Konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV


Konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 948131744
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,13

MAGYARÁZAT:Konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV

Mostanság, ha körülnézek a neten az irodalmi pályázatok között, egyre többször látom azt, hogy a kiadók nyíltan keresnek ismeretlen szerzőktől novellákat és regényeket. Hanem elektronikus. Hazudnék, ha azt mondanám, nem érzek ilyenkor valamiféle csalódottságot. A kiadó oldaláról érthető, hogy inkább e-könyvvel próbálkozik, mert abba gyakorlatilag nem bukhat bele. De nem is kaszálhat — miközben íróként szeretnék eljutni az olvasókhoz. Az e-könyvolvasók pedig egyelőre lassan terjednek, idehaza még nincs annyi a forgalomban, hogy általánossá vált volna az e-könyv fogyasztás. Vannak kiadók, ahol tovább mennek, azzal kecsegtetnek, hogy amennyiben az e-megjelenés bejön, akkor akár papír alapúról is szó eshet. Csakhogy miként jön be egy e-megjelenés, amikor az e-könyvolvasás még egyáltalán nem általános idehaza? Egyelőre a hazai sci-fi, fantasy berkein belül maradva: az Avana Egyesület malmai lassan őrölnek, így még nem tudjuk, miként lesznek jelölhetők az e-könyvek a Zsoldos-díjra, és vajon teljes értékű megjelenésnek konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV tekinteni az e-könyveket is, ami hosszabb távon akár szemléletváltozást hozhat magával legalábbis a szűk zsáneren belül. A magyar fantasy díjat jövőre első ízben útjára indító Konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV már közzétette nevezési rendszerét: eszerint az e-könyvek nevezhetők, azonban külön kategóriát képviselnek, külön díjazzák majd az e-novellákat és e-regényeket nyomtatott formátumú társaiktól.

Végeredményben azt gondolom, az e-könyvekhez való hozzáállásunk tiszta pszichológia: az emberekben él valamiféle tudattalan ellenérzés az e-megjelenések iránt. Különösen regényeknél. A másik nagy gond az, hogy sokan én is kétségbeesetten szeretnék olyannak tekinteni az e-könyv példányt, mint a kézzelfogható változatot. Pedig az adathordozó fajtája valószínűleg gyökeresen át fogja alakítani az olvasási szokásokat. A kiadók valamint a szerzők és az olvasók többé nem gondolhatnak az e-könyvre úgy, mint a szó szoros értelmében vett könyvpéldányra. A kiadók a zsánerben és a zsáneren kívül egyaránt a sötétben tapogatóznak. Benne van a levegőben, hogy nagy változás készül az e-olvasók tömeges elterjedésével, és nyilván nem akarnak lemaradni, de egyelőre fogalmuk sincs róla, hogyan is kéne alkalmazkodni. Az e-pályázatok kiírásai mögött én még mindig érzem azt a távolságtartást, hogy bár szeretnének új szerzőket, új neveket felfuttatni, az e-könyvet egyelőre olcsó, áthidaló eszköznek tekintik a papírkiadás felé kivéve, ha egy kiadó kizárólag e-könyvvel kereskedik. A szerzőknek ez egyfelől jó hír, mert érezhetően több a bemutatkozási lehetőség. Ugyanakkor úgy tűnik, egyelőre senki sem, vagy csak nagyon kevesen akarják a papír alapú megjelenéssel azonos szinten kezelni az e-könyvet. Talán éppen azért, mert tudják, a próbálkozás szabadabb, nincs mögötte olyan nagy pénzügyi kockázat. Különösen egy elsőkönyvesnél. Egyelőre viszont azt sem tudja senki, mi fogja garantálni a minőséget az internetre bárki által szabadon feltöltött, látszólag vagy akár ténylegesen szerkesztett ingyenes tartalommal szemben. Ha gondolatban előremegyek az időben, feltételezve, hogy az emberi habitus nem változik, akkor a Guardian cikke nemrégiben linkeltük az egyik hírsalátánkban tényleg sötét jövőt fest.

