, Bar egyes res zeit ebben mi sem akadalyozza, nem leven teljesultsegei semmifele testnek. Nem vilagos tovabba, hogy vajon olyan ertelemben teljesultsege-e a testnek a lelek, mint a haj6sa haj6nak. Masodik fejezet Mivel a homalyosabb, de inkabb szembettlnd dolgokbol lesz a vilagos es definici6 utjan jobban megismerhetd, meg kell probalnunk masfelol, ilyen uton is megkozelttenia lelket.

A meghatarozasnak ugyanis nemcsak a tenyallasokat kell rnegvilagitania - ahogy a legtobb meghatarozds teszi - hanem benne kell foglaltatnia es ki kell belole tfinnie a dolog okanak is. Jelenleg azonban a szillogizmus konkluziojahoz hasonlitanak a meghatarozasok. Am aki azt mondja: a negyzetesites a kozeparanyos megszerkesztese, az a dolog okat mondjameg. Nos, vizsgalodasunknak az a tetel a kiindul6- pontja, hogy a lelkes leny a Ielektelentfil azelet altai kiilonbozik. Minthogy pedig az elet kifejezest tobbfelekeppen alkalmazzuk, akkor mondjuk egy dologrol, hogy el, ha a kovetkezdknek esak egyike is jelen van benne: esz, erzekeles, a helyvaltoztatassal kapesolatos mozgas es nyugalom, a taplilkozassal osszefuggo mozgds, valamint a fogyas es a novekedes, Ezert a novenyek is valamennyien elevennek mlnosulnek: hiszen latjuk, hogy benniik is van olyan kepesseg es prindpium, amelynel fogva ellentetes helyeken novekszenek es fogynak. Mert nem ugy :Hl a dolog, hogy folfele novekszenek, lefele meg nem, hanem minden, ami tenyeszik, egyarant no mindket iranyba es mindenfele, s mindaddig el, amlg esak taplalekot tud magahoz venni. Az eletnek ez a formaja a tObbitol kiilonvaltan is elofordulhat, a tobbi azonban nemfordulhat elo nelkule a halando lenyekben. Vilagosan Iatszik ez a novenyeknel, bennuk ugyanis semmifele mas kepessege nines meg b a Ieleknek, Az elet tehat e princlpiumnal fogva van meg valamennyi elOlenyben; am az allati jelleg elsosorban az erzekeles alapjan van meg benniik, mert azokr61 is, amelyek nem mozognakes nem valtoztatjak helyiiket, de erzekelessel rendelkeznek, azt mondjuk, hogy allatok es nem csupan azt, hogy elnek, Az erzekelesbol elsosorban a tapintds van meg valamennyiiikben. Am ahogy a konyv: A gorog-perzsa haboru ~- koz6kepesseg kiilonvilllat a tapintastol es minden erzekelestol, ugy a tapintas is kiilonvaIhat az erzekeles tobbi fajtajat Taplilkoz6kepessegnekpedig a lelek ama reszet nevezziik, amelynek a novenyek is reszesei.

Az allatok, ugy iatszik, valamennyien rendelkeznek tapint6- erzekkel. Hogy e kettdnek mi az oka, azt kesl:Sbb mondjuk el. G Most ellenben csak annyit jegyezziink meg, hogy a lelek az emlltett tevekenysegek princlpiuma, s ezek hatarozzak is meg: tdplalkozas, erzekeies, gondolkodas, mozgas, Vajon ezek mindegyike lelek-e, vagy pedig resze a leleknek, s ha resze, vajon olyan ertelemben-e, hogy csupdn definlci6ja szerint, vagy ugy, hogy helye szerint is elkiilonftheto? Ezt nemelyikneI nem nehez belatni, egyik-masiknal azonban ketseges. Mikent ugyanis a novenyeknel latjuk, hogy nemelyek koziiliik szetvagva es reszeikre kiilonvilva is tovabb elnek, minthogy a bennuk leva. Az eszrol, azaz az elmelkeddkepessegrol azonban nemigen vilagos semmi sem, ugy Iatszik azonban, ez a leleknek kulon neme, es egyediil ez az, ami orokkeva16kent a muland6- t61 kulonvalhat, Az eddigiekbol vilagos, hogy a lelek tobbi resze, mint nemelyek alHtjak, nem elkiilOnitheto,10 am az is vilagos, hogy definlciojukban kiilonbozdek. Hiszen mas dolog erzekelonek es mas velekedonek lenni, ahogy az erzekeles is. Hasonl6 a helyzet a lelek emlitett tobbi kepessegevel is. Tovabba konyv: A gorog-perzsa haboru elolenyben ezek mind megvannak, nemelyikben nehany,masokban viszont egyetlen csupan, Ezen az alapon kiilon- a boztetjuk meg az elOlenyeket.

