Konyv: Szardinia - Marco Polo


Konyv: Szardinia - Marco Polo

PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 432865361
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,22

MAGYARÁZAT:Konyv: Szardinia - Marco Polo

Összetevők: méz, kókusz szén por, Machilus macranta gyanta, Ailanthus malabarica gyanta, Ailanthus malabarica por, Vanilla planifolia por, Styrax benzoin por, Cardamomum por, Cardamomum illóolaj. A Marco Konyv: Szardinia - Marco Polo Kincsei füstölőpálcika széria teljesen természetes alapanyagokból, kézzel készült Ecocert minősítésű füstölők családja. A legfőbb alapanyagok az indiai őserdőből származnak, míg a gyantákat helyi törzsek gyűjtik kézzel India, az arab országok és Afrika száraz sivatagos területein. Masalájukat mézzel, ritka fák porával, illóolajjal, fűszerekkel és prémium növényi gyantákkal készítik annak érdekében, hogy egy tapintásra puha és enyhén ragadós, különleges illatot árasztó különleges minőségű pálcika kerüljön ki a szorgos kezek alól. Csakis természetes alapanyagokkal dolgoznak, kémiai illatanyagok és ásványi olajok nélkül. Masalájuk egy több mint éves titkos receptúrát követ, melyben az ősi védikus tanítások szerint figyelembe veszik a Hold fázisokat, a Nap és más bolgyók pályáját, és más ősi titkokat. A Masala egy élő keverék így az előállítás során gondoskodással és nyugalommal kell vele bánni. A hozzávalókat titokban adagolják meghatározott időpontokban. A masalát agyagedényben készítik el és tárolják, körülbelül 15 nap ba telik, mire a bambuszpálcikákra sodorható állagúvá érik a keverék. További nap, mire a kivánt mértékben megszikkadnak a pálcikák. A minősített alapanyagokból készült füstölő pálcákat energetikai tisztításra és az ősi tapasztalatokhoz és előző életbeli emlékekhez feloldására és helyretételéhez használjuk. Kiváló, bár időszakos eszköze annak, hogy a tér-idő szakadékát áthidaljuk. A füstölőket mindig is használták imádkozás, jóga, tisztító és mindenféle vallási rituálé során, időtől és helytől függetlenül.

Egy füstölőpálcika által kapcsolódhatunk önmagunkhoz, isteni minőségünkhöz, gondolatban egy hozzátartozónkhoz és felajánlásként Istennek áldozhatjuk. A füstölés kultúrája az emberiség hajnala óta kíséri történetünket. Az évezredek során szinte minden kultúrában jelentős szerephez jutott a természetes növényi anyagok füstölése különféle szertartások, rituálés során, de például olyan hétköznapi tevékenységnek is szerves része volt, mint a gabonatárolók fertőtlenítése, melyhez tömjén gyantát használtak. Modern korunkban is lehetőségünk van arra, hogy kapcsolódjunk a növények természetes illatával és gyógyító minőségeivel a füstölés révén. Ennek legtisztább formája és prémium kategóriája a füstölőszerek faszénen vagy rácsos edényen való füstölése. De nem mindenkinek van kedve, ideje és energiája ehhez, ezért sokan a füstölőpálcikákat részesítik előnyben. A pálcikákon belül is külön kategóriát képeznek azok a pálcák, melyek tiszta növényi gyantából készülnek, hogy így adják vissza a nemes füstölőgyanta nagyszerűségét. Szerencsére ezt az igényt hamar felismerték, így már hozzájuthatunk olyan természetes növényi alapanyagokból készült tiszta, prémium füstölőpálcikákhoz, melyekhez valódi növényi gyantákat adnak hozzá. Ezáltal nemcsak egy tisztább-természetesebb térillatosító alternatívához juthatunk hozzá, hanem ezekhez a növényi gyanták által képviselt, szellemi-energetikai minőségekhez is kapcsolódhatunk hétköznapjainkban. Mik ezek a gyanták és milyen energiához juthatunk általuk? Mirha Commiphora myrrha. A mirha füstölve meleg, édes-keserű, balzsamos-fűszeres illatot áraszt, de önmagában ritkán füstölik, általában keverékekben találkozunk vele, mivel a szantálfához hasonlóan az a különleges képessége, hogy az egyes alkotóelemeket képes egységbe rendezni. A mirha a földelő keverékeknek is elmaradhatatlan összetevője. Füstöléskor a mirha aktív és vidám hangulatot teremt, belátóvá, önzetlenné tesz. Balzsamos, tisztító, fertőtlenítő és világosító hatása van, kinyitja az ajtót a szellemhez, eltünteti a gondjainkat és lágyítja az érzéseinket.

