Konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai


Konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 701798063
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,37

MAGYARÁZAT:Konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai

Pontosság ellenőrzött. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez a magyar történelem szempontjából két olyan jelentős esemény kapcsolódik, mint az Osztrák—Magyar Monarchia belépése az első világháborúba a második miniszterelnöksége alattilletve az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, Politikai nézetei szerint az osztrák—magyar dualista rendszer fenntartásának a híve volt, valamint az akkor elterjedt liberális - konzervatív konszenzus képviselője, ezáltal egyszerre volt híve a joguralomnaka parlamentalizmusnak és az alkotmányosságnakugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének, továbbá a korlátozott szavazati jog fenntartásának véleménye szerint ezek révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra. Édesapja borosjenői Tisza Kálmán politikus, korábbi miniszterelnök és miniszter volt. Tisza István tanulmányait Budapesten kezdte; a két felső gimnáziumi osztályt Debrecenben végezte. BerlinbenHeidelbergben és Budapesten hallgatta jogi és közgazdasági egyetemi tanulmányait; az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi diplomát; politikatudományokból doktorált. Öt évig a család Bihar vármegyeigeszti birtokán gazdálkodott. Közben, -ben, elsőfokú unokatestvérét, borosjenői Tisza Ilonát vette feleségül. Két gyermekük született, István — és Juliska, aki nem érte meg a felnőttkort. Fia, István Kezdetben a Belügyminisztériumban ismerkedett a közigazgatás gyakorlati kérdéseivel; ez időben élénken konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai vett a gazdakör agrárvitáiban. Az agrárkérdésről több tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében. Miután az önkéntesi évet leszolgálta, és huszártiszti rangot nyert, Bihar megyében telepedett meg, s mint bizottsági tag és tiszteletbeli főjegyző tevékenyen részt vett a megye politikai és gazdasági életében.

Ekkor Vízaknán kisebbségben maradt, a pótválasztások alkalmával mint újbányai képviselő jutott be a Házbaamelynek közgazdasági és közigazgatási bizottságaiban élénk tevékenységet fejtett ki. Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank és iparvállalatnak, az összeférhetetlenségi törvény tárgyalása előtt azonban, nehogy ezen állások követendő magatartásában feszélyezzék, valamennyiről lemondott. A törvény tárgyalásakor a mérsékelt álláspont szószólója volt. Mint a Szabadelvű Párt kilences bizottságának tagja, szívós munkásságot fejtett ki a párt katonai programjának elkészítésében. Εgyes pontjainak módosítása után megbízatást kapott kabinetalakításra és november 3-án a király miniszterelnökké nevezte konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai és a belügyi, valamint a személye körüli minisztérium vezetésével bízta meg. Ugyanakkor titkos tanácsosi méltóságot nyert. Miniszterelnöksége alatt az obstrukció egyelőre tovább folyt; bár a Kossuth-párt leszerelt, a béke csak Thaly Kálmán közvetítésével Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazaszállítása dolgában. Ugyanazon az éjjelen kitört a vasúti sztrájk. Május közepétől kezdve azonban gyorsan elintézték az ún. Csak az udvartartási költségek fölemelése járt nagyobb vitával. E kormányfői periódusához fűződik Rákóczi hamvainak hazahozatala és újratemetése. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően — Tiszának a házszabály -módosításra irányuló szándéka elengedése fejében — fogadta el az Országgyűlés az újonclétszám növelését. Belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az áprilisi országos vasúti sztrájkot, ennek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket besorozták a hadseregbe. Még ugyanennek a hónapnak a végén, saját megyéjében, Biharban követelt harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet, amikor egy parasztok számára a szocialisták által szervezett gyűlést vert szét a csendőrség.