Hogy mi az oka ennek, azt kesobb kell megvizsgalnunk. Konyv: A gorog-perzsa haboru ugy tfinik, a cselekvok mtikodese ama dolgokban van meg, amelyek hatast szenvednek el, es egy bizonyos allapotba keriilnek. A lelek az, aminek reven elsodleges ertelemben eliink, erzeke1iink es gondolkodunk. Ezert nyilvan egy bizonyos szabdlyszertiseg es forma a lelek, nem pedig anyag es alany. Miutan ugyanis a szubsztancia kifejezest, mint mar mondottuk, harem ertelemben hasznaljuk, melyek egyike konyv: A gorog-perzsa haboru forma, masika az anyag, a harmadik pedig az, ami e kettobol au; kozultik az anyag potencia, a forma teljesultseg; mivel pedig az, ami kettejukbdl an, Ielkes leny - ezert nem a test a lele k teljesultsege, hanem a lelek valamely teste. Ezert helyesen okoskodnak, akik azt tartjak, hogy se test nelkul nincsen, se nem test a lelekz mert nem test ugyan, de "konyv: A gorog-perzsa haboru" a testnek, s ezert testben van, megpedig valamely meghatarozott testben, nem pedig, mint a. A mi fejtegetesiink szerint ugy tortenik ez, ahogyan az ertelem is megklvanja, Mert minden dolog teljesultsege termeszetenel fogva a potenclalisan letezdben es annak sajatos anyagaban lehet meg.

Nos, hogy a lelek valami teljesiiltseg es szabalyszerusege annak, ami potenelalisan ilyen, az az elmondottakb61 vilagos. Az eml1tett kepessegek pedig ezek: tapIalkoz6- torekvo- erzekelo- helyvaltoztato, mozgast vegzo, gondolkodokepesseg, A novenyekben csak a taplaIkozo van meg, mas eIokben ez is es az erzekellSkepesseg is. Ha pedig az erzekeles megvan benne, akkor b torekvokepessege is Iesz r a torekves ugyanis vagy, indulat es ldvdnsag. Az erzekek egyike, a tapintds meg kivetel nelkul minden aIlatban megvan. Amiben jelen van az erzekeles, abban a gyonyor- es fajdalomerzet, a gyonyor es fajdalom megkulonboztetese is megtalalhato, amikben pedig ezek megvannak, azokban vagy is van: ez ugyanis a kellemesre irlinyulo torek- yes. Rendelkeznek tovabbd az ilyenek a tap- laIek erzekelesevel is: a tapintas ugyanis a clp- lalek erzekelese, mert szilard es folyekony, meleg es hideg anyagokkal taplalkozik minden elO, es az ezekre icinyu16 erzekeles a tapintas, amely a tobbi erzekelhetdre [arulekoean vonatkozik csupan, A zaj ugyanis, vagy a szln vagy a szag semmivel se jarul hozza a tapldlkozashoz, az Iz ellenben egyike a tapinthat6knak. Az ehseg es a szomjusag meg vdgyodas, megpedig az ehseg a szaraz es meleg utan, a szomjusag a hideg es eseppfoly6s utan, az Iz pedig mintegy fUszere ezeknek. Tisztazni kesobb kell ezt a kerde 12 k' er est, most esa annyit klvanunk megje- gyezni, hogy amely elolenyeknek tapintasuk van, azokban jelen van a torekves is. A kepzeletet illetoen nem vilagos a dolog, es kesobbi vizsgalodasra szorul. P Nemelyekben ezeken klviil meg a helyvaltoztatas kepessege is megvan, masokban meg, peldaul az emberekben - es ha van mas ilyen vagy magasabb rendii leny, akkor abban is A mertani idomokra vonatkoz6an is £ vazolhatnank egy'kozos definici6t, amely valamennyire illenek, konyv: A gorog-perzsa haboru amely nem sajatos definfci6ja egyik idomnak sem.

