Konyv: A filozofia rovid tortenete


Konyv: A filozofia rovid tortenete

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 714581723
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,80

MAGYARÁZAT:Konyv: A filozofia rovid tortenete

E könyv az ősidőktől napjainkig mutatja be a vallás sokféle megnyilvánulását, rendkívül tömören és olvasmányosan ragadja meg az egyes vallások alapvető lényegét. A kötet nemcsak a közismert világvallásokat hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, kereszténység, iszlám tárgyalja, hanem a kisebb, kevésbé ismert hitelveket is, például a dzsáinizmust, a zoroasztrizmust vagy a modern egyházakat és szektákat, így például a hetednapi adventistákat, jehovistákat, scientológusokat stb. A legtöbb vallástörténeti összefoglalóval ellentétben nem kronologikusan, az egyes vallásokat külön-külön tárgyalva teszi ezt, hanem problémacentrikusan, a különböző vallások eltérő nézőpontjaira, az emberen túli abszolútum konyv: A filozofia rovid tortenete megragadási kísérleteire helyezi a hangsúlyt. Legfőbb kérdésfeltevése a vallás mibenlétére irányul, valamint azt vizsgálja, hogy az egyes korszakok és kultúrák milyen módokon kérdeztek rá az isteni lényegre, hányféleképpen és milyen perspektívákból igyekeztek válaszokat találni a világ működésének és működtetőjének problémájára. A mű külön érdekessége, hogy a vallás lehetséges jövőjét is vizsgálja, és olyan, napjainkban speciálisan aktuális kérdéseket is érint, mint például a fundamentalizmus problémája.

A sorozatból eddig magyarul megjelent Nigel Warburtontól A filozófia rövid történeteWilliam Bynumtól A tudomány rövid történetetovábbá előkészületben van még Ernst Gombrich A világ rövid története című műve. Feliratkozás előtt olvassa el adatvédelmi tájékoztatonkat, a megerősítéshez kattintson visszaigazoló emailben kapott linkre. Kérjük, regisztrációja előtt olvassa el az "Adatvédelmi elveink"valamint az "Üzletszabályzat" oldalakat. Az Ön korábban regisztrált e-mail konyv: A filozofia rovid tortenete levelet küldünk. Ez tartalmaz egy olyan egyszer használható linket amelynek segítségével lecserélheti elfelejtett jelszavát. Belépés Elfelejtett jelszó Regisztráció. Vallás, misztikum » Vallás, mitológia. Kossuth Kiadó Tulajdonságok x mm oldal ISBN Kosárba teszem. E-könyvben is kapható www. Kosárba Részletek. Mindenhol Címben Szerzőre Ismertetőben. Minden akciós termék Naphegy katalógus akció Nyári katalógus akció. Könyvajánlók és online könyvbemutatóink Olvass bele új könyveinkbe! Kossuth Kiadói Csoport. Regisztráció Belépés Elfelejtett jelszó Kosár tartalma. E-mail címem. All Rights Reserved. X www. Belépés Regisztráció Elfelejtett jelszó. Mégsem Belépek.

Sorra veszi a legfőbb iskolákat: a konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, a nevek iskoláját, a kozmogóniai tanításokat, a legizmust, valamint a neotaoizmus és neokonfucianizmus különböző ágait, emellett a kínai buddhizmus filozófiájába is betekintést nyújt. A tárgyalás szempontjai: milyen gazdasági és társadalmi körülmények hatására jött létre az adott irányzat; kik voltak a főbb képviselői; melyek az iskola főbb tanai; milyen kapcsolatban áll az iskola a többi tanítással; milyen hatással volt a kínai gondolkodás további fejlődésére; stb. Számos fordításrészlet szerepel az adott iskola reprezentatív alkotásaiból. A mű a legfontosabb referenciamunka és tankönyv a kínai filozófiáról a Kínán kívüli világban. Tegyük hozzá rögtön: mikor a hindu filozófiát említjük, nem a szó modern értelmében vett bölcseletet értjük alatta, hanem szellemi utat és belső megtapasztalást. Mert India bölcsességének a kezdetek óta ez volt a magja, és ez is marad mindaddig, amíg ez a bölcsesség fennmarad. Így hát az upanisadok sem pusztán bölcseleti művek. Nem érvelik, hanem kinyilatkoztatják, nem rendszerezik, hanem megéneklik a valóságot, helyesebben azt, amit a költészet, a mágia és a bölcselet még egybemosódó ősi korában az ember valóságnak hitt és akként valósított meg.