Tisza őszén nyílt levelet intézett ugrai választóihoz, amelyben a házszabályok módosításának szükségességét hangoztatta az ellenzéki obstrukció letöréséhez. Tartalma az ellenzék körein kívül is komoly felháborodást szült. A közben megkötött olasz vámszerződés letárgyalása után be is nyújtotta indítványát, hogy a Ház a házszabályok módosítására huszonegy tagú bizottságot állítson fel. Az ellenzék már ezen indítvány ellen megindította az obstrukciót. Daniel Gábor a Szabadelvű Párt nevében a levél alapján határozati javaslatot terjesztett elő november én, amely az ideiglenes házszabályokat foglalta magába, s ami jelentősen szűkítette volna az ellenzéki képviselők mozgásterét a törvényhozásban. Ez alapján többek között az egyes törvények elfogadását már nem lehetett időhúzó felszólalásokkal lassítani, illetve az obstruáló képviselőket indokolt esetben akár karhatalmi erővel is ki lehetett vezettetni a teremből. Ennek a javaslatnak és a Tisza által összerakott és benyújtott évenkénti kötelező újoncmegajánlás és a költségvetés záros határidejű elfogadásának megtárgyalására Tisza párhuzamos ülés megtartását indítványozta vagyis hogy egyszerre tárgyalják ezt a három javaslatot. A jelenetet nem értve a képviselők többsége kíváncsiságból felállt a helyéről ekkoriban a felállás jelentette az igen, az ülve maradás a nem szavazatotmire Perczel a Daniel-féle határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, majd a kialakult tumultuózus jelenetek közepette királyi kéziratot olvastatott fel, amely az ülésszakot berekesztette és december ig elnapolta.

Másnap, november én megalakult az ellenzéki választási szövetség, amely a teljes parlamenti ellenzéket és az azon kívüliek egy részét is Szövetkezett Ellenzék avagy szövetkezett balpárt néven teljes egészében egyetlen, egységes választási koalícióba tömörítette. Andrássy GyulaBánffy Miklós stb. December án az újra összeült parlamentben az ellenzék lehetetlenné tette az ülés megtartását, és heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai a terem berendezését; annak darabjaival még a kiérkező karhatalmi erőkre is rátámadt. A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt Tisza ekkor álláspontja mellett országos körúton óriási agitációt indított meg. A választási küzdelem az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt kisebbségbe jutásával végződött a Szövetkezett Ellenzékkel szemben, ami súlyos belpolitikai válságot okozott, s végül a párt feloszlásához vezetett, miután az Tisza hathatós nyomására szembefordult az egyértelműen a es kiegyezés -párti eredmények és értékek megvédésére tett kísérlettel. Ő maga is kisebbségben maradt Miskolcon Bizony Ákossal szemben, viszont Budapesten Andrássy gróf ellenében megválasztották. Nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen ügyvezető kormánya élén dolgozni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. Utána Fejérváry Géza bárót nevezték ki miniszterelnökké, egyelőre jóakaróan semleges álláspontot foglalt el; amikor azonban az általános választójogot is felölelő kormányzati program alapján konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai kinevezték a rekonstruált Fejérváry-kormányt, ezzel és a kormány támogatására alakult haladó-párttal szemben határozott ellenzékbe helyezkedett, s pártjával együtt mindannyiszor tiltakozott az országgyűlés folytonos elnapolása ellen — az Az Újságba cikksorozatot írt az általános választói jog ellen, saját párthíveinek egy részével is ellentétbe kerülve.

Az alkotmányos béke létrejöttével, indítványára a szabadelvű párt egyhangúlag kimondotta feloszlását. Tisza István gróf ekkor a politikai élettől félrevonult. A főrendiházban a szerb háborús bonyodalmak idején, elején, nagy hatású beszédet mondott. A koalíciós kormány lemondása után a király több ízben meghallgatta véleményét. A második Khuen-Héderváry-kormány kinevezésekor újból "konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai" aktivitásba fogott, s tevékenyen részt vett a Nemzeti Munkapárt szervezésében: ismét országos körútra indulván, beszédet mondott számos városban. A választási vereséget követően Tisza és között csak a főrendi ház működésében vett részt, a kormányzati politikától távol tartotta magát időközben pártja is feloszlott. A Függetlenségi Párt vezette kormánynak azonban egyetlen, a Monarchián belül a magyar befolyást erősíteni kívánó törekvését sem sikerült megvalósítania, Ugrán egyhangúlag, Aradon pedig Barabás Bélával szemben óriási többséggel megválasztották képviselővé; az konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai mandátumot tartotta meg. Elnöke lett az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak, tagja lett a felirati, a pénzügyi- közigazgatási- és az Erzsébet királyné emlékbizottságnak. Kormányalakítást azonban nem akart vállalni, részben a Ferenc Ferdinánd trónörökössel fennálló kibékíthetetlen ellentéte miatt.

