Konyv: A damaszkuszi mester


Konyv: A damaszkuszi mester

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 741387817
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,83

MAGYARÁZAT:Konyv: A damaszkuszi mester

A hegedű a történet kezdetén néma. Hangja azonban — legalábbis ekkor — nincsen. Az elbeszélés kerete a kelet-európai zsidó revival folyamata a kétezres évek Budapestjén. A világírű hegedűművész, a csaknem nyolcvanéves Zigenheim Jakab Junior fél évszázados bolyongás után hazatér Magyarországra örökségével, a csodálatos klezmerhegedűvel. A hegedű, amely csak annál szólal meg, akit gazdájának választ, a második világháború óta konyv: A damaszkuszi mester, Zigenheim Junior mégis több évtizeden át őrzi különös örökségét, mert küldetésének érzi, hogy a megfelelő időben továbbadja a hangszert valakinek, aki arra alkalmas. Budapest kortárs magyar nyelvű magyar szerző Magyarország regény zene zsidóság. Remek kis regény ez! No nem az egész háromszáz évet, annyira azért nem egy nagyívű történelmi tabló. Annál jóval feszesebbre szabott. Csak az első néhány évtized és a XXI. Egy kicsi szelet a litvániai zsidók történelméből, egy kis klezmer zene, egy kis misztika. Jó kis mixtúra! Kellemes meglepetés a fiatal kortárs írónőtől.

Muszáj lesz elolvasnom az első regényét is. Egyrészről nagyon tetszett, ahogy Polgár Lea ír. Nagyon jó ötletei vannak, izgalmas, sajátos hangú. Másrészről kicsit töredezett nekem ez a történet, kicsit gatyába kellett volna rázni, hogy sokkal egységesebb képet adjon. Miről is? A könyv alap ötlete szerint a hangszereknek lelke van. A hangszer szól az emberhez, önálló hangja van, amit nem mindenki tud belőle kicsalni. A damaszkuszi mester elkészíti körülbelül háromszáz évvel ezelőtt a Hegedűt, mely csodás utazások során Ritter Beka kezébe kerül. A jelenben futó szál ennek a lánynak a töredékes életképe. Hogyan keresi a hegedű múltját, hogyan kutatja saját gyökereit. Nem lehet nem észrevenni azt konyv: A damaszkuszi mester párhuzamot, ami a hegedű és a zsidóság sorsa között húzódik. A könyv mégsem tolakodó, nem akar részvétet kicsikarni. Beka élete olyan, mint bárki másé, apja halála, az anyával való feszültségekkel teli kapcsolata, a testvérei gúnyos közönye között tengődik, míg rá nem talál saját hangjára. Jó kis könyv ez. Érdekes történet volt, én ezelőtt azt sem tudtam ó, hogy van olyan, hogy klezmer. Ami viszont zavar, és sok kortárs könyvnél ugyanez a helyzet, hogy mindenki goromba és csúnyán beszél. És kicsit befordulós. Tényleg ettől lesz jó egy kortárs felnőttkönyv? Évszázadokat felölelő történet, 3 párhuzamos történetszállal, és 2 közepesen unalmas főszereplővel, akik közül csak az egyik ember.

A hegedű sajnos élemedett kora ellenére kifejezetten ostoba, és ahhoz képest, hogy lelke van, és varázslat szólaltatja meg belőle a muzsikát, elég egyszerűcskére sikeredtek a gondolatai. Beka jelene szinte elveszik az emlékek között, a családja múltja borostyánként fonódik a lányra, aki a vékonyka alig oldalas könyv végére sem tudja lerázni magáról a tragédiákat. A félelem nem a lelkében bújik meg, inkább a génjein keresztül örökítették belé az ősei. Ezt leszámítva egészen szimpatikus lány, csak az a sok fóbia ne kínozná, és ne szivárogna be lassan az olvasók elméjébe is… Nem voltam maradéktalanul elégedett, valahogy furcsának éreztem a nyelvezetet, azt, hogy a mobilját zsebéből elővevő fiatal egyetemi hallgató pendelynek nevezi a testvére testét fedő szövetet… Furcsának éreztem, hogy Bekának felnőtt nőként ennyire fogalma sincs a szexualitásról, mobillal a zsebében, az internet korában ennyire nem lehet elmaradott senki. Komolytalan, kidolgozatlan, és mindennel szembemegy, amit Beka addig képviselt. A remek alapötlet és a kellemes zeneiség ellenére ez a történet sajnos középszerű maradt, ezért a csillagozás. A nyelvezet és a karakterek nem tetszettek. A hegedű túl együgyű volt ahhoz képest, hogy évszázados történeteket mesélt. Az ötlet és a sztori viszont lenyűgöző. Érdekes, varázslatos könyv. Örülök, hogy belebotlottam. Amennyire vártam ezt a könyvet, annyira csalódtam is benne. Viszont végig az volt az érzésem, hogy össze lett dobva az egész. Megismerjük Bekát, a családját, annak múltját. Majd jön a hegedű elbeszélése, végigkísérhetjük annak történetét is. Ehelyett kaptam egy gyors leírást, hogy mennyire hihetetlenül gyönyörűen szólalt meg a hangszer a kezében, hova repítette játék közben, és ezzel számomra a várt feszültség elmaradt. Hirtelen azon "konyv: A damaszkuszi mester" magam, hogy "jééé, ennyi volt?