A cikkben az e-könyvkiadás lehetséges útjait összehasonlítják a film- és zeneiparral, a drasztikusan visszaesett forgalommal: hiába az állandó küzdelem a szerzői jogokért, nincs feltörhetetlen védelem, és ha egyszer megtörtént, az illegális, ám ugyanolyan tökéletes minőségű ingyenes változatot csak egyetlen embernek kell feltöltenie az internetre. Onnantól fogva szabad préda. Ha durván leegyszerűsítem: lehet, hogy az e-könyv előállítása a kiadó szemszögéből sokkal költségkímélőbb, valójában csak egyetlen példányt konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV eladni. Nyilván nem, mert sokan fizetnek a letöltésért, akár becsületből is, és nem biztos, hogy az első letöltő lesz, aki feltöri és feltölti, és ezt sem fogja mindenki készségesen megvárni. Valójában többen egyszerre törik majd fel és töltik fel párhuzamosan a netre… Azt gondolom, nem feltételezhetjük, hogy a jelenlegi hagyományos könyvkiadás és marketing analógiájára elképzelt e-könyvkiadás annyi fizetős letöltést lesz képes produkálni, mint ahányan a jelenleg kizárólag papír formátumban kiadott, saját, kézzelfogható példányt megveszik. Aki ír, a netre ír majd, kényszerűen ingyenesen, és hiába szeretne pénzt látni a munkájából. Ez különösen fájó, ha valaki évekig dolgozik egy regénykéziraton. Vannak elképzelések, miként lehetne ezen változtatni: elzárt extra tartalom kínálata csak előfizetőknek — írja a Guardian —, pl. Vagy az olvasók apránként kisebb összegekben előfizetnek a folytatásokra, minden újabb fejezetre, és a végén egyben megkapják az egészet egyben, ingyen. Ez utóbbit egy picit továbbgondolva: szerintem azt eredményezné, hogy a kiadó nem a könyv egyben történő megjelentetését lesz kénytelen reklámozni, hanem hogy mikor indítja az első fejezet közzétételét.

Mik a hátulütői? Csak egy előfizető kell, aki megveszi az aznapi fejezetet, és feltölti ingyenes tartalomként. Az olvasók akár át is szokhatnak a folyamatosan frissülő kalózváltozatra. Főleg, ha félúton úgy érzik, a könyv annyira nem is jó, hogy fizetnének érte, de még éppen hogy kíváncsiak a folytatásra. Aztán előfordulhat, hogy a kiadó végül nem adja közre a teljes regényt mert pl. Nem minden olvasó olvas azonos tempóban, így ha a kiadónál sokat várnak, érdeklődésüket veszthetik az emberek, míg ha viszonylag gyorsan követik egymást a részletek, a vásárlók jó részének megéri várni a befejezésig, az egyben olvasható ingyenes tartalomig. Mert ha még azt is levédetnék, csak egy ember kell, aki feltöri és feltölti. Esetleg a kiadók kénytelenek lesznek extra szolgáltatásokat kitalálni a hűséges vásárlóknak? Ezt azonban szintén ki kellene termelniük, és a kisebb garázskiadók máris hátrányba kerülnek. Az e-könyvkiadás lehet, hogy megspórolja a nyomdaköltséget, sőt, a terjesztőket is meg lehet kerülni vele, de minden más oldalról meg kell küzdeni az ingyenes tartalom iránti igény elképzelhetetlenül nagy nyomásával. A linkelt cikkben arra a következtetésre jutnak, hogy minden eddiginél jobban egymásra lesz utalva szerző és kiadó. Előbbinek szüksége és igénye kell, hogy legyen a szerkesztésre, a minőségi garanciára, amit egy jó kiadó, egy jó szerkesztő megadhat. A szerzőknek majdan nem szabadna engedniük a csábító lehetőségnek, hogy egyszerűen feltöltsék az írásaikat a netre ha már egyszer pénzt alig remélhetnek érteanélkül, hogy egy kiadón futtatnák át.