A Habsburg -birodalmat ismét centralizálni szándékozó főherceg ugyanazért kívánta az általános választójog bevezetését Magyarországon, amiért Tisza makacsul ellenezte: mindketten úgy vélték, ez a Magyarországon belüli magyar szupremácia meggyengülését okozná. Fenyegető jóslata szerint a demagógok által "konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai" parasztok többségi szavazataival ugyanis olyan csoportok uralma következne, amelyeknek a céljai éppen ellentétesek a demokráciáért kiáltó nagyvárosi értelmiségiek és szocialisták eszményeivel. Tisza elengedhetetlennek tartotta a hadseregreformot az újoncok számának növelését, és a kiadások emelésétmert úgy vélte, ennek halogatása a monarchia katonai pozícióját gyengíti és Magyarország biztonságát ássa alá. Az ellenzék kifogásolta, hogy a közös hadseregen belül nem kellően érvényesül a magyar befolyás, ezért a véderőtörvény körüli parlamenti csatározásokban ismét az obstrukció eszközével élt. Miután a házelnök, Berzeviczy Albertmajd utóda, Návay Lajos is lemondott, A munkások Tisza kinevezése ellen és az általános választójogot követelve vonultak az Országház felé, ahol a rendőrség feltartóztatta őket. Az összecsapásokban hat ember meghalt, csaknem kétszázan megsebesültek és háromszáz személyt letartóztattak. Tisza ellene volt az általános választójog bevezetésének és a nemzetiségi kérdést is klerikális alapon akarta megoldani. Meggyőződése, hogy a külügyi helyzet katonai készültséget indokol, a parlamentben is arra indította, hogy erőszakkal törje le az ellenzéki obstrukciót. Nem engedte felszólalni a házszabályok kérdésében jelentkező ellenzéki képviselőket, s vita nélkül szavazásra tette fel a véderőtörvénytamit a többség el is fogadott.

Az A golyók célt tévesztettek nyomuk máig látszik a faburkolaton ; a negyedik golyóval saját magát lőtte fejbe, de az öngyilkossági kísérletet túlélte. Tisza ezután folytatta az ülést. Az esetet követően napra pontosan egy évvel később, Második kormányfői periódusában Tisza a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Tisza István gróf igyekezett megoldani az akkoriban már hosszú évek óta tartó magyar-horvát kérdést, a viszonyt tisztítani; e ügy érdekében találkozott gróf verőcei Pejácsevich Tivadarralhorvát bánnal, majd egy évvel később, báró lomnicai Skerlecz Ivánnalaz új horvát bánnal. Egyedüliként a Monarchia vezetői közül ellenezte a Szerbia elleni katonai fellépést. Tisza a Román Királyságot kezdettől az ellenségek közé sorolta, s a háborúpártiakat azzal is ijesztgette — noha maga nem hitte —, hogy egy román támadás esetén az erdélyi románok között felkelés törhet ki. A háború előrehaladtával egyre erőteljesebbé vált reformtörekvésekkel — a választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal — mereven szemben állt. Mivel ellenezte a Ferenc József halála után Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját, A mögötte álló parlamenti többséggel azonban továbbra is meg tudta akadályozni a választójogi reformot. A háború végéhez közeledve vállalkozott arra, hogy meggyőzi a bosnyákokat és a szerbeket arról, hogy autonómiájukat az Osztrák—Magyar Monarchia keretein belül valósítsák meg. A király megbízottjaként homo regius Szarajevóba utazott, de ottani tárgyalásai nem jártak sikerrel. Tisza véleményének tisztázásához szükséges a külpolitikai helyzet elemzése.