Hasonlokeppen an a 60 dolog a lelek emlltett fajtai tekinteteben. Ezert hat nevetseges ezekre es mas hasonl6kra vonatkoz6an a kozos definici6t keresniink, amely a letezdk egyikenek sem lesz sajatos definici6ja, sem pedig a sajatos es tovabb mar nem oszt- hat6 formara14 nem vonatkozik, es nevetseges nem torodniink a sajatos definici6val. A mer- tani idomokkal es a lelekkcl hasonl6 a helyzet. A sorban utana kovetkezoben ugyanis - mind az idomok, mind az elolenyek eseteben - potencialisan megvan a korabbi, peldaul a negyszogben a haromszog es az erzekelokepesseg- ben a tapl:ilkoz6kepesseg. Ezert kutatnunk kell, hogy mindegyikiiknek mi a lelke: konyv: A gorog-perzsa haboru a novenye, es mi az embere vagy az allate, Meg kell vizsgalnunk, miert kovetkeznek ilyen sorrendben. Tovabba a tapintas nelkul a tobbi erzek egyike sem fordul elo, a tapintas ellenben elOfordul a tobbi erzek nelkul is: sok :illatnak ugyanis se latasa, se hallasa,-' se szagloerzeke nines. Az erzekelok koziil nemelyekben megvan a helyvaltoztatas kepessege, masokban nines meg. Vegiil es a legkevesebbjiikben van meg az ertelem es a gondolkodas, Amelyek ugyanis a haland6 lenyek kozul rendelkeznek ertelemmel, azokban jelen van a tobbi 61 kepesseg is, mig azoknak, amelyek az osszes tobbivel rendelkeznek, nem mindegyikeben van ertelern, hanem egy reszuknek meg kepzelete sines, masoknak meg csak az van.

A teoretikus esz mas fejtegetes tdrgya, Hogy az ezek mindegyikere vonatkoz6 definlci6 a leleknek is legsajatabb definici6ja, az nyilvanvalo, Negyedik fejezet Aki· ezeknek a vizsgalatat konyv: A gorog-perzsa haboru elvegezni, sziikseges, hogy mindegyikiikrlSl megallapltsa: mi az, Majd pedig, hogy ugyanigy megvizsgalja a veliik osszefiigglS dolgokat es egyebeket. Definici6 szerint18 ugyanis a lehetdsegeknel elobbre val6ak a m ikodesek es tevekenysegek. Ha ez fgy van, s ezeknel is eldbbre val6, hogy a targyakr61, amelyekre vonatkoznak, mar konyv: A gorog-perzsa haboru kellett legyen, akkor ugyanezen oknal fogva mindenekellStt ezeket kell meghatdroznunk, peldaul a taplalekot, az erzekelhetlSt es a gondolhat6t. EllSszor tehat a taplalkozasr6l es a nemzesrlSl ken sZ6lnunk. A clpW6 lelek ugyanis a tob- 63 biekben is megvan, s a lelek elso es legaltalanosabb kepessege, ennek reven van jelen azelet valamennyi lenyben, Ennek funkci6ja a nemzes es a tapldlkozas. A2 elOknek ugyanis, amennyiben fejlettek es nem nyomorekok, illetve nem spontan modon keletkeztek. P legtermeszetesebb cselekedetiik, hogy egy masikat hoznak letre, olyat, "konyv: A gorog-perzsa haboru" ok maguk, az allat al1atot, a noveny novenyt, hogy ameny- 41 ~ b nyire tOliik telik,18 reszuk legyen az orokkevaloban es az isteniben. Mert erre torekszik minden, es evegett cselekszi, amit termeszete szerint cselekszik. A mi vegett kifejezes pedig kettos ertelmfi: egyreszt azt jelenti, hogy mi eelbol, masreszr, hogy minek a javara. A lelek az elO test aka es prindpiuma.