Sajnálom, mert többet vártam ettől, bár az oldalszámokból rájöhettem volna, hogy ez túl kevés lesz ahhoz, hogy igazán kibontakozhasson a történet. Hónapok óta vártam hogy elolvashassam ezt a könyvet, megérte várni, az utolsó oldalig voltak benne meglepetések, nem az a fajta aminek a végét már az elején tudod, rövid és tömör. Előbb-utóbb konyv: A damaszkuszi mester magadnak kell feltárnod a lelki sebeidet, hogy begyógyíthasd őket. De nem kell félned, mert minden helyzetben ott egy szalmaszál, amelybe belekapaszkodhatsz. Nem vastag kötél, csak szalmaszál, hogy tudd értékelni. Problémáit még elsőéves korában kezdte könyvelni konyv: A damaszkuszi mester füzetben Lelki nyomoraim címszó alatt. A kíváncsiskodó családtagok megtévesztésére azonban a füzet címkéjére grafitceruzával azt írta: Az emberszabásúak eszközhasználata — szemináriumi füzet. Noha ezt a címet — úgy hitte — jogos önvédelemből adta a füzetnek, ezzel az apró kis gesztussal egyben kedvenc írója, Karinthy Frigyes előtt is tisztelgett, aki hasonló csellel élt gyerekkorában, amikor naplót kezdett vezetni. És miközben egyre jobban élvezte az érzelmi hullámvasutat, amelyen ült, mintha kiszínesedtek volna az érzései: sötétlilán gomolygott a harag, amelyet Junior iránt érzett az imént, citromsárgán a fájdalmas felismerés korábbi életével, cselekvésképtelenségével kapcsolatban, és vörösen izzott a lendület, amellyel néhány perce belevetette magát a zenébe ezzel konyv: A damaszkuszi mester csodálatos hegedűvel, amelyről csak azt tudta, hogy nincs párja az egész világon.

Az egyetlen megmaradt gyermek satnya, púpos fiúcska. Ráadásul születésekor azt mondja az orvos, hogy dongalába van, aminek az az egyetlen ellenszere, ha a bal cipőjét mindig a jobb lábára húzzák, a jobb cipőjét pedig a bal lábára, így tanul meg járni. Jó ez a múzeumjáték, gondolta Beka önironikusan. Ha ettől nem hullik szét a személyiségem, akkor semmitől. Pedig szorongva nem lehet hegedülni, állapította meg Beka. Kész csoda, hogy előző este nem bénította meg játék közben az állandó szorongás. És elhatározta, hogy a hegedű kedvéért leküzdi. Én én vagyok, ismételgette mantraként egyik önmegerősítő mondatát. Valahányszor, amikor rosszul érezte magát, sírva mondogatta: én vagyok én, én én vagyok, én vagyok én…. Az emberszabáúak eszközhasználatát az ágya és a fal közötti résben rejtegette. Elővette a füzetet, hogy fektében beleírja:. Beka megfogta Izabella befőttesüvegét, kihalászta vele az aranyhalat az akváriumból, és Ildikó mellett elhaladva kivitte a konyhába. Ildikó kisvártatva megjelent mellette: — Vedd le innen ezt a dögöt. Pro tagság Üzenet a Molynak meta. Noran LibroBudapest, Új hozzászólás. Valahányszor, amikor rosszul érezte magát, sírva mondogatta: én vagyok én, én én vagyok, én vagyok én… Elővette a füzetet, hogy fektében beleírja:

Dömötör János a hivatalos művészet államilag hitelesített ranglétráján a legfelső helyet foglalta el, már két év óta méltóságos úr, főrend, a mesteriskola igazgatója, ámbár a bürokratikus adminisztrációt nem vállalta, mert gyűlölte az irka-firkát és hijjával volt a tekintélynek nemcsak a növendékek, de még a tanárok körében is. Mérvadó helyeken egyáltalán nem sokra tartották, éppen a hivatalos világ, konyv: A damaszkuszi mester udvar, a kormány és az arisztokrácia részéről mutatkozó elismerés és az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, így volt-e ez Leonardo da Vincivel, aki a Sforzák, Michelangeloval, aki Gyula pápa, Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, Dürerrel, aki Miksa császár, Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos művésze volt, de tény, hogy manapság a szerkesztőségek és a kritikusi törzsasztalok nem jó szemmel nézik, akit a nagyok már befogadtak kegyeikbe. Filmregény: szeretné elolvastatni magát mindazokkal, akik kipróbálnának egy kevésbé passzív, újszerű mozizást, a könyv fölötti filmnézést. Az utószezonban, nyár végén, ősz elején is felfrissítő, élvezetes élmény lesz kézbefogni a Szezont. Nincs más dolgunk csak mély lélegzetet venni, és belecsobbanni egy hűsítően fanyar és szikrázóan pimasz olvasmányba, ahol ténfergő huszonéves fiúk és csajok próbálják nyári pincérmunkákból fedezni lealkudott igényeiket, örömeiket, megkeresni egymásban magukat, igazodni és kitörni egy véresen gagyi és büszkén primitív világból, a sznob, susitréninges, fogpiszkálós vendéglátósok, diszkósok uralta balatoni kiskirályságból, aztán hazamenekülni az otthoni otthontalanságba, és kunyizni egy konyv: A damaszkuszi mester pénzt a mutertől Lőrincz L.

Útitársként ismét egy tevecsikó csatlakozik hozzájuk. Együtt jutnak be az "óriások konyhájába", találkoznak Nagyszakállú Kecskeapóval, lóversenyen és nyíllövő versenyen vesznek részt, sőt még az ős-Gombócot is megnézik. A könyv korábban az Utazz velünk az Altaj-hegységben címmel jelent meg. Kalandra fel, induljon a vidám kirándulás! A világirodalom spekulatív klasszikusainak avatott tolmácsolója, Sötét Mersant teremtője és a Vér Városának első polgára azon kevesek közé tartozik, akik többet adtak Ynevnek annál, amennyit kaptak tőle: saját jogán elismert szerző volt már ben is, mikor a M. Ez a válogatás legemlékezetesebb novelláinak és koncepcióinak általa frissített szövege mellett egy új elbeszélést is tartalmaz. A sötét oldalra vezet, üzenete azonban annál világosabb: a szélsőségek arra valók, hogy értelmezzék és erősítsék egymást. Nem ellentmondás ez, ha Rákosy Gergely e kötetbe összegyűjtött írásainak közös indítékaira és hatására gondolunk. Mert Rákosy regényeiben és novelláiban - akár szatíra, akár lírai történet formájába önti mondanivalóját - mindig társadalmi és társadalmi indíttatású emberi problémáinkat teszi szóvá, forrongó, hadakozó indulattal. Mindazt, "ami fáj", és mindig azért, hogy a kegyetlenül éles, sokszor kíméletlen diagnózis a jobbítást, a gyógyulást szolgálja.

A két nagysikerű kisregény - az konyv: A damaszkuszi mester évek máig legjobb szatírája Az óriástök, illetve a líraibb hangvételű vallomásregény, a Tigrisugrás - az író két, egymást kiegészítő arcát mutatja. Kettősség-e ez valójában? Egyik legszebb novellájában eljátszik a gondolattal: " És hiába szeretne Renoir-képeket írni az író: a látott, tapasztalt dolgok, a közvetlen és nyugtalanító élmények sűrűsödnek benne éles szatírává, vagy kiáltanak emberi megértésért. Társadalmi, emberi hibáink ébresztenek keserűbb vagy felszabadultabb nevetést, ösztönöznek töprengésre vagy cselekvésre. A regény főhőse, Moravetz Péter, légi katasztrófa áldozata lesz. A katasztrófát azonban nem műszaki hiba okozza, hanem a fiatalember belső drámája, a magánélet problémáinak tragikus megoldatlansága és megoldhatatlansága. A könyv mindenekelőtt arra a kérdésre ad érdekes és pontos választ, hogy Moravetz Péter miért nem találhatta meg a teljességet a szerelemben, a házasságban, s gyötrelmesen "csonka" élete miért lobbant el menthetetlenül. Tóth Borában, a többiek közt elvesző, szerény, az életet inkább elszenvedő, mint formáló hősben ismét föltámad a lírikus Veres Péter; a Kelletlen lány kimondatlanul is az író emberideáljának igazolására íródott. Vannak, akiknek sorsuk lehetetlenné teszi a cselekvésben való önkifejtést; de az ilyen élet csak kívülről nézve hiábavaló. Belső igaza azon múlik, hogy mennyire sejti meg, éli át a rámért sorsot. Ez a probléma kezdettől fogva ott bújkál Veres Péterben; csak a mozgalom, a konyv: A damaszkuszi mester történelmi feladatok vonták el a figyelmét róla. Most, a nyugodtabb időkben, s érettebb gondolkozással, szembenéz vele. S nem bölcselői-művészi módon. Tóth Bora áhítja a szerelmet, a gyermeket, a társas életet, tágabb értelemben a világban való részvételt. De nem lehet kezdeményező, tiltja a szokás, tiltja alkata, helyzete, női szemérme. Elbukik a nem szebb, csak tetszetősebb, föltűnőbb húgával szemben: ő csak "második asszony" lehet.

