Konyv: Babel fiai


Konyv: Babel fiai

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 600840105
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,15

MAGYARÁZAT:Konyv: Babel fiai

Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik világból származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét és lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot. Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek. A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus könyvével jelentkezik. Eredeti megjelenés éve: Ez a regény szerintem nem csak konyv: Babel fiai, de az elmúlt tíz év legerősebb és legeredetibb hangú magyar debütálása volt a fantasy zsáneren belül, mert a könyvben nem csupán eredeti ötletek és erős karakterek sora található, hanem mert ezeket olyan biztos kézzel rajzolták fel, ami ritkaságnak számít még egy rutinos író esetében is.

A két szálon futó cselekmény hangsúlyosabb ága Babilonban játszódik, de ez a Babilon nem a bibliából vagy a történelemkönyvekből ismert ókori birodalom, hanem egy párhuzamos univerzumban lévő zárvány, ami évezredek óta megrekedt a despotikus viszonyok között. A mi világunkból néhol átjárók nyílnak ebbe a zsebvilágba, amelyeken át nem csak emberek, de velük együtt bizonyos szokások és fogalmak is átszivárognak oda. Ez magyarázza azokat a látszólagos anakronizmusokat, amelyekbe már az első oldalakon belefuthatunk. Ennek a szálnak a főszereplője Arzén, Bábel legutóbbi urának és prófétájának fia, aki a könyvben végig birkózik a zsarnoki apja mérgező örökségével, és igyekszik szabadulni a hatása alól. A másik történetszálban a sokkal ismerősebb jelenkori Budapesten ismerhetjük meg Dávidot, a szeme világát elveszítő festőt, akit megvakulásával párhuzamosan egyre vadabb látomások kínoznak, amelyekből arra a meggyőződésre jut, hogy konyv: Babel fiai látásának elvesztése áldozat, amit Bábel Tornyának felépítése érdekében követelnek tőle. Ám ő nem hajlandó ezt az áldozatot meghozni, és makacsul visszaköveteli azt, amit úgy véli, elraboltak tőle. A regényben kényelmetlenül ismerős szituációk köszönhetnek ránk, nem csak a való világban játszódó részeken konyv: Babel fiai, főleg nem otthanem az átjáró másik oldalán. Babilonban szó szerint tobzódik a fanatizmus, a másság iránti brutális türelmetlenség. Az emberek helyett pillanatok alatt csőcselékké zülleszthető tömeg fölött uralkodik a hatalmi elit. Az az elit, amelynek cinizmusa és kérlelhetetlen erőszakossága, a néhol szent együgyűségnek látszó hiten alapszik. Persze ebben a hitben ott sincs semmi szent, csupán az alig leplezett gyűlölet vicsorog mögüle.

Mindehhez Anita erős konyv: Babel fiai is alkotott, akik határozottan tolják előre a cselekményt — ezeknek a karaktereknek egyikét-másikát könnyen el tudtam volna képzelni főszereplőnek is akár — miközben az olvasó végig töprenghet a torony mágiájának és céljának mibenléte konyv: Babel fiai. A magam részéről a történet középső harmadának néhány dramaturgiailag fontos, de logikailag kevésbé alátámasztott jelenetét leszámítva írástechnikailag és történetvezetés szintjén is kiforrottnak érzetem a könyvet, amelyben nyoma sem volt a kezdő írókra jellemző bizonytalanságnak, így aztán bárkinek bátran merem ajánlani, aki a fantasyt nem csupán sárkányok, tündék és vad törpe harcosok összecsapásaként tudja elképzelni. Nagyon szeretek Moskát Anitát olvasni. Szeretem, ahogy történetet sző, szeretem a karakterépítését, s legfőképp az írásmódját szeretem — ahogyan a mondatokat egymásba bodorítja, beburkol a cselekménnyel, szinte fészekrakásra invitál a könyv lapjaiban. Mindezeket nagyon szeretem, ezért vagyok most szigorú a Bábel fiai hoz. Talán szerencsésebb lett volna, ha a Horgonyhely olvasása előtt jutok ehhez a könyvhöz. Bár nem tekinthető kivételesen egyedi ötletnek, hogy különböző korszakokban, más-más földrajzi helyszíneken létező dimenziók átjárói nyíljanak meg egymásra, vagy csússzanak egymásba, de a magyar érintettségen keresztül mégis egyedinek éreztem és kifejezetten könnyedén vált otthonossá számomra a bibliai helyszín is. Nagyon tetszett az is, hogy — a torony építésén túl — számtalan biblikus elem és szimbólum tűnik fel a cselekményben spoiler és a szerző a lehető legérdekesebb módon kihasználja az egzotikus mezopotámiai helyszínben rejlő minden adottságot. Moskát Anita erőssége a világépítés mellett a karakterek kidolgozottsága, átgondoltsága és a lényeges szereplők markáns karakterfejlődése is.