Gyógyítja női minőségeinket, női generációs vonalunkat. Sztórax Liquidambar orientalis. A sztórax gyanta a világ legkellemesebb illatú konyv: Szardinia - Marco Polo egyike, amiért is évezredek óta keresett árucikk. Aromája nagyon édes, balzsamos és érzéki. Füstjének hatására nyomban elillan a rosszkedv és a bánat. Oldja az érzelmi feszültségeket, romantikus és érzéki hangulatot teremt, ezért gyakran találkozunk vele különféle keverékekben, de a sztóraxgyantával átitatott faszéndarabkákat magukban is füstölhetjük. A benzoét néha az intellektus füstölőjének is nevezik, mivel frissen tartja a szellemet. Illatának csábító és euforizáló hatása van, energiát ad, elűzi a negatív gondolatokat, lelki nyugalmat és békét nyújt. Ami a különböző fajtájú benzoékat illeti, "konyv: Szardinia - Marco Polo" színben, mind pedig illatban elég különbözőek, jelenleg általában 3 fajtája kapható: 1. A halmaddi fája a dél-indiai Karnataka erdejében növő gyantás fa. Neve, Ailanthus visszavezethető az Ambonese törzs ailanto szavára, jelentése "Istenek fája" vagy "Mennyei fa". Aromás kérgét és gyantáját is hasznosítják. Illatjellegében hasonló a Nag Champa közismert illatához, azonban a Halmaddi önmagában képviseli ezt az illatkaraktert, míg a nag champa illatát virágos keverékkel érik el. Nagyon finom, különleges és kellemes aromájú füstölőszer. Egy füstölőpálcika elkészítéséhez általában a következő anyagokra van szükség:. Egy füstölőpálcika minősége nem meglepő módon attól függ, hogy mennyi és milyen minőségű alapanyag kerül bele. Ha az olcsó pálcikáknál maradunk, akkor abban csak pálcikát, szénport, esetleg még valamilyen olcsó faőrleményt, valamilyen szintetikus ragasztót és szintetikus aromát találunk ún. Valahogyan ki kell matekozni Indiában, hogy Magyarországon egy kereskedő tudjon bruttó Ft-ért adni egy dobozt belőle Amitől füstölő lenne, azaz valódi növényi részek és olajok, abból semmi nincs benne????

Természetesen a ragasztó megtartja a szénport a pálcikán, és illata is van a szintetikus aromáknak, és hát úgyis néz ki, mintha De nem az. A valódi füstölő ennél sokkal többről szól, amihez elengedhetetlen, hogy valódi növényi részeket tartalmazzon. Mert hogyan is hívták a régi korokban a füstölőt? Az otthonod fizikai és energetikai megtisztítása után jöhet önmagad és tered fizikai és energetikai kifényesítése, ünnepre hangolása. Ezt fizikai szinteken a díszítéssel, szép ruha felvételével tudod támogatni, energetikailag pedig az illatok illóolajok és füstölők tudnak nagyon sokat segíteni. NAP energia a köbön, a kreatív energiák felszabadultan tudnak áramlani, a depresszió garantáltan tovaszáll. Kitűnő választás már a díszítés idejére is. A KARDAMOM mágikus harmonizáló energiájának is kevesen tudnak ellenállni, de jó segítség lehet akkor is, ha elfáradunk a karácsonyi készülődés közepette, sőt az idegi feszültségeket is képes elsimítani. Ő is tűz energiát közvetít, és erőteljesen dolgozik érzelmi szinteken, akárcsak a narancs és a fahéj. Egy füstölőpálcika eszközünk lehet ahhoz, hogy kapcsolódjunk Énünkhöz, isteni mivoltunkhoz, gondolatban szeretteinkhez és egy felajánlás is Istennek. A konyv: Szardinia - Marco Polo egy integrált része tapasztalatainknak így muszály, hogy tiszta legyen! Füstölőpálcikáik kézzel készülnek, 1,6 — 1,8 gramm súlyúak és kb. A füstölőpálcikák békét és nyugalmat hoznak életünkbe, ha békésen és higgadtan készülnek a legmagasabb minőségű alapanyagokból. A Balgalore-ban, Indiában, található laboratóriumuk felelőssége, hogy a kiváló alapanyagokat kiválogassák, melyekből később a Masala keverékek készülnek a füstölőpálcikákhoz. Az elkészült füstölőpálcikák szárítása további 7 nap ot igényel, mialatt a pálcikákat folyamatosan forgatják a megfelelő szikkadás érdekében. Ez az egyik legfontosabb lépés a tartós illat megőrzés ének érdekében, mely időjárástól függően, meleg vagy hűvös és nyirkos, 1 -2 hétig konyv: Szardinia - Marco Polo eltarthat.

