Konyv: Akarki


Konyv: Akarki

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 133523158
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,57

MAGYARÁZAT:Konyv: Akarki

Kosár mentése Kosár ürítése Pénztár. Az Ön böngészőprogramjában nincsenek engedélyezve a JavaScript-ek! Így az oldalunk fő funkcióit nem tudja használni! Főoldal Könyv Irodalom Szépirodalom Regény. Philip Roth konyv: Akarki regénye egy életút lezárultával veszi kezdetét - nyitánya egy kis zsidó temetőben játszódik, ahol az elhunyt főszereplőt búcsúztatja a szerény létszámú, megrendült vagy éppenséggel közömbös rokonok alkotta gyásznép. Innen, a halál perspektívájából konyv: Akarki meg a mindvégig névtelen férfi múltja: az ékszerész apa műhelyéhez Innen, a halál perspektívájából elevenedik meg a mindvégig névtelen férfi múltja: az ékszerész apa műhelyéhez kapcsolódó boldog gyermekévek, az újabb és újabb szerelmi kalandokra cserélt házasságok kudarcai, az egymást követő műtétek kálváriája, valamint a mind mélyebb magány uralta időskor mindennapos kihívásai. Bonctani perspektívából tárul fel "Akárki" profán sorsdrámája, egymásra vetítve élet- és kórtörténetet, a test kérlelhetetlen hanyatlását és a társas kötelékek visszafordíthatatlan erózióját. A számos nagyregény alkotójaként híres Roth kisregénye súlyos és keserű írás: hétköznapiságában letaglózó - s egyben megrázó - történet Budapest, XIX. Libri Debrecen Fórum Könyvesbolt. Budapest, VIII. Ellenőrizze a készletet az Önhöz közeli konyv: Akarki, kattintson az engedélyezéshez.

Szállítás: munkanap Akár ingyen szállítással. A termék megvásárlásával kapható: pont. Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, II. Budapest, VII. Budapest, VI. Budapest, XIV. Budapest, XXII. Budapest, XXI. Libri Győr Árkád Könyvesbolt. Libri Győr Plaza Könyvesbolt. Libri Kaposvár Plaza Könyvesbolt. Libri Miskolc Plaza Könyvesbolt. Libri Nyíregyháza Korzó Könyvesbolt. Libri Pécs Plaza Könyvesbolt. Libri Szeged Árkád könyvesbolt. Libri Szolnok Plaza Könyvesbolt. Nincs értékelés. Ezek is érdekelhetik Kapcsolódó termékek. Még több a szerzőtől Kategória bestsellerei Kiadói újdonságok. Amerikai pasztorál Philip Roth. Törzsvásárlóként: pont. Összeesküvés Amerika ellen Philip Roth. Düh Philip Roth. Sabbath színháza Philip Roth. Isten veled, Columbus Philip Roth. Nemezis Philip Roth. Teljes lista. Ida regénye Gárdonyi Géza. Blanka Lipinska. Légy ott Isztambulban Borsa Brown. A csütörtöki nyomozóklub Richard Osman. Szédítő Balaton R. Kelényi Angelika. Dharma Szűcs Péter. Szentivánéji krimik Agatha Christie.

Szeretem a mostohámat Mario Vargas Llosa. Düledék palota Sárközy Bence. Francia História V. Gyilkosság meghirdetve Konyv: Akarki Christie. Kívánságlistához adom. Események

Deutsch Gábor : Ajtónyitás. Az elbeszélő nagy előnye hogy ő "csak" elbeszél. Nem kell feltétlenül mondania is valamit, nem muszáj állást foglalnia. Talán ezért hívják magyarul a szépírókat így. Elég, ha szépeket írnak. Élvezet az olvasónak, kellemes feladat a recenzensnek novelláit-riportjait, esetleg interjúit olvasni. Csupa szép, csupa jó, álomvilág ez, amelyben csak rendes emberek vannak, minden szép és jó; nem volt diktatúra, nem volt Rákosi, nem volt rendszer, amely megnyomorította a zsidóságot, csak rózsalugas és pézsmaillat. Csak fehérterror volt F. A sokat dicsért és valóban kiváló Groszberg Ervin barátom nem ült egy teljes évet az Andrássy út hatvan pincéjében nem a nyilasok alatt! Sok Auschwitzból hazatántorgott zsidó deportáltat konyv: Akarki telepítettek ki a Hortobágyra és nem ültettek hétpróbás csirkefogó árulókat a maradék zsidóság nyakára. A beválogatott írások konyv: Akarki többsége már megjelent valahol és ez rányomja bélyegét a könyvre. Ettől függetlenül az elbeszélések többsége érdekes, van néhány remekmű például a gáon, amelyben a szerző Izraelben élő testvérét mutatja be - harmadik személyben, vagy Mojsele Krausz kántor münchauseni meséi és a könyv egésze, oldal - nagyon pozitív, ahogy már mondtam, nagyon szép. Talán kissé egysíkúan túl szép is. Irigylem Deutsch Gábor barátomat az álomvilágért, amiben él. Az ő élete nyitott könyv, nem kell ajtót nyitnia, mert az tárva-nyitva van.