Nem volt ez másképp a Bábel fiai ban sem. A leginkább Arzén karakterében érezhető rendkívüli jellemformálódás, de — bár jóval ellentmondásosabb módon — érezhető az események során a permanens változás Dávid jellemében is. Lívi — az egyetlen jelentős női karakter — szerepe viszont számomra túlzottan és indokolatlanul is alárendeltre sikeredett. Ez még akkor konyv: Babel fiai sikerült kerekre, ha a szándék esetleg a nő szerepének férfi általi elnyomatása, a negatív töltetű társadalmi determinizmus érzékeltetetése volt. Moskát Anita az eseményeket — szokása szerint — igen mély társadalmi kérdések mentén alakítja, úgymint a gyengék elnyomása, a tömegek fanatizálása, a status quo állandóságát minden áron megőrizni konyv: Babel fiai, kényszer által vezérelt hatalmi struktúra bemutatása és mindezek ügyes kombinációja. S persze mindezeknek a főszereplők és az író által alakított, ötletesen csavargatott dinamikája, az áldozat és a fennkölt, magasabb rendű cél egymáshoz való viszonyának feszegetése. Nagyon szépen vezetett, kézben tartott történet, kerek dialógusok, alkalmanként igazán konyv: Babel fiai akciójelenetek. Mindazonáltal számomra kicsit vontatott, hosszúra nyújtott lett a regény, a vége felé kezdtem elveszíteni az érdeklődésemet.

Bár valószínűbb, hogy én olvastam túl korán a Horgonyhely et. Moskát Anitától ez a második könyvem, úgyhogy sejtettem, hogy mire számíthatok, kicsit éreztem rajta a Horgonyhely sötét hangulatát, de nem bántam. Utálatos könyvekről könnyebb :D Jobb boncolgatni, hogy mi nem tetszett. Ebben a könyvben, szinte minden tetszett, az alapötlet egymásba fonódó párhuzamos világok — Bábel és a mi világunka bibliai történet kissé átdolgozott, de nagyon hasonló és tanulságos feldolgozása, a karakterek egyik sem fekete-fehér, végig ingadoztak, hol szerettem, hol utáltam őketa stílus, a hangulat, ami bár komor, sötét és kegyetlen, de mégis élvezhető és nagyon profi az egész. Mindig is meglepett, hogy az emberek számára milyen fontos is a hit, milyen sok mindent lehet vele elérni, és milyen könnyen lehet jóra és rosszra is fordítani. Örülök, hogy magyar írónő írta és hogy ilyen fantasztikus lett! Hát ebből meg hogy lesz történet? Aztán Arzén és Konyv: Babel fiai élete Bábel tornyánál találkozik, és többet ezt a fenti kérdést nem kellett feltennem.

Egyébként meg nagy pechemre nagyjából egy időben olvastam a Szürke ötven árnyalatával, és valahogy mindig ehhez a történethez menekültem előle, márpedig a Bábel fiai erre nagyjából annyira alkalmas, mintha a porszívót ölelgetném plüssmaciként este. Ha ezt a kellemetlen körülményt leszámítom, akkor azt hiszem, nem panaszkodhatom, mert egy remek történetet kaptam a szerzőtől másodikként elolvasott regénytől. Szerettem azt a módot is, ahogy bevont a történetbe, ahol ritkán törik meg magyarázatok a párbeszédeket, minden fogaskerék forog a maga módján, ahogy forogniuk kell. A szokások, tárgyak, emlékek szép lassan bútorozták be azt az ókori világot, ahová valahogy mégis beszüremkedett a mi világunk technológiája. Érdekes volt figyelni, hogy vajon mit látnak a bábeliek a mi tárgyainkban és utóbb azt is megfigyelni, hogy a beszivárgók miként néznek a bábeli szokásokra. Mindemellett nagyon örültem a bibliai motívumok felbukkanásának és empatikus kezelésének. Ami alatt elsősorban azt értem, hogy se zsigerileg elítélni az ott olvasottakat, sem pedig túlságosan bevonódni nem akar az eszméibe, és ez a hozzáállást én olykor nagyok szoktam hiányolni a kortárs szerzők világából. Az értékelésnél persze kicsit bajban vagyok, mert vélhetően érdemes lett volna megjelenési sorrendben olvasni a szerzőtől, mert így óhatatlanul a másikhoz meg majd "konyv: Babel fiai" harmadikhoz mérem a többit.