A szikkadást követően a pálcikákat azonnal aromatartó csomagba teszik, hogy megőrizzék frissességüket. Így fordulhat elő, hogy a megvásárolt pálcikán még puha a masala! A füstölőpálcikák egy héten belül érkeznek csomagolásra olaszországi műhelyükbe, hogy mindig friss áru álljon rendelkezésükre! Érdekességként megmutatjuk, hogy honnan szerzik be a különleges minőségű alapanyagokat, kattints ide! Ősi formulákat és receptúrákat használnak, mindamellett, hogy folyamatosan keresik és kísérleteznek az új konyv: Szardinia - Marco Polo és vibráló aromákkal. Igyekeznek ötvözni a hagyományokat az új kikísérletezett ötletekkel, miközben hűen őrzik az ősi alapelveket. Füstölőpálcikáikat közvetlenül eléred itt. Kedves Vásárlóink! A korábban megszokott nyitvatartás azonban módosul:. Örömmel várjuk Önöket most már személyesen is a biztonsági intézkedések betartása mellett:. Vanília füstölőpálcika Marco Polo' Treasure palc Ár: 1. Kosárba rakom. Kapcsolódó blogbejegyzések. Kapcsolódó tudástár bejegyzések. Szál méret: 23 cm Összetevők: méz, kókusz szén por, Machilus macranta gyanta, Ailanthus malabarica gyanta, Ailanthus malabarica konyv: Szardinia - Marco Polo, Vanilla planifolia por, Styrax benzoin por, Cardamomum por, Cardamomum illóolaj A Marco Polo Kincsei füstölőpálcika széria teljesen természetes alapanyagokból, kézzel készült Ecocert minősítésű füstölők családja. Antistress füstölőpálcika Marco Polo' Treasure 1. Sztórax füstölőpálcika Marco Polo' Treasure 1. Pacsuli füstölőpálcika Marco Polo' Treasure 1. Füstölőpálcikák valódi növényi gyantából Mirha Commiphora myrrha A mirha füstölve meleg, édes-keserű, balzsamos-fűszeres illatot áraszt, de önmagában ritkán füstölik, általában keverékekben találkozunk vele, mivel a szantálfához hasonlóan az a különleges képessége, hogy az egyes alkotóelemeket képes egységbe rendezni. Sztórax Liquidambar orientalis A sztórax gyanta a világ legkellemesebb illatú füstölőanyagainak egyike, amiért is évezredek óta keresett árucikk.

Benzoin Siam Styrax tonkinensis A benzoét néha az intellektus füstölőjének is nevezik, mivel frissen tartja a szellemet. Dammar Canarium strictum Maláj nyelven a dammar neve "FÉNYT" jelent, és a gyantának valóban van egyfajta fénytörő tulajdonsága, sokkal fontosabb azonban ennél az energetikai "fényesítő" hatása. A dammar könnyű, citrusos illata jókedvre derít, megnyugtat, nevéhez hűen fényt hoz a lélek sötétségébe. A dammar kiváló választás a szomorúság, búskomorság és depresszió elűzéséhez. Halmaddi Ailanthus malabarica A halmaddi fája a dél-indiai Karnataka erdejében növő gyantás fa. Csilla fotó: pinterest.