E kifejezeseket azonban tobbfele ertelemben hasznaljuk, Hasonlokeppen a lelek is hiram ertelemben ok: mert forrasa is a mozgasnak meg dija is, es a lelkes testek SZllbsztancMjakent is ok a lelek. Az elet aka es principiuma meg a lelek. Tovabba a teljesultseg: szabalyszenisege annak, ami potencialisan letezik. Nyilvanvalo, hogy a mi vegett ertelmeben is ok a lelek, mert ahogyan az esz valami vegett alkot, ugy a termeszet is, es ez a valami a celja, Ilyesmi az allatokban - megpedig termeszetuknel fogva - a lelek, Mert minden termeszeti test a lelek eszkoze - mind az allatoke, mind a novenyeke - es mintegy a lelek vegett van. De kettos errelemben hasznaljuk a mi vegett kifejezest: egyreszt azt jelenti, hogy mi dlb61, masreszt, hogy minek a javara. De a terbeli mozgasnak is elsa forrasa a lelek. Ez a kepesseg azonban nines meg minden elOben. A valtozas es a novekedes is a lelek altal megy vegbe, Az erzekeles ugyanis egy bizonyos valtozasnak ttinik, ami pedig nem reszesul lelekben, az nem is erzekel. Hasonl6 a helyzet a novekedessel es a fogyassal: semmi sem fogy vagy novekszik termeszetenel fogva, ami nem taplalkozik, es nem taplalkozik semmi, ami nem reszese az eletnek. Empedoklesz helytelenul beszelt errol, mert hozzatette, hogy a lefele iranyulo novekves a novenyekben, amelyek arra eresztik gyokereiket, azert van meg, mert a foldnek eza termeszetes mozgasa, a folfele a novekves meg, mert az a tuze.

De a fllfeN es lefel« kifejezeseket sem fogja fol helyesen, mert a folfele es lefele nem azonos az osszes eloUny es a mindenseg szamira. "Konyv: A gorog-perzsa haboru" mi az, ami az ellenkezo irinyokba toro tiizet meg foldet osszetartja? Mert szet fognak szakadni, ha nem lesz, ami ezt meggatolja. Ha pedig lesz ilyesmi, akkor az lesz a lelek, az lesz a gyarapodis es a taplalkozas oka. Nemelyeknek ugy tetszik, hogy a tfiz termeszete a tiplilkozasnak, es a novekedesnek a fe1- tetlen oka. Az elemek kozw ugyanis egyediil ez latszik taplilkoz6nak es novekedonek. Ennelfogva folteheti valaki, hogy a novenyekben es az allatokban is ez lesz az, ami e folyamatokat [etrehozza. Bizonyos ertelemben egyiitt hat6 ok ugyan, de a feltetlen ok nem eZ,hanem inkabb a lelek, A tfiz novekedese ugyanis, amig csak gyulekony anyag van jelen, a vegtelenig tart, a termeszet :Htal ·osszeillitott dolgoknak meg kivetel nelkul van hataruk es mertekiik a nagysagban es novekedesben ; am ezek a tulajdonsagok a lelek esnem a tfiz sajatjai, es inkabb a szabalyszeniseghez, semmint az anyaghoz tartoznak.