A kiadóknak pedig anyagilag támogatniuk kell a szerzőket, akár éveken át, amíg dolgoznak. Mindez azonban aligha oldja meg az előző bekezdésekben vázolt problémát. Még egy generáció — a Guardian szerint —, legfeljebb ennyi idő maradt, és azon szerzők, akik ténylegesen az írásból élnek, más munka után kell, hogy nézzenek, míg azok, akiknek ez mellékes jövedelemforrás volt, elveszítik ezt a pluszt. Mi lehet a megoldás, illetve hova vezethet mindez? Állami mecénásokra várjanak a kevés és ki tudja, miféle alapon kiválasztottak, akik pl. Vagy pedig ezzel párhuzamosan kialakul egy új, kultúrát befolyásoló réteg: a tisztán piaci alapon működő, reklámfelületet árusító cégeké? Miféle hatással lehet ez az irodalom tartalmára, minőségére, színvonalára? Avagy nagyobb túlélési esélyekkel indul-e pl. Avagy előbbieket szép lassan kizárólag profitorientált cégek árusítják majd, míg utóbbiakat az állam fogja — a kultúra politikai propaganda? Ez pedig megint arra mutat, hogy még kevesebben látnak majd pénzt a munkájukból, mert ezek az állami mecénások és magáncégek nem fognak minden kis szerzőbe beruházni. Még annyira sem, mint amennyire a hagyományos kiadók kockáztatnak manapság a papírkönyv kiadással. Esetleg egy cég felfedezi, mert a már kialakult olvasótáborban leendő fogyasztókat és eladható reklámfelületet lát. Vagy pedig az e-könyv mellett azért marad meg a papírkiadás, mert a könyv kézzelfoghatóságaakár egy festmény esetén — szemben a zenével és még talán a filmmel is, DVD díszkiadások ide vagy oda — talán hordoz valamiféle érzelmi többletet, nosztalgiát? Kérdés, hány generációra örökíthető át ez az érzés? Azaz: meddig gondolják úgy a leszármazóink, hogy otthonukban a falat beterítő könyvespolcnak van valamiféle esztétikai hatása is vö.

Meddig gondolják úgy, hogy papír alapú könyvet ajándékozni szép dolog? Meddig gondolják majd úgy, hogy ha valami e-formában ingyenesen nagyon tetszett, annak papírváltozatáért — a puszta birtoklásáért — is szívesen fizetnének? És legalább annyian, amennyi ember manapság megvesz egy tisztán papír alapon kiadott könyvet e-előzmények nélkül. Előfordulhat-e, hogy a nagy e-könyv dömpingben egy-egy papír alapú megjelentetés nagyot szóljon képzeljük el pl. Martin népszerű féltégláitmert direkt és kizárólag kézzelfogható formában adja közre a kiadó az elismert, befutott, várva várt szerző új könyvét? Persze csak az első fanatikus rajongó általi szkennelésig, vagy az első lefizetett szerkesztőségi tagig, aki hozzáfér a könyv e-változatához. Miközben a papír alapú könyv az egyszerű, könnyű e-olvasóval szemben csupa előnytelenséggel bír konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV a jövő generációja számára: nehezebb, nagyobb, csak egy szöveges tartalom található benne, ellentétben a könnyű és praktikus "konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV" könyvtárnyi mennyiségével, nincs mód szavakra, jelenetekre keresni gyorsan és flottul miközben az információ megszerzésére fordítható idő egyre rövidülhanem akár percekig is pörgethetjük a lapokat és a memóriánkat, hogy hol is olvastuk azt a fontos mondatot?