Ha már feltétlenül hiányosságok jutnak az eszembe, akkor itt egy kicsit hiányoltam azt, ami erősebb az Irha és bőrben, az emberi társadalom jól motivált viselkedési mintáit. Mert a leírások kétségtelenül konyv: Babel fiai, de az, hogy csoportként miért viselkedtek úgy, ahogy, az bevallom, az értékelés írása közben visszalapozva is egy kicsit rejtély. Ahogy például az is, hogy a papi tanács tagjai sem kerülnek elő többet, illetve mintha Miriam neve felbukkant volna a toronyellenesek között később. A nyelvhasználatból pedig egy kis következetesség azért hiányzott, de ezt más már úgyis kifejtette. Mindezek persze egyáltalán nem olyan gondok, amelyek maga alá temetnék a könyvet, és én végtelenül boldog lennék, ha egy ilyen színvonalú első könyves megjelenést mondhatnék a magaménak. Szeretem, amikor nem vagyok hülyének nézve egy író által, tehát nincs minden a szájamba rágva, hanem be vagyok dobva egy idegen világba, ahol a maguk rendje és módja szerint zajlanak az események, én pedig útközben egyre többet fedezek fel belőle. Moskát Anita mindkét regénye ilyen, és ez igen kedvemre való. A Bábel fiai lassan indult, cselekményi szempontból is, meg olyanból is, hogy az elején kevésbé tudott bevonzani. Dávidot nem szerettem, Bábelről még nem tudtam eleget, hogy igazán komfortosan érezzem magam benne. Aztán exponenciálisan növekedett az izgalmak és az én bevonódásom mértéke, a könyv második felét sokkal jobban élveztem. A Horgonyhelyhez hasonlóan itt is a karakterek a legizgalmasabbak, de van különbség a két regényhez képest igen, hasonlítok, tudom, hogy nem kéne, de mégis megteszem. A Horgonyhelyben azt éreztem, hogy a karakterek már eleve, személyiségüknél fogva izgalmasak, és a személyiségükből adódnak a konfliktusok, a személyiségek érdekessége viszi előre a cselekményt. Itt pedig azt éreztem, hogy a karakterek személyisége nem különösebben izgalmas, hanem a helyzetük, a cselekmény csavarodása készteti őket arra, hogy fejlődjenek, hogy izgalmassá váljanak.

Hogy ez milyen érdekes különbség! És mindkét megoldás egyformán izgalmas. Itt a szereplőink nagy utat járnak be, és bizonyos szempontból az út végére helyet is cserélnek egymással. Egyedüli kritikával Lívi karakterét illetném, őt sajnos a legtöbb esetben szimpla plot-device-nak éreztem, akinek legfontosabb feladata a cselekmény előremozdítása. Női karakterek esetében különösen fájdalmas, amikor legfőbb szerepük a man-painvagyis a férfi fájdalmának, vagy adott esetben fejlődésének elősegítése. Nem mondom, hogy Lívi esetében csakis erről van szó, mert őt is élő karakternek éreztem, de mégis konyv: Babel fiai kell mondanom, hogy több lehetőség rejlett volna benne. A világfelépítés csodás, főleg a csúcspontot jelentő jelenetek leírásának találkozunk egy igazi, élő, lüktető, színes-szagos Bábellel. Nagyon szeretem Moskát Anita nyelvezetét, rendkívül kifinomultan használja a nyelvet, nemcsak elmond egy történet, mégcsak nem is csak elmesél konyv: Babel fiai e között a kettő között is mekkora különbség vanhanem érzékeltet, a szóválasztással, a mondatok kerekítésével. Élvezet egy nyelvileg ennyire igényesen megformált világban barangolni. Viszont, ha már nyelv, itt megint van egy kritikám. Nem teljesen értettem, hogy hogy működik az a megoldás, hogy a bábeli világba lépve mindenki érti a beszivárgók nyelvét. Bevallom, néha kizökkentett az, hogy Dávid olyan szavakat használt, amit a bábeliek egyértelműek nem szabadott volna, hogy értsenek hócipő, Jézusom, káromkodásokviszont soha nem akadtak fent egyiken sem. Persze egyrészt elfogadhatom azt, konyv: Babel fiai valami mágia mindent érthetően lefordított a bábeliek nyelvére, viszont voltak olyan esetek, amikor a kérdés mégis nyíltan megjelent a szövegben, pl.