Ő volt konyv: A filozofia rovid tortenete, aki a hazai művelődés körét kitágítva a magyar kultúrába mintegy beemelte a kínai konfucianizmust, a taoizmust, a motizmust, és feltárta ezek belső konyv: A filozofia rovid tortenete a kínai társadalom történeti fejlődésének sajátosságaival. Az életműsorozat olvasója most kiváló tudós kalauzolásával fedezheti fel a kínai kultúra örökbecsű értékeit, amelyek nélkül nem lehet teljes a modern ember világképe. A kézikönyv első, terjedelmesebb része az európai filozófia jelentős alakjait, iskoláit és áramlatait tekinti át a kezdetektől a A második, rövidebb rész esszéi az egymástól elkülönülő kortárs irányzatok és filozófiák bemutatására összpontosítanak. A kötetet részletes tárgy- és névmutató egészíti ki. A filozófia ott volt az összes egyéb tudomány bölcsőjénél, és az újkor végéig magában foglalta az emberi tudás egységének ígéretét. Jelentősége az utóbbi évtizedekben újra nő, amit a szerteágazó szaktudományok sokaságának határterületein erősödő kompetenciája és aktivitása jelez. A főszerkesztő, Boros Gábor, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára és szerzőtársai ajánlása szerint a mű a filozófiával rendszeresen foglalkozókénál jóval tágabb körnek: a nagy sikerű sorozat, a Kémia, a Világirodalom, a Fizika, a Világtörténet stb. Kant főművének új magyar kiadása a korábbi, nagy elismerést kiváltott fordítás javított változata a szerző halálának Semmiben sem hasonlít a rendszeres bölcseletekhez: műbírálatok és naplók, lírai tanulmányok és levelek váltják benne egymást, különböző "szerzőktől", akik vitatkoznak egymással, cáfolják és vádolják egymást. A filozófus átöltözetei ezek, s a bonyolult inkognitók rendszerében végül is három magatartás különül el, három életlehetőség az esztétikai, az etikai és a vallási.

Gondolat Kiadó, A mű több szempontból is unikumnak számít a heideggeri oeuvre-ön belül. Egyrészt itt olvashatjuk a legalaposabb elemzéseket a filozófia egzisztenciális vonatkozásáról és ezzel összefüggésben az unalom fenomenológiájáról és időszerkezetéről. Másrészt - Heideggertől szokatlan módon - a könyv második részét alkotó kérdés kapcsán, nevezetesen: hogyan értelmezendő a tézis, mi-szerint a kő világ nélküli, az állat világban szegény, az ember pedig világ-képző, tüzetesen megvizsgálja a korabeli biológia és "etológia" neves figuráinak Roux, Uexküll, Driesch megfigyeléseit és elméleteit, és ezekből, illetve ezekkel vitázva fejti ki a világ jelenvalólét- Dasein- specifikus metafizikáját. A filozofálás mibenlétét, az unalom időiségét, valamint az állat korlátozott világát taglaló nagy fejezetek után Heidegger a világ-konstituáló logos analízisével zárja a sort. A harmadik mozzanat, amiért különleges érdeklődés övezi ezt a művet, abban rejlik, hogy a heideggeri filozófia híres fordulatának, mely épp a húszas-harmincas évek fordulópontjára tehető, eddig igencsak szegényes dokumentumait egy hatalmas, több mint ötszáz oldalas munkával bővítette. A husserli fenomenológia egyik első francia híve és ismertetője volt, majd rendre jelentek meg önálló, iskolateremtő munkái az akarat, a bűn, az idő és az elbeszélés stb. Most megjelent alig félszáz kis oldalas traktátusa elsősorban azért rendkívül fontos mű, mert elvégzi benne a nagy leszámolást: állást foglal a hermeneutika mellett, a fenomenológia ellenében. Ha "konyv: A filozofia rovid tortenete" kötet csak ezt a Ricoeur- értekezést tartalmazná, akkor is igen fontos kiadványként kellene értékelni. A műben azonban megtalálható Husserlnek az a tanulmánya is, amelyben mintegy összefoglalja - végsőkig kicsiszolva - fenomenológiájának lényegét. Ez a Husserl-szöveg is századunk legfontosabb filozófiai írásai közé tartozik, de konyv: A filozofia rovid tortenete azért is igen jelentős a szerepeltetése, mert Ricoeur traktátusa elsősorban erre a Husserl-szövegre hivatkozik, fenomenológia és hermeneutika kontro-verziáját mintegy ennek ellenében dolgozza ki.

