Konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon


Konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 960608304
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 19,44

MAGYARÁZAT:Konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon

Vedd át a bizonyítványod kevesebb mint 30 nap alatt! Az eredményeket várhatóan egy héten belül közzétesszük! A konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon kialakításánál ügyeltünk arra, hogy a célcsoport a rendészeti területen dolgozók minél szélesebb körét fedje le. Pedagógusoknak, nyelvtanároknak akkreditált és módszertani továbbképzéseket szervezünk. Az aktuálisan elérhető képzésekről itt tájékozódhatsz. Ismerkedj meg a éves korosztály részére kifejlesztett, egyedülálló Junior nyelvvizsgarendszerünkkel! Ha eleget tudsz, akkor is szükséged lehet tanácsokra a sikeres vizsga érdekében. Kattints tovább, és segítünk! Kedves Vizsgázóink! Egy eredményközlési hiba folytán azt az infót kaptátok, hogy a májusi vizsgáknak megvan az eredménye. Vizsgajelentkezés Origó online vizsga. Eredmény akár 15 nap alatt és bizonyítvány 30 napon belül? Nyelvvizsgázni szeretnék Válassz nyelvet! Válassz szintet! A2 belépő szint B1 alapfok B2 középfok C1 felsőfok Válassz formátumot! Válassz formátumot! Papíralapú vizsga Online vizsga Vizsgatermi számítógépes vizsga Válassz típust! Válassz típust! Nyelvvizsgára készülőknek. Hírek jún. A júliusi papíralapú vizsgákra június e éjfélig még lehet jelentkezni! Eredményközlési hiba Kedves Vizsgázóink!

A trencséni jezsuita rendház naplójába szeptember 8-án feljegyezték: Buda várának töröktõl való visszafoglalása alkalmából az ifjúság ünnepélyes hálaadáson, Tedeumon vett részt. Ezentúl már új témákat dolgozhattak fel a diákok a gimnáziumi retorika órákon, versgyakorlatokon, új darabot mutattak be az iskolai színpadon: " Buda expugnata " - " A visszavívott Buda vára ". Ez a jelentõs történelmi esemény szimbólum is egyben. A magyar pedagógia és az iskoláztatás történetében is korszakváltást jelez. Új korszakot jelentett az ország területi gyarapodása, s ezzel együtt az iskolarendszer fejlõdése, területi gyarapodása. A kultúra terén is jelentõs változások mentek végbe. A XVII. A fõnemesség köreiben nemcsak a fejlettebb országokban kibontakozó mûvészeti irányzatok találtak visszhangra, hanem itt terjedtek elsõsorban a vallásos kegyesség személyesebb formáit hirdetõ áramlatok. Ilyen volt az egyház szervezetének merevségén oldani kívánó katolikus janzenizmus Cornelius Jansen holland teológus nevébõlmelynek egyik hazai képviselõje II. Rákóczi Ferenc volt. A felvilágosodás eszméi is a fõnemesség képviselõi között találtak elõször követõkre nálunk. S végül a fõúri magánnevelés volt az, amely követte a nyugat-európai példát. Ennek nyomán a korábbi latinos-humanisztikus-retorikus más szóval: " barokkos " képzés új elemekkel gazdagodott. Ilyen új mozzanat volt az élõ idegen nyelv elsajátításánakaz anyanyelv az "úri" magyar nyelv tanulmányozásának az igénye, a történelmi-földrajzi ismeretek és a közéleti-társasági életben hasznos ismeretek integrálása a képzés repertoárjába. A fõnemesség soraiba tartozott az Orczy Lôrinc báró is, aki ban írt, Álom a tudományok jobb rendben való intézésérõl címû versében a formális latin oktatásról írja a következõket:. A hasznosság elvének térhódítása figyelhetõ meg II. Rákóczi Ferenc felfogásában is, aki a szabadságharc alatt jelentõsen támogatta az oktatási intézményeket. A Rákóczi által elképzelt " udvari nemes ember " " honnête homme ", 'emberséges ember' jellemvonásai közt elsõ a keresztény kegyesség, bensõséges vallásosság a janzenizmus értelmezése szerint.

