Konyv: Az ordog megint Csikban


Konyv: Az ordog megint Csikban

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 764718890
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,57

MAGYARÁZAT:Konyv: Az ordog megint Csikban

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés konyv: Az ordog megint Csikban kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Tovább válogatok. Az ördög. Lev Tolsztoj. Gerencsér Zsigmond. Szőllősy Klára. Értesítőt kérek a kiadóról. A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról. Fülszöveg Az ördög-öt Tolsztoj őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény összetartozik, a Bibliából idézett mottójuk is azonos, kiegészítik, egyben cáfolják is egymást. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya azért bűnhődik, mert vállalni merte a testi szerelmet, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben Tolsztoj személyes emlékei is megelevenednek:házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége járta ki a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála konyv: Az ordog megint Csikban jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől. Lev Tolsztoj Lev Tolsztoj műveinek az Antikvarium. Megvásárolható példányok. Állapotfotók × Close Az ördög. Állapot: Jó. Tovább a kosaramhoz. Magyar Helikon Könyvkiadó.

Az es születésű Molnár Vilmos félreismerhetetlenül egyedi hangú képviselője a magyar kisprózának. Már első kötete Levél Szingapúrból konyv: Az ordog megint Csikban, tartalmazza mindazokat a műfajváltozatokat, regisztereket, amelyek meghatározzák pályáját. A groteszktől az abszurdon át a nonszenszig terjed a repertoárja, amelyből a hagyományos történetmesélés elemei sem hiányoznak, ám azok is ironikus vagy képtelen, fantasztikus fordulatokkal telítettek. Erről tanúskodik első reprezentatív válogatása, Az olvasó fizetéséről című elbeszélésgyűjteménye is. Az ördög megint Csíkban a korábbi pályaszakaszhoz képest több olyan novellát tartalmaz, amelyek újragondolják a hagyományos történetmesélés lehetőségeit. Tamási Áron tündéri realizmusának és a dél-amerikai mágikus realizmusnak bájos fantasztikumát bűbájos az ördögi szférájába utalt vagy nonszensz elemekkel idézi meg és ironizálja; nála a csoda nem transzcendens léptékű, inkább csak furfang, ha ördögi is: a mindennapi létezés része. Világában a tárgyak az emberrel szinte egyenlő létjogon éreznek, konyv: Az ordog megint Csikban, döntenek. Lekerekítettség helyett töredékesség, kihagyásos szerkezet, befejezetlenség "konyv: Az ordog megint Csikban" és mégis hamisítatlan mesélőkedv jellemzi írásait. Mindez átitatva a humor megannyi üdítő változatával. A klasszikus, történetmesélő elbeszélés változatait kínálja a Történet a Bolond Lináról Remekül felépített cselekmény, élvezetes, a nyelvi humor legnemesebb fajtájával fűszerezett elbeszélésmód, találó karakterrajzok jellemzik ezeket az írásokat.

A másik fő elbeszélői pozíciója az abszurd: ezek az írások látszólag nem szólnak semmiről, nem történik bennük semmi, de legalább meglepően. Itt a nyelv tobzódik, ereszt nyúlványokat, s a meghökkentő és humoros szinonima-halmozások, nyelvi játékok a leglehetetlenebb ötleteket is természetessé varázsolják. Példa rá az Öregapám csütörtökjea Nagyanyám hokedlije vagy A falvédőn. Megint más novellák e kettő vegyítését adják: a kiindulási helyzet abszurd, groteszk, csodaszerű, lehetetlen, de kifejlik belőle valamiféle cselekmény, az elbeszélés világszerűsége — miközben a nyelvi játék itt is egyenrangú főszereplő. Ilyen a címadó elbeszélés, a Bereczki Paula esete A negyedik típus az abszurd mese. Abszurd kiindulóhelyzet, kifordított mesei elemek, fejtetőre állított mesei hierarchiák — és mindeközben a nyelv sziporkázó játéka. A Történet Bolond Lináról és a Vörös Hadseregről, a töltelékes kontyról meg nagyanyámról elbeszélésnek már a barokkosan hosszú címe is ironizál, részletező felsorolásával az elbeszéltség mikéntjére irányítja a figyelmet. Molnár ritkán helyezi a történetet történelmi szituációba, ezúttal a második világháború végén vagyunk. Történelmi és olvasói tapasztalatainkat megcáfolva vérbő komikumba torkollik a történet, ironikus nosztalgiával mutatva fel annak a lehetőségét, hogy mindenki — a helybeliek és a bevonuló orosz katonák is — esendő, szeretni való kisember. Egy kiskamasz meséli el vagányul nagy élményét. Nagyanya mitikus figura a kötetben. Ő a nagy Megoldó, afféle demiurgosz, archaikus hős meg boszorkány keveréke, talpraesett asszonyság, aki a rajontól érkező Jurcsák elvtárson is kifog, helyreállítva két falu békéjét Nagyanyám hokedlije. Legfőbb csodaszere a hagyma, a vöröshagymától a póréhagymán át a medvehagymáig.

Meg a csavaros észjárása. Újabb és újabb rétegeket hánt le a megoldási lehetőségekből, amíg célt nem ér. Nem is igen volt soha. Nincs is erőst ahogy legyen. Arra kell csak ügyelni, hogy ki ne hagyjon a figurázásból senki. Figurázzon, ha teheti, mindenki. Így aztán valahogy eltelik. Telik, telegetik. Molnár Vilmos, miközben üdítően egyedi jelensége a mai magyar kisprózának, sok szálon kapcsolódik a magyar irodalom különböző hagyományaihoz. Humora modern, kevésbé megemelt, több regiszteren szóló folytatása Tamási Áronénak. Hamisítatlan székely humor ez is, mai változatban. Nyelvi játékai: a szófacsarások, a szinonimák leleményes halmozása Lázár Ervinnel rokonítják. Az abszurd iránti érzéke és fogékonysága Örkény Istvántól, Páskándi Gézától eredeztethető. Nagy Gábor: Figurázni kell! Molnár Vilmos: Az ördög megint Csíkban. Hitel Demeter Zsuzsa: Amilyennek lennie kell. Bárka