Töretlen és egyértelmű hűsége konyv: Akarki zsidósághoz a legnehezebb időkben - melyek kegyetlenül nehéz voltát ő, a jámbor, talán észre sem vette - biztosítja helyét a ok sorában, azon jámborok között, akiken a világ - legalább is a zsidó világ - nyugszik. Most amikor a recenzió végén tartok, látom hogy majdhogynem igazságtalan voltam az illusztris szerzővel. Ugyanis a négy fejezetbe foglalt 43 írás között van egy azaz 1amely a diktatúráról, konyv: Akarki ma sokat által visszasírt Kádár féle legvidámabb barakkról, illetve a besúgókról szól. Ez a könyv utolsó írása - Vizen innen - Vizen túl. A besúgók itt egyszerű Ávh-sok, aki feladatukat teljesítik csupán, míg a hős és családja eléggé el nem ítélhető módon megszegik az "Itt élnek, halnod kell" nagy micváját. Nem tudom kiknek, és milyen ajtót akar Deutsch Gábor nyitni. Az ajtók tárva-nyitva vannak, ahogy az egyszeri és együgyű népdal mondja. Jöhet akárki. A baj csak ott van, hogy - szerintem - nem jönnek. Egy szép külsejű, a kötéstábláján a zsidó embernek sokat mondó képet mutató "konyv: Akarki" tartunk a kezünkben. Deutsch Gábor válogatott írásainak gyűjteményét tartalmazza a kötet, amelynek külső címlapján egy szabályosan felerősített m'zuzá, közismertebb nevén: mezüze látványa ragadja meg a szemünket.

A m'zuzát zsidó otthonok és közösségi épületek kapujára és ajtófélfáira szögezik. Ez egy általában fémből, vagy fából készült tok, amelyben a "S'má Jiszráél A m'zuzá a ház és a család, az épületben megfordulók védelmezője. A monoteizmusra, az egyetlen Istenhez való hűségre és ragaszkodásra emlékeztető jel. Deutsch Gábor könyve - mint címe: "Ajtónyitás" is jelzi - bevezeti olvasóját a zsidóság hatalmas "épületébe", méghozzá m'zuzával jelölt, m'zuzá által védelmezett épületébe. A szerző, aki egy zsinagóga elöljárója és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem oktatója, új könyvének Bevezetőjében elmond egy kis történetet, amely tulajdonképpen írói és pedagógiai munkásságának, valamint magának a kötetnek mintegy ars poeticája. Ebben arról van szó, hogy kritikus körülmények között, szükséghelyzetben egy család menedéket nyújtó épületre talál, - de a zárt ajtón nem tudnak belépni. A család gyermeke egy magasban lévő ablakon bejutva belülről kinyitja-kitárja az ajtót, s a menedéket keresők, konyv: Akarki bejutni kívánók beléphetnek. Deutsch Gábor - mint mondottuk - a zsidóság "épületébe", a zsidó - különösen a magyarországi zsidó életet bemutató - ismeretek tárházába kívánja beengedni, bevezetni és ott kalauzolni olvasóját. Azt, hogy miért van szükség, miért van oly nagy szükség az ilyen fajta "ajtónyitásra", történelmünkből kiolvasható. A Holocaust megtörte a folytonosságot, végzetesen megszakította a láncot, amely - esetünkben Magyarországon - továbbadhatta, közvetíthette volna a zsidó ismereteket, a vallás tanításaiban és gyakorlatában való jártasságot az elszenvedett tragédia miatt töredékeire csökkent zsidóság körében, a zsidó családokban. Az után éledező, életlehetőséget kereső vallási élet től új akadályokkal, leküzdhetetlen korlátokkal találta szemben magát. Az elkövetkező negyven esztendőben az említett akadályok és a tanításra, a tudás terjesztésére alkalmas és erre hajlandó emberek számának további csökkenése folytán re, amikor új lehetőségek nyíltak meg az ország zsidósága előtt is, nagyon nehéz helyzetben voltak a vallási és kulturális hagyományaikat kereső zsidó családok és a fiatal, vagy középkorú, gyökereiket kutató, zsidóságukat megélni akaró emberek.