De ez a nemes ugyanakkor fel van vértezve a latin nyelv alapos ismeretével, retorikával, poétikával, filozófiával, behatóan ismeri saját anyanyelvét, tudja konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon történelmet, a természetrajzot, a geometriát, sõt a közgazdaságtan és a politika elemeit is. Ha a társadalom egészét tekintjük, a következõképp állíthatók sorba - hasznosság szerint - az ismeretek, tudományok: "A vallás után a mezõgazdaságnak kell virágzania egy államban - írja Végrendeletében Rákóczi - majd a kereskedelemnek, amely nem alakulhat ki a mesterségek és a kézmûvesség nélkül. Ezek a nép elfoglaltságai, a nemességnek a hadvezetés mûvészetével és a tudományokkal kellene foglalkoznia, és a fejedelemnek udvarával együtt abban kell kitûnnie, hogy példát adjon. A mûvelt nemeseknek még jó könyvek olvasását, akadémiai elõadások látogatását és a tudományos vitákon való részvételt ajánlja - a tánc és a kártyajáték helyett. A köznemesi rétegek többsége számára továbbra is a hagyományos kollégium típusú iskola által nyújtott képzés volt az elérhetõ a maga latinos-retorikus alapozású ismeretanyagával, amely a - nemesi vármegyék hivatali apparátusában való mûködéshez konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon - közjogi-alkotmányjogi ismeretekkel bõvült.

Emellett már a század negyvenes éveitõl kezdve kialakult egyfajta szerényebb tartalmú, nemesi indíttatású korszerûsítési törekvés a katolikusok és protestánsok iskoláiban egyaránt. A köznemesség soraiból a kilencvenes évekre lassanként kiemelkedett egy mûveltebb réteg. Ez kezdte befogadni az európai felvilágosodás eszméit, ugyanakkor támogatta a nemzeti nyelv és irodalom ügyét. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy e viszonylag szûk köznemesi réteg alatt törpebirtokos kisnemesek tömegei éltek a középkorból átörökített hagyományos mentalitást képviselve. Azt a - fõleg szóbeli hagyományokon alapuló felfogásmódot - amely idegenkedve fogadott minden változást sürgetõ korszerû eszmét, így a felvilágosodás eszmeiségét is. Mindezekkel szemben állhatatosan ragaszkodott konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon õsi magyarságához. Többek között erre az õsnemesi nemzettudatra is támaszkodott Mária Teréziaamikor uralkodása kezdetén kompromisszumot kötött a magyar nemességgel. Szabadabb légkört teremtett, grófi és bárói címeket osztott, s a köznemesség számára Bécsben magyar nemesi testõrséget szervezett. Mindez elõsegítette a nemesi magyarságtudat fokozatos megerõsödését a század negyvenes éveitõl kezdve. Ennek hatására kezdtek megjelenni a magyar témájú képek, szobrok: a díszmagyarba öltözött Szent Istvánok, Szent Imrék, Szent Lászlók.

Megszaporodtak a magyar nyelvû, iskolai segédkönyvként is használható tudományos ismeretterjesztõ mûvek. Köztudomású, hogy a polgárság magyar földön ebben az idõszakban meglehetõsen gyengének, fejletlennek bizonyult. Az egyházi értelmiségi papi, tanári, tanítói pálya még ebben a században is igen nagy vonzerõt jelentett a szerényebb városi, mezõvárosi polgárok és a parasztság tehetséges gyermekei számára. Ezek a fiatal fiúk így - a különbözõ felekezetek közép- és felsõfokú iskoláit elvégezve - megbecsült egyházi értelmiségi állások birtokosaivá válhattak. A városi polgárok tömegei ezzel szemben nem részesültek magasabb képzésben - nem is igényelték ezt. Számukra elegendõnek bizonyultak azok az anyanyelvû alapismeretek, amelyeket a városi kisiskolák, illetve a kollégiumtípusú iskolák kezdõ osztályai nyújtottak. Az anyanyelvû képzést több helyen a kisiskola elnevezése is tükrözte, utalva egyúttal a polgárság etnikai összetételére: "magyar iskola ", "német iskola", "szláv iskola". A falusi parasztság túlnyomó többsége számára még ebben a században is a szájhagyomány útján terjedõ szóbeli kultúra közegében élt. A kultúrának ez a népi szintje zárt, befelé forduló hagyományrendszeren alapult. A mindennapi életet szabályozó szigorú normák olyan rendszerén, amelyek a paraszti lét szûkös feltételei között éppen megfellebbezhetetlen, áthághatatlan mivoltukkal szolgálták a túlélést, a talpon maradást. Ezzel függ össze a folklór alkotásainak "személytelensége". A zárt közösségek ízlése hagyománytisztelõ, a népi konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon is a stiláris mozdulatlanság, stabilitás jellemezte ebben a korban.