Kinek kell akkor a papírkönyv, ha nincs igény otthon könyvespolcra sőt, betelt, nincs több hely! Ami mindebben állandó: az konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV írott történetek iránti igénye. A kérdés csak az, hogy a jövőben milyen módon elégítik ki ezt a szükségletet. A Guttenberg-galaxis halálát jósolták a televízió és számtalan más technikai újítás elterjedésekor is, de a könyvek konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV vesztek ki. Csakhogy a változás most belülről kezdődött, és mint minden változásnak, ennek is lesznek nyertesei és vesztesei. A Guardian cikke. Szergej Lukjanyenko kísérlete. A magyar fantasy díjról. Komplett hülyeség. Szerencsére, mert amennyiben bekövetkezne, az a minőségi irodalom halálát jelentené — az írás ugyanis, különösen nagyobb terjedelmű művek esetén, egész embert kívánó munka. Egyetértek Zsolt meglátásaival, és a következőt fűzném hozzá: Szerintem nagyon sok minden múlik az árképzésen. Mikor kb. Ez szerintem egy elég nevetséges hozzáállás, és önmagában hordja a büntetését. Nyilvánvaló, hogy a számos fizikai költség nyomda, szállítás, raktározás stb. Ez az egyetlen esélye a túlélésre, legalábbis itt nálunk. A letöltést ugyanis nem lehet kiküszöbölni — ahogy a filmeknek, zenéknek nem sikerült, úgy a könyvnek sem fog sikerülni soha. Hogy ez a százalék el tudja-e tartani az e-könyveket, nem tudom. Csak a saját példámból indulhatok ki: a jelenlegi papírkönyv-árakon nem veszem meg az e-könyvet, akkor inkább megveszem nyomtatva. Ésszerű áron viszont megveszem, sőt, bizonyos esetekben előnyben részesítem a papírkönyvvel szemben, mert az anyagi lehetőségeim korlátozottak. Ha viszont az e-könyv kiadók nem veszik ezt figyelembe, és túlárazzák a termékeiket, aztán rájönnek, hogy ez így nem fog menni és visszakoznak, addigra a potenciális fizető vásárlók nagy része végleg átszokik a torrentoldalakra, konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV onnan nem biztos, hogy lesz visszaút. Olvasmányaim legnagyobb része fantasy, szépirodalmi, plusz pár viccesebb írótól minden Rejtő, Gerald Durell.

Az én ebook történetem ott kezdődik, hogy szerettem volna megvenni a Konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV sorozatot. Egy regényért 4K forint. Egy két napi olvasmány. Sajnos angol tudásom még mindig nem teljes, hogy élvezhetően tudjam angolul olvasni, szóval az átlag! Nézzünk rá az ebbok olvasóra, és könyvekre. És ekkor találtam egy Kindle nevű csodát. Kezeli a magyar ékezeteket, van benne szótár miközben olvasok, már így angol könyvet is bátrabban kezdtem olvasni. Hogy kerül rá könyv? Merül fel a kérdés.