A kötetben olvasható még egy igen fontos tanulmány is: a mű fordítója, összeállítója, Mezei Balázs ún. Ez a tanulmány önmagában is az újabb magyar filozófiai irodalom kis remekműve, ám ezúttal elsősorban azért fontos, mert megtudhatja belőle az olvasó, milyen kontextusban is helyezkednek el a korábbi Ricoeur- és Husserl-szövegek. A filozófiában konyv: A filozofia rovid tortenete járatos olvasók számára jól érthetően vázolja fel Mezei Balázs mind a husserli fenomenológia világát brentanoi, fichtei gyökereitől egészen heideggeri átformálásáigmind a fenomenológia kialakulásának és szétágazásának problémakomplexusát, annak elsősorban persze ricoeuri, de persze gadameri és még újabb változatait is. Bekapcsolja e témakörbe a modern amerikai filozófiában is központi kérdésként szereplő megértés-megmagyarázás kontroverziát is. Maga ugyan a fenomenológia mellett foglal állást, ám a lényeg az, hogy a kötetben szereplő két klasszikus filozófiai szöveg mögé felvázolja a De így is műfajt teremtett: a filozófiai dialógust, amelyről elmondhatjuk, hogy első megjelenése egyszersmind később soha utol nem ért, legművészibb megvalósulása is. A konyv: A filozofia rovid tortenete Szókratész - Platón mestere és főhőse, az athéniaktól halálra ítélt csodálatos öregember - és beszélgetőtársai egy-egy fogalom definícióját keresik, különböző erényekről vitatkoznak vagy a retorika értékéről - csupa elvont téma.

Hogy ebből hogyan lehet nemcsak gondolatilag igényes, hanem olvasmánynak is megnyerő alkotásokat teremteni, ez Platón művészetének a titka. A titok talán a hanglatnak abban a különös, ellenmondásos kettősségében rejlik, amely átszövi a dialógusokat. Szókratész az igazság, az erkölcs, az emberi lét mibenlétét kutatja: határtalanul fontos, a szó eredeti értelmében életbe vágó, amit tesz - hiszen végül ezért ítélik halálra - mégis beszélgetéseit udvarias kedvesség, könnyed derű, és persze irónia és humor lengi át. Mert Apollón parancsa kegyetlen, nem lehet kibújni alóla akkor sem, ha a végén bürökpohár lesz az engedelmesség jutalma - teljesítése mégis öröm, nagyszerű szellemi kaland, fölszabadult játék is. Miközben feltárja előttünk Plótinosz belső zarándokútját és lelki arcképét, konyv: A filozofia rovid tortenete, hogy milyen nagy távolság választja el a modern vagy posztmodern kor emberét e különös gondolkodótól. Tanítványa, Porphüriosz a mesteréről írt életrajzát különös mondattal kezdi: "Plótinosz, a filozófus, aki a kortársunk volt, olyan embernek tűnt, aki szégyellte, hogy teste van Életműve misztikus hívás, mely szellemi jótéteményként hat az olvasóra. Noha a filozófus csodálatának tárgya és etikájának kulcsfogalma, a morális törvény már az as évek legvégén felbukkan Kant morálfilozófiai feljegyzéseiben, végleges jelentését és kontextusát éppen ebben az decemberében megjelent műben nyeri el. Ennek a kudarcnak mélyen fekvő koncepcionális okai voltak. Az etika kitüntetett szerepe azonban soha nem kérdőjeleződött meg számára, ami talán természetes is egy olyan filozófus esetében, aki szabadságunk megnyilvánulását, a morális törvényt a kozmosz végtelenségéhez méri.