Nyilvánvaló, hogy a rengeteg szenvedést és áldozatot hozó háború kitöréséért a szemben álló felek egymást okolták. A központi hatalmak az oroszokathogy ők biztatták fel a szerbeket a Monarchia elleni politikára. Mindezek mellett a Monarchia közvéleményének szemében is Tisza volt a háborús politika megtestesítője. A későbbi kisantant államai is — nyilvánvaló okokból — komoly, sőt, döntő szerepét hangoztatták, összefüggésben azzal, hogy a magyarokat ezért komolyan meg kell büntetni. A Ferenc Ferdinánd elleni merénylet napján, mihelyt a hírről értesült, Budapestre, majd Bécsbe utazott. Itt Berchtold gróf közös külügyminiszterrel és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnökkel is találkozott, akik úgy látták, elérkezett az idő arra, hogy rendezzék Szerbia ügyét, méghozzá fegyveres úton. Tisza ezzel szemben időt akart adni a szerb konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkaihogy elhatárolódjon a merénylettől, és a békés rendezést pártolta. Kifejtette azt a — kissé naiv — nézetét, hogy a nemzetközi helyzet a jövőben kedvezőbben fog alakulni.

Hazatérve azt írta Ferenc Józsefnekhogy a fegyveres konfliktust ellenzi, azért a felelősséget nem vállalja, ugyanis a hivatalos Szerbia ellen nincs bizonyíték a kezükben, ráadásul fenyegetőnek érezte Románia és Bulgária helyzetét, ugyanis a Balkán-háborúk után még korántsem volt rendezett a viszony a két említett országgal, így pedig fenyegető volt egy esetleges román betörés kelet felől. Ezeken kívül nem volt biztos a németek támogatásában sem, ezért a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös temetésére érkező II. Vilmos császártól közvetett módon álláspontot kért, amely döntő jelentőségű volt nemcsak Tiszának, hanem a felelős vezetésnek is. De ha Németország nem ezt a választ adja? Az állásfoglalás nem sokkal később megérkezett: Vilmos császár egyértelműen a fegyveres megoldás mellett nyilatkozott. Emellett ígéretet tett arra is, hogy a román fenyegetést elhárítja, és Szófiára is nyomást gyakorol. A tanács többi tagja azonban ellentétes véleményt képviselt, így Tiszának egyedül azt a javaslatát fogadták el, hogy Szerbia megsemmisítésének szándéka kerülendő, hogy Oroszország be ne avatkozzon a szerbek oldalán. A tanács végül ultimátumot intézett a szerb kormányhoz, amelyben elfogadhatatlanul kemény feltételeket szabott, és egyből meg is kezdték a háborús mozgósítást, azonban annak látszatát igyekeztek elkerülni, hogy a támadás már eldöntött tény lett volna.

Véleménye azonban július ére megváltozott.

Következő termék. Nemzeti Örökség gróf Tisza István összes munkái - Ajándékkönyv. Tartózkodási helyed:. További ajánlatok 3. Gróf Tisza István összes munkái átvevőhely az országban, ingyenes szállítás már Ft-tól. Személyes átvét, Futár, PickPack. Kártya, Utalás, Utánvét, Készpénz. Kiszállítás díja 1 Ft, 5 nap alatt. Utalás, Utánvét, Készpénz. Nemzeti Örökség gróf Tisza István összes munkái. Kiszállítás díja 1 Ft, 2 nap alatt. Személyes átvét, Futár. Hasonló ajándékkönyvek Rainbow Side Digitális fotózás m A szeretet iskolája. Vége a szívbetegségnek. Homo deus - Yuval Noah Harari. Az ősi idegenek misztériuma - Ph Gyógyító növények termesztése és Magyar népi kézművesség - Bede Béla. Vélemények 0. Van véleményed a Nemzeti Örökség gróf Tisza István összes munkái - termékről? Milyennek értékeled a terméket? Kiváló Nagyon jó Átlagos Gyenge Rossz. Mi az, ami jó ebben a termékben? Mi az, ami rossz ebben a termékben? Ellenőrző kód. Kérdezz-felelek 0. Tedd fel kérdésed a z Nemzeti Örökség konyv: Grof Tisza Istvan osszes munkai Tisza István összes munkái - termékről! Köszönjük kérdésed! A megadott email címre kiküldtünk egy leveleta kérdés megerősítéséhez kérjük kattints az ott található linkre. Melyik bolttól kérdezed? Mindenkitől Rocky. Kérdés elküldése.