Mindazonáltal tovább folytatódott az a XVI. Az uralkodó osztály ezzel egy olyan sajátos "közvetítõ" elitet akart a falusi parasztság soraiból kiemelni, amely segít számára saját eszméit meggyökereztetni az alsóbb rétegekben. Alacsony származású papok, tanítók, ispánok, uradalmi tisztségviselõk tartoztak ebbe a közvetítõ rétegbe. Azokat a gondolatokat, amelyek a fennálló társadalom tökéletességére, következésképp változtathatatlanságára vonatkoztak. A falusi népiskolák funkciója ezért mindenekelõtt az uralkodó osztályokkal kapcsolatos lojalitásra nevelés, a vallási, erkölcsi, "állapotbeli" kötelességek elsajátíttatása volt. A török hódoltság utáni magyar iskolaügy két alapvetõ jellemzõje a széttagoltság és a megosztottság volt. Külön politikai egységként létezett egymás mellett a királyi Magyarország és Erdély. Egymástól elkülönülten, önálló szervezeti keretek között fejlõdtek a katolikusok és a protestánsok iskolái. Ennek ellenére a kor kihívásaira többé-kevésbé hasonló tartalmi-tananyagbeli bõvülés, átalakulás ment végbe mindkét oldalon. Jól megfigyelhetõ ez a tartalmi gazdagodás a falusi, mezõvárosi népiskolák tananyagában. A "lehetõleg minél több gyermek iskoláztatásá"-nak elve együtt járt azzal, hogy ezek az intézmények ebben a korszakban már nem kizárólag a falusi papság utánpótlását szolgáltákmint a középkorban. A vallásos nevelésen, az "állapotbeli" ismeretek tanításán túl a latin nyelv ismerete csak azok számára volt szükséges, akik valamilyen kollégium típusú iskolában folytathatták tovább a tanulást.

A többiek számára a népiskola egyre inkább egyfajta lezárt mûveltséget nyújtott. Olyan mûveltséget, amelyben a katekizmusoktatás on túl bizonyos anyanyelvi betûismeretgyakorlati számtan "paraszt-aritmetika"mezõgazdasági ismeretek és a korabeli természettudományok bizonyos elemei kaptak helyet. A funkcionális olvasás-írás készsége sokáig nem volt szükséges a parasztság egésze számára - hiszen nem is állt rendelkezésre megfelelõ mennyiségû és elérhetõ árú könyv. Az es évekre ezeknek a kiemelt rétegeknek mintegy százaléka volt írástudó. Más volt a helyzet a szabad konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon városokban. Itt már a XVI. A városi kisiskolák tananyagának fundamentális része volt - a katekizmusoktatás mellett - az anyanyelvû olvasás-írás tanítása, amely a "továbbtanulni" szándékozók esetében a latin nyelv elemeinek ismertetésével társult. De a városi polgárság igényeinek megfelelõen itt is kiegészült ez a tananyag fogalmazástannal, számtannal, egészségtannal, természettudományos ismeretekkel stb. Mindebbõl látható, hogy a közvetlen gyakorlati hasznosság elve volt az a fõ tényezõ, ami a falusi és városi kisiskolák tananyagának konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon befolyásolta. A korszak legjellemzõbb iskolatípusa továbbra is a kollégium típusú iskola. Az intézmény szervezeti felépítésében már különbség mutatkozott a különbözõ felekezetek között. Katolikus részrõl a jezsuiták iskoláinak életét az ben kiadott Ratio Studiorummajd az osztrák-magyar rendtartományra érvényes, ben életbe lépõ Instructio privata szabályozta. Mindkét dokumentum egyben tanterv nek is tekinthetõ, s alapvetõ céljuk az egyes iskolák mûködésének lehetõ legteljesebb összehangolása volt.