Mások víg farsangját ő robotolja le a szürke hétköznapokon. A Kelletlen lány története mégsem pesszimista. Tóth Bora boldog lesz, bármennyi baj is { Kár, hogy a regény vége elkapkodott, vázlatos. Az író Tóth Bora házasságáig egyenletesen magas színvonalon tartja a művet, ezután ismét a konyv: A damaszkuszi mester szintjére ereszkedik. Megrettenve a metafora kicsorbulásától, távirati stílusban szalad végig a történet végén, Tóth Bora elárvulásán. Ilyen Jámbor Óska, a cselszövevénytől körülvett mukás, ilyenek A céda és a szűz nőalakjai, a Sámsonok hanyatló előkelői és feltörekvő újgazdagjai és végül ilyenek háborús regényeinek hősei is, akik a pusztítás korának átkát szenvedik egyéni életükben. E kisregénynek legjobbjai megérdemlik, hogy a Tersánszky regények mellé helyezzük őket, mert vallomásuk az emberről és a világról, csakúgy, mint a bennük megnyilvánuló ábrázoló- és írásművészet, alkotójuk legnemesebb törekvéseit tükrözi. Kakuk Konyv: A damaszkuszi mester kétes hírű színművésznő, a szerelemből kiábrándult milliomos, Ékes Marci, az "édeni csirkefogó", az urizáló házmesterfiú, az éhenkórász kishivatalnok - sorolhatnánk még hosszan a Tersánszky-sorozat újabb kötetének hőseit. Tragikomikus konyv: A damaszkuszi mester mind, de életkedvük, humoruk, a társadalmi illemnek fittyet hányó, külön bejáratú moráljuk soha nem hagyja őket a tragédia szakadékába zuhanni - de mert mindig fölötte lebegnek, játékosságuk mindig a "dance macabre" hátborzongató tánc játékossága.

Tibba - így hívják e könyvecske hősét, azt a szingaléz fiúcskát, aki az "Éden szigetén", vagyis a távoli Ceylonban él. Ott, ahol a sudár pálmák alatt dolgos elefántok segítik az ember munkáját, s az óceán mélye gyöngykagylókat rejt. Dékány András kisregénye egy gyöngyhalászat kalandos történetének keretében nemcsak azokról az izgalmas élményekről számol be, amelyeknek Tibba - a tizenkét éves cápaűző - részesévé válik, hanem képet ad a ceyloni nép küzdelmes mindennapjairól is. Az igazságtevés türelmetlensége, az elnyomottak, a mindig alulmaradók sorsának orvoslása, a társadalom torzulásainak diagnózisa az, amit az író szándéka szerint szenvedélyes hangú, drámai konfliktusokkal teli írásaiban felvállalt. Az Inkongnitóban Budapesten író hőse megszökik az önmagával, olvasóival való szembesítés elől; fél, hogy számot kell adnia: "Mit váltott be ön élete céljaiból? Miben érzi magát felelősnek? Mit tud például a munkások helyzetéről, védettségéről vagy védtelenségéről? Vészi Endre vállalja, hogy gazdag élményanyagának rétegéből, a harmincas évek nyomorúságából, a koncentrációs tábor kegyetlen világából, az ötvenes évek lélektorzító légköréből, közelmúltunk társadalmi vadhajtásaiból kiválasztott konfliktusok és hősök szembesüljenek az ítéletalkotó íróval és olvasóval: állásfoglalásra és önvizsgálatra kényszerítsenek.

Mindkettő érdekes, színes alkotás. Itt is csalódik? Mert ismét és ismét bele kell, hogy törődjön, hogy minden másképpen alakul, mint ahogyan konyv: A damaszkuszi mester. A kötet az írói tanári megfigyeléseiből is átnyújt egy kis ciklusra való írást a mai fiatalokról. Néhány felvillanó képben a családi élet indulatos perceit idézi. A jelenben is kísértő társadalmi hierarchiát ábrázolja keserű gúnnyal Piramisvagy a "szöveg" és valóság közöttinehezen áthidalható szakadékról beszél Téli esték. További információk, értékelések és idézetek a moly. Állj közénk és válassz a több, mint Megvan nekem Olvastam. Szezon Bíró László. Jókai Mór. Menyasszonyfátyol Száraz Miklós György. Sarkadi Imre. Rukkola értékelés.