Illetve talán egyetlen egyszer valaki fennakadt Dávid érthetetlen nyelvhasználatán, és visszakérdezett. Tehát nem volt következetes ennek a kérdésnek a kezelése. Ezt nem kukacoskodásból jegyzem meg, hanem mert engem tényleg többször is kizökkentett a szövegből. Amire pedig nagyon kíváncsi lettem volna, és a szöveg pont gonosz módon mindig kitért válaszadás elől: spoiler. Két hete próbálok összerakni egy értékelést, de valahogy nem áll össze. Először is gratulálok az írónőnek, mert első regénynek nagyon ütős lett. Nagyon erős a hangulata a könyvnek, és a látvány világa. A történet jól felépített, jól konyv: Babel fiai, a karakterek jól kidolgozottak, erősek, bár számomra egyik se volt szerethető, de ebbe a regénybe nem is illenek a szerethető karakterek. Jól esett a Budapesten történő cselekmény, megelevenedtek a szemem előtt a helyszínek. Konyv: Babel fiai ez segített, hogy Bábel utcái is megjelentek a szemem előtt, szinte magamévá tudtam a helyszínt, részese lettem a cselekménynek. Amit gyengébbnek éreztem, a két világ közti átjárást, túl egyszerű volt, kizökkentett, nem volt elég fantáziadús. Egy biztos a következő könyvre is vevő leszek az írónőtől remélem lesz még.

Megemlíteném még a borítót, ami első pillanattól megfogott, és nagyon konyv: Babel fiai a könyvhöz. Egyszerre tartom meredeknek és ötletesnek, kegyetlennek és izgalmasnak ezt a regényt. Na, konyv: Babel fiai a szereplők miatt, mert egyikük sem került közel a szívemhez, de a cselekmény elképesztett. Összetett, egyedi hangvételű történet, amiben nincs olyan karakter, aki ne szenvedne valami miatt. Az írónő konyv: Babel fiai kegyetlenül bánt a karakterekkel, és őszintén szólva szerettem, hogy nem finomkodott. Mondjuk, a "konyv: Babel fiai" miatt nagyon fájt a szívem! Ajánlom, mert érdekes élmény, de úgy gondolom, többet ad azoknak, akik szeretnek hatalomért vívott harcokról, önjelölt prófátékról és vallásról olvasni.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! E-mail cím. Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a tornyot, azé a hatalom. Az építkezésnél használt ereklyék, amelyek egy másik "konyv: Babel fiai" származnak, kezdik felmondani a szolgálatot, a papság soraiban intrika üti fel a fejét, amely lázadással fenyeget. A próféta, aki a bábeli egyházat alapította, halott, a torony pedig a mi világunkból szólít magának új látnokot. Dávid, a korábban festőként dolgozó fiatalember egy ideje látása fokozatos elvesztésével küzd. Zavaros vízióiból megtudja, hogy a torony vette el szeme világát, ezért Bábelbe utazik, de hamarosan belekeveredik az egyházon belüli hatalmi játszmákba. Arzén, a város új főpapja, próbál kitörni édesapja árnyékából, a reformoknak azonban nincs helye ott, ahol vérrel és testrészekkel áldoznak Bábelnek. A bibliai Bábel történetére alapozott modern és kegyetlen regényben vallás és babona csap össze a racionalitással. Moskát Anita novellái után az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb magyar fantasztikus konyv: Babel fiai jelentkezik. Belépés Regisztráció Report felület Fórum Vendégkönyv.

Magyar English. Válogatás Melissa Moretti műveiből. Rejtő Jenő összes műve. William G. Winkler: Lánykereskedők. Lánykereskedők William G. Köszönjük Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy időben értesüljön akcióinkról és újdonságainkról! Név E-mail cím Feliratkozás. Adamobooks tweetek. Megtekintett termékek. Természetgyógyászati e-könyvek! Borsa Brown bestseller művei! Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló. Válogatás Rejtő Jenő műveiből. Legnépszerűbb termékek. E-Könyv olvasók. Szórakoztató irodalom Fantasy. Ismertető: Folyik a munka Bábelben, mert mindenki tudja: aki felhúzza a konyv: Babel fiai, azé a hatalom. Még nem érkezett hozzászólás! A hozzászóláshoz be kell jelentkezned! A korona - Párválasztó 5. A megkövült égbolt N. Elnyel a sötétség Laurell K. Az obeliszkkapu N. Harc a Nymen bolygóért J. Elátkozott kígyók Laurell K. Holló Krónika - A Holló árnyékában B. A Szövetség pusztulása Tobias T. Az árulás csókja - A fennmaradottak krónikái I. Mary E. Általános vásárlási feltételek.