Nemcsak a tananyag terén akartak teljes egyöntetûséget elérni, hanem az anyagrészek feldolgozására fordított idõ és az alkalmazott módszerek tekintetében is. Míg a protestáns kollégiumok egy intézményként helyet adtak a kezdõk osztályainak, a latin tanulmányok klasszisainak és az akadémiai tagozatnak, addig a jezsuiták és általában a katolikusok az iskolafokok elkülönítésére törekedtek. A kezdõk évfolyamait és a grammatikai, poétikai, retorikai osztályokat magukba foglaló hatosztályos gimnáziumaikat elkülönítették a filozófiai és teológiai tagozatból álló felsõ szinttõl: az akadémiától. Azokban a városokban, ahol kollégium típusú iskola mûködött elemi és középiskolai tagozattal, ott az alsó fokú oktatás jelentõs része ezekbe az intézményekbe tevõdött át. Így volt ez a katolikusoknál és protestánsoknál egyaránt. A kezdõ osztályok létszáma ezért sok helyütt jócskán felduzzadt, mivel olyan gyerekek is látogatták, akik az alapkészségek elsajátítása után már nem tanultak tovább. Pozsony városa jezsuita gimnáziumának elemi osztályába ben iskolás járt, míg a felsõbb klasszisokat összesen tanuló látogatta. Debrecenben csak ben rendelte el a város magisztrátusa, hogy "utcánként magyar fiúiskolák erigáltassanak", mivel a református kollégium legalsó tagozata már végképp szûknek bizonyult. Emellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott az a felfogás, hogy "a köznép egyszerû fiait" felesleges latinnal gyötörni. A jezsuiták képzésük súlypontját a közép- és felsõfokra helyezték. Számos gimnáziumuk mellett három akadémiájuk Budán, Gyõrött és Zágrábban és egy egyetemük Nagyszombaton mûködött a királyi Magyarország területén.

Tandíjat - más iskolákkal ellentétben - sem a gimnáziumban, sem az akadémián nem kértek tanulóiktól. Csakis gimnáziumokat szerveztek, ezeket a jezsuitákhoz hasonló szervezeti keretek között mûködtették. Õk is szorgalmazták, hogy gimnáziumaik kezdõ osztályaiba minél nagyobb számban kerüljenek be tehetséges szegény gyermekekmivel belõlük késõbb "az egyháznak és a hazának kiváló és igen hasznos férfiai lehetnek". Az ös szabályzat nyomán került be a hazai jezsuita gimnáziumok tanrendjébe a történelem. A korabeli didaktikai felfogás szerint ez a tantárgy a történelmi események ismeretén túl magába foglalta azok idõbeli és térbeli elhelyezését - tehát a kronológiát és a földrajzot is. Fontos szerephez jutottak gimnáziumaikban a mûvészetek is, ezzel is kiegészítve a szeretetteljes bánásmódot a szigorú fegyelemmel ötvözõ nevelési hatásrendszert. Emellett nagy gondot fordítottak a nemzeti öntudat érzésének kibontakoztatására is. Ettõl kezdve a piaristák nak oktatás terén játszott szerepe jelentõsen megnõtt. Gimnáziumaikban - a jezsuitákkal ellentétben - nem tanítottak görögöt.

Ezzel szemben nagy súlyt fordítottak a matematikaaz aritmetikaa történelem és a földrajz oktatására. A magyar nyelvet a latinnal párhuzamosan tanították a gimnáziumi osztályokban. Newton fizikáját a maga teljességében Magyarországon elõször a piaristák oktatták. A katolikus szerzetesrendek - noha a fiúknál jóval szûkebb körben - leányok nevelésével is foglalkoztak. Az as évektõl kezdve Pozsony ban Notre Dame-apácákNagyszombat ban pedig Orsolya-rendiek tartottak fenn bentlakásos nevelôintézetet nemesi leányok számára. Mária Terézia ben alapította meg az angolkisasszonyok- rendjének budai leánynevelõ intézetét. Itt már nemesi és polgári származású leányok tanulták egyaránt a francia és német nyelvû olvasást, írást, társalgást; a kézimunkát, táncot, zenét és rajzot. Ezek az apácák a budai várbeli német polgárok leányai számára háromosztályos kisiskolát is konyv: A felsofoku muveszeti kepzes Magyarorszagon. A protestáns iskolák jóval nehezebb feltételek között mûködtek, mint a katolikusok.