A konyv: Akarki, a környezetben általában nem tudtak kihez fordulni ilyen irányú segítségért, - máshol kellett azt keresni. Az ben megindult magyarországi zsidó könyvkiadás, és az ugyancsak éledező zsidó folyóiratok részben betöltötték az ismeretterjesztésben mutatkozó űrt, az egymás után létrejött zsidó iskolák ugyancsak sokat javítottak a néhány éve még kilátástalannak tűnő helyzeten. A különféle színvonalú ismeretterjesztő- és az ugyancsak megjelenő szakkönyvek a gyermek- ifjú- és felnőtt oktatás szükségleteinek azonban csak egyik hányadát tudták kielégíteni; a családiasabb hangvételű mesélve tanítás, a több évtizedes tapasztalattal rendelkező idősebb családtag vallásos és közösségi emlékeit áthagyományozó személyes, vagy írott forma többnyire hiányzott. Ezt az űrt töltötték és töltik be Deutsch Gábor írásai. A nemrégiben megjelent kötet nagyobb részt a folyóiratokban már közreadott cikkeket, tanulmányokat tartalmazza összegyűjtve. Rendjén is van ez, hiszen ha az időszaki sajtó néhány száma-füzete túl is éli az idő rostáló-szemelgető és többnyire pusztító rohanását, a kötetbe gyűjtött írások inkább kéz közelben tarthatók, könnyebben visszakereshetők. Deutsch Gábor írásai között jó néhány van, amelyet szívesen tartunk karnyújtásnyira, újraolvasásra készen.

A könyvet átlapozva megállapíthatjuk, hogy a benne foglalt írások a magyarországi zsidóság múltjával az es évektől és jelenével, kiemelkedő és fontos szereplőivel foglalkoznak. Bepillantást engednek a zsidó élet mindennapjaiba; a dolgos hétköznapokba és az ünnepekbe, különleges eseményekbe. Ha viszont figyelmesebben lapozgatunk, vagy már olvassuk is a könyvet, ráébredünk arra, hogy a zsidó múlttal és jelennel szembesülve kitekintést kapunk a magyar történelem tágabb horizontjára is. Rögtön az első írás, amely cel foglalkozik, ritkán olvasható adatokat, részleteket közöl a forradalom zsidó vonatkozásairól is. Az es forradalmi eseményekkel, ezek egy-egy szeletével, hírneves szereplőivel több írásban is találkozunk. Lőw Lipótnak a forradalom alatti szerepét és az azt követő sorsát ismertetve, az életükben mutatkozó hasonlóságokat megragadva szól a még talán nagyobb hírnévre szert konyv: Akarki fiáról, Lőw Immánuelről. Róla is sok kevésbé konyv: Akarki részletet tudhatunk meg. A tágabb horizontra tekintés szép példájaként említhetjük a. Wesselényi Miklósról, az árvízi hajós dédunokájáról, az antifasiszta újságíróról készült színes portrét, vagy Somogyváry Gyulának, az es évek kedvelt írójának és unokaöccsének életútját bemutató, helytállásuk előtt tisztelgő írást. A szerző megszólaltat közöttünk-körünkben élő zsidó személyiségeket, akik életükről, családi és közösségi emlékeikről festenek életteli képet. Ezek a karcolatok nemcsak múltunk egy-egy jeles alakjának arcélét villantják fel, de vallási életünk már-már feledésbe merülő szokásait, gyakorlatát, eseményeit is idézik.