Sartre az egyik legfontosabb szereplője volt ennek a kibontakozó francia mozgalomnak, mint ahogy azoknak a konfrontációknak is, amelyeken a fenomenológia a második világháború utáni időszakban keresztülment. A strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a pszichoanalízis, sőt a marxizmus hívei is rendszeres polémiát folytattak az ekkor Franciaországban az egyik, ha nem a legerőteljesebbnek számító filozófiai irányzattal. A lét és a semmi explicit vagy rejtett módon ott él a hatvanas-hetvenes évek majd minden nagy filozófiai, esztétikai és társadalomelméleti művében, sőt - jelentőségénél fogva - gyakran még a róla való hallgatásnak is meghatározó jelentősége van, és egyértelmű vonatkozással bír a sartre-i életműre. E nagy jelentőségű filozófiai alapmű hosszú idő után bővített, javított kiadásban jelenik meg újra. Ebben a könyvében a szerző arra törekszik, hogy különböző aspektusokból mutassa be e távoli civilizáció szemléletmódját, nevezetesen azt, ahogyan maguk a kínaiak látják a világot. A kötet külön fejezetekben tárgyalja a kínaiak politikai, filozófiai, társadalmi, gazdasági és esztétikai nézeteit. Élvezetes stílusban vezeti be az olvasót a kínai gondolkodásmód rejtelmeibe, olyan ismereteket nyújt, amelyeknek révén sokkal érthetőbbé válik számunkra ez a különös, misztikus kultúra.

A könyvet éppen ezért nemcsak a bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem mindenki, akit érdekel a kínaiak ősi civilizációja. Az olvasó mégsem elsősorban művészettörténeti albumot tart kezében, hanem olyan szemelvénygyűjteményt, mely az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl idézeteket arra vonatkozólag, hogy mely kornak miféle elképzelése volt a szépségről, mikor ki volt a szépségideál. Az impozáns kivitelezésű kötetet előző kiadása kapcsán a es számon ismertettük részletesen. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, "Konyv: A filozofia rovid tortenete" és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor. Megítélésünk szerint ennek még nincs itt az ideje. Ezek a fordítások ugyanis az első kísérletek arra, hogy a kínai buddhista filozófia gondolatai az eredeti kínai szövegekből ültettessenek át magyar nyelvre. Ez a kis kötet még csak műhelytanulmány. Hogy teljesebb képet kapjunk a kínai buddhista filozófia problematikájáról, ahhoz szélesebb körben kell majd bemutatni az indiai és belső-ázsiai áramlatokat is, valamint az ókori és korai középkori kínai filozófiában előzményének tekinthető törekvéseket.

A szövegekhez adott utalások remélhetőleg felhívják a figyelmet arra, hogy a kínai buddhista filozófia megértéséhez tanulmányozni kell például a Ji king változások könyve kommentár-irodalmát, a művelt kínaiak alapműveltségéhez tartozó konfuciánus filozófiát a kommentárokkal együtt a taoizmus olyan klasszikusait, mint a Lao-ce és a Csuang-ce, ez utóbbit feltétlenül Kuo Sziang? A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit. További információk, értékelések és idézetek konyv: A filozofia rovid tortenete moly. Állj közénk és válassz a több, mint Megvan nekem Olvastam. Upanisadok Ismeretlen szerző. Tőkei Ferenc. Filozófia Ismeretlen szerző. Vagy-vagy Søren Kierkegaard. Platón összes művei Platón. Leo Strauss - Joseph Cropsey. Arthur Schopenhauer. Rukkola értékelés.