Kosár mentése Kosár ürítése Pénztár. Az Ön böngészőprogramjában nincsenek engedélyezve a JavaScript-ek! Így az oldalunk fő funkcióit nem tudja használni! Főoldal Könyv Irodalom Szórakoztató irodalom Krimi, bűnügyi, thriller. Pedig André már azt hitte, hogy maga mögött hagyhatja a zaklatott múltat. Tévedett - mert az oroszok nem felejtenek André Calvi megint célponttá válik, öngyilkos merénylő támad rá és imádott kislányára, Fruzsikára. Egyetlen másodperc véres drámája a nizzai utcán, amitől minden megváltozik. Szétrobban az élete, hogy aztán számára ismeretlen Szétrobban az élete, hogy aztán számára ismeretlen erők tőrbe csalják és keresztülrángassák a kelet-ukrajnai polgárháború mocskán. Közben magyar agrárbárók, akik csak a saját pénztárcájukat nézik, Moszkvában árusítják ki az országot. A szövevényes nemzetközi játszmában, Amerika és Oroszország közé szorulva, a magyarok számára nagy a tét: a paksi atomerőmű éppúgy, mint az Adriai-tenger mélyéről konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV Anjou-kincsek, de a gátlástalan milliárdosok miatt hazánk NATO-tagsága is veszélybe kerül. A magyar mezőgazdaságot kézben, a politikai elitet pedig sakkban tartó földesurak először még csak egy zalai vadászkastélyban konspirálnak, később viszont már orosz oligarchákkal Azerbajdzsánban. A kérdés mindvégig úgy szól, hogy eltaktikázza-e magát a miniszterelnök? Az Agrárbárók Frei Tamás negyedik akcióregénye. A főhős ezúttal is André, a korábbi három kötetből már jól ismert magyar származású francia titkos ügynök, akit ezúttal nehéz lesz felismerni Frei Tamás 49 éves, manapság a nevét viselő nemzetközi kávézólánc, a Cafe Frei kiépítésével foglalkozik, miközben a regényírás a szenvedélye és a hobbija.

Az egykor nézettségi rekordokat döntő televíziós évek óta három város között osztja meg az idejét. Budapesten, Nizzában és Miamiban él. Könyvei helyszíneit mindig bejárja, ezért is képes valósághűen konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV Donyecket, Moszkvát, Tokiót, New Yorkot, vagy éppen Bakut és Marokkót. Az olvasó a különleges "világ körüli utazás" ellenére szinte mindvégig Magyarországról olvas majd, mert az Agrárbárók a kulisszák mögé pillantva a jelenkor Magyarországát próbálja megérteni. Budapest, VII. Budapest, XIX. Libri Balaton Plaza Könyvesbolt. Ellenőrizze a készletet az Önhöz közeli üzleteinkben, kattintson "konyv: A bosszu csapdajaban E-KONYV" engedélyezéshez. Szállítás: munkanap Akár ingyen szállítással. A termék megvásárlásával kapható: pont. Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Libri Győr Plaza Könyvesbolt. Libri Kaposvár Könyvesbolt. Libri Nyír Plaza Könyvesbolt. Libri Pécs Plaza Könyvesbolt. Libri Sopron Plaza Könyvesbolt. Libri Szeged Árkád könyvesbolt. Libri Szeged Plaza Könyvesbolt. Libri Szombathely Könyvesbolt. Libri Veszprém Könyvesbolt. Ezek is érdekelhetik Kapcsolódó termékek. Nem több, nem kevesebb. Frei maga nyilatkozta, hogy nem szépirodalmat ír, és ez nagyon szimpatikus volt. Kell ilyen könyvet is olvasni néha a fárasztó hétköznapok után. E-könyv formájában szívesebben olvasnám. Várható, hogy e-könyv formájában s megjelenik? Még több a szerzőtől Kategória bestsellerei Kiadói újdonságok. Babel Frei Tamás. Bábel Frei Tamás. Törzsvásárlóként: pont. A Bankár Frei Tamás. Ida regénye Gárdonyi Géza. Blanka Lipinska. Légy ott Isztambulban Borsa Brown. A csütörtöki nyomozóklub Richard Osman. Szédítő Balaton R.

Kelényi Angelika. Dharma Szűcs Péter. Teljes lista. Az én receptkönyvem. Családi rejtvénykönyv Kresz Károly. Magyar népmesék: A bíró okos lánya és más mesék Gyuricza Eszter. Igénylés leadása. Magyar népmesék: A csillagszemű juhász és más mesék Gyuricza Eszter. Magyar népmesék: A kicsi dió és más mesék Gyuricza Eszter. Magyar népmesék: A királykisasszony jegyei és más mesék Gyuricza Eszter. Kívánságlistához adom. Események