Megtudhatjuk azt is, hogy ban, az államosítások nyomán néhány szombattartó szövetkezet is alakult, amelyekben az ortodox-vallásos iparosok összeegyeztethették megszokott életmódjukat a "szocialista" termelő munkával. A történetek színes forgatagában mód nyílik arra is, hogy a hazai zsidóság napjainkban bontakozó, ifjú nemzedékét is bemutassa, megszólaltassa. A könyv III. Itt olvashatunk a héber írás kialakulásáról, az imák keletkezéséről és formálódásáról, arról, hogy az imakönyv miként nyerte el mai formáját-tartalmát. Egy hangulatos írás, "Ünnep a zsidó otthonban" címet viseli, s rengeteg érdekes, hasznos ismeretet nyerhetünk belőle. Ugyancsak ebben a fejezetben olvashatunk a magyarországi zsidó árnyalatok ma már kevésbé ismert tagjáról, a "status-quo-ante" irányzatról és a jobban ismert chaszidizmusról. A könyv tartalmáról szólva csak egy-egy témát, fejezetet említhettünk, hiszen a oldalas kötet számos hasonlóan konyv: Akarki, említésre méltó írást tartalmaz. Deutsch Gábor munkája rendkívül érdekes, figyelem felkeltő írások gyűjteménye. Bemutatja a hazai zsidóság múltjának jellegét, értékeit, és azt, hogy a megváltozott körülmények között is életképesnek bizonyult a Holocaustot túlélt nemzedék. Ők és gyermekeik - a lehetőségek adta keretek között - fenntartották és fejlesztik a zsidó életet Magyarországon. A konyv: Akarki egy "konyv: Akarki" álló és konyv: Akarki becsült ismertetője, Naftali Kraus, a neves író, hiányolta, hogy konyv: Akarki II. Ez így van. A szerző célja azonban nem egy, a korszakot átfogóan ismertető történeti mű megírása volt, hanem olyan írásokat kívánt "konyv: Akarki" olvasó kezébe adni, amelyek felkeltik az érdeklődését és rávilágítanak arra, hogy érdemes visszatalálni gyökereikhez; a konyv: Akarki zsidóságnak vállalható, büszkeségre okot adó múltja, s konyv: Akarki bíztató konyv: Akarki felé mutató, azon munkáló jelen ideje van.

Deutsch Gábor írásai a tárgyban kevésbé jártas és a zsidó témákban otthonosabban mozgó olvasók számára egyaránt teljesítik vállalt feladatukat. Most válogatott írásainak gyűjteménye örvendezteti meg a zsidótárgyú olvasmányok kedvelőinek egyre gyarapodó táborát. Sokat mond nekünk ez a cím. Kétszer is találkozunk vele a kötetben: egyszer fejezetcímként, egyszer az egyik írás címeként, de kifejezi ez a szó a szerző nemes törekvését, ars poeticáját is, amelyről így ír könyve bevezetőjében: "Ajtót kívánunk nyitni mindenkinek, aki történelmi okokból kinnrekedt és keveset tud a vallásról Ajtót nyitunk a becsület lovagjai előtt, akik mindmáig nem kapták meg az elismerő szót, melyet megérdemelnének. Ajtót nyitunk hagyományaink előtt, megtudhatják, a betűből hogyan lesz Írás, hogy alakult ki az ima és az imakönyv, hány úton járnak vallásunk hívei. Emléket állit a magyar zsidóság néhány kiváló alakjának Zsoldos Konyv: Akarki, Szemere Samu, a két konyv: Akarki szegedi Lőwde önkritikus is: a szélhámos Zerffy is kap néhány oldalt. Fejet hajt a szerző Wesselényi Konyv: Akarki, Somogyváry Gyula, Esterházy János előtt, "konyv: Akarki" annakidején kiálltak az üldözöttekért és ezt nem köszönték meg nekik zsidó részről sem! Előkelő szemlélet, mértéktartás jellemzi ezeket az írásokat, nem törekszik olcsó népszerűségre. Második fejezete már átvezet a zsidó jelenbe, ismert arcok, helyszínek villannak fel, megjelennek a magyar zsidó közélet általunk jól ismert egyéniségei, helyszínei. Szarvasi tábor, Kazinczy u-i zsinagóga történetéből, Kohlmann Nándor, Kardos Péter, Benedek István Gábor életéről, munkásságáról tudunk meg érdekes dolgokat. Didaktikusabb, ismeretterjesztő a Hagyomány című fejezet vallási magyarázataival, követve az ima, a böjt és más alapvető zsidó vallási pillérek kialakulását. Bemutatva nemcsak a hazai, hanem az amerikai helyzetet is. Zárófejezete, az Életmesék, üde színfoltokkal vidítja a néha gyászos zsidó sorsot. Minden írása mögött egy-egy történet, egy-egy zsidó ember vagy család áll, háttérben a XX.

Fájdalmas emlékek váltakoznak vidámabb epizódokkal. De tudjuk rég: a jidische szimche, a zsidó öröm sohasem teljes! Deutsch Gábor könyve kulcsot ad az ajtónyitáshoz -az ajtó mögött a zsidó hagyomány kincseskamrája rejlik, érdemes benyitni! Borsányi Schmidt Ferenc. Naftali Kraus.