Robert D. Kaplan legújabb könyvét korábban megjelent esszék alkotják, amelyek egy tizenkét évet felölelő időszak alatt íródtak és jelentek meg különböző kiadványokban. Egyes írások témái az Egyesült Államok külpolitikai tevékenységének hatékonyságával, az elmúlt évtizedek háborúinak mérlegelésével foglalkoznak, míg mások Kína felemelkedését járják körbe. Ezek együttesen jól kirajzolják egy átalakuló világrend geopolitikai összefüggéseit. Jelen összefoglaló Kaplan legújabb könyvének legizgalmasabb fejezeteit igyekszik röviden ismertetni. Bevezető esszéjében Kaplan kifejti, hogy a jelen geopolitikai helyzet Eurázsia létrejöttéhez vagy megszilárdulásához vezet, ami mellett Európának nemcsak a szerepe, de a körvonalai is egyre halványodnak. A vesztfáliai rendszer nemzetállamainak befolyása egyre csökken, ismét birodalmak kerülnek előtérbe — az orosz, kínai, iráni és török birodalmak szerepe egyre nő. Kaplan meglátása szerint jelenleg Törökország és Irán a közel-keleti térség legstabilabb szereplői, részben a birodalmi történelmüknek köszönhetően. Egyik ország tekintetében sem számít összeomlásra, csak kisebb politikai felfordulásokra. Szíria és Irak talpraállásában nem hisz, ezeknek a területeknek a felemelkedése sem Törökország, sem Irán érdekeit nem szolgálja, a konfliktusok idején felnövekedett népességük túlságosan ki van téve a radikális iszlám propagandának. Eurázsia egyik legfontosabb szereplőjének, Oroszországnak a történelmére nem gyakorolt hatást a reneszánsz vagy a felvilágosodás, ami "Konyv: Szardinia - Marco Polo" olyan meghatározó volt; a birodalmi berendezkedés pedig a mai napig jellemző rá. Földrajzi elhelyezkedése miatt a Fekete-tenger medencéje ugyanolyan konyv: Szardinia - Marco Polo bír számára, mint a Közel-Kelet, ezáltal a jelenünkben újra összeálló eurázsiai kontinens az ország számára mindig is tisztán látható volt. Oroszország azonban nem biztosítja azt a stabilitást a régió számára, amit a hidegháború alatt tudott, saját belső problémái pedig szintén ráerősítenek a Kaplan által vízionált új-középkori állapotokra, melyekben az államok szerepe csökken, az egyes szereplőké és identitásoké pedig egyre hangsúlyosabb.

Konyv: Szardinia - Marco Polo számára egyértelműen Kína jelenti a legnagyobb kihívást Eurázsiában. Kína többezeréves birodalmi múltja egyrészről felruházza egyfajta felsőbbrendűségi érzéssel, másrészről pedig képessé teszi a legkülönbözőbb kultúrákkal való kommunikációra — az azokkal való egyezségkötéseihez nem fűződik érzelmi vagy erkölcsi töltet, ami jelentős rugalmasságot jelent. Az ország földrajzi felépítését azonban nagyfokú egyenlőtlenségek jellemzik — legfejlettebb városai ma is a termékeny partmenti területein helyezkednek el, a történelme során mindvégig Kínához tartozó régiókban. A nyugati országrész sivatagos területei mindössze a Qing-dinasztia idején kapcsolódtak az országhoz, és a mai napig ez a régió jelenti a legnagyobb fenyegetést Kína nemzeti egységére. Xinjiang ujgur lakóinak muszlim identitása élesen elhatárolja őket a han kínai többségi társadalomtól. Az Új Selyemút projekt egyik fontos célja pedig, hogy ezt a puskaporos konyv: Szardinia - Marco Polo a lehető legszorosabban fűzze magához Kína. Mind Oroszország, mind pedig Kína külpolitikai erőfitogtatása logikusan következik belföldi kihívásaikból, azok mellett fokozott szükség van a nacionalizmus egységesítő hatására. Ami az Egyesül Államokat illeti, Kaplan véleménye szerint az kialakulóban lévő új geopolitikai helyzetre legmegfelelőbb reakció saját maga meghatározása kell, hogy legyen. Az Egyesült Államok egy tengeri hatalom, akinek célja megvédeni azt a szabadkereskedelmi rendet, amiből neki is haszna származik. Kaplan szerint a demokrácia nem feltétele a szabadkereskedelemnek, az Egyesült Államok célja nem saját értékeinek másokra erőltetése kell, hogy legyen, azonban neo-izolacionizmusba sem szabad átcsapnia a minimális beavatkozásnak.

Erős légi- és tengeri ereje tökéletes ehhez a fajta külpolitikához, ezeken keresztül messzi területeken is képes kivetíteni erejét. Az USA történelmének során mindvégig célja volt megakadályozni, hogy egy hatalom akkora befolyást szerezzen a keleti földtekén, mint amivel az USA nyugaton rendelkezik. Míg egy ország erre aligha volna képes, a nyugati értékektől egyre távolabb kerülő Európa, Oroszország, Törökország és Irán, Kína hatalmát felhasználva, már annál inkább fenyegetést jelenthet. Erre az újdonsült kihívásra válaszul azonban nem szárazföldi erejét kell növelnie az amerikai hadseregnek, hanem tengeri hatalomként a világ óceánjain ellensúlyoznia az eurázsiai kontinens tömörülését. Tengeri jelenlétét meg kell erősítenie az Indiai-óceánon, méghozzá Perzsa-öbölbeli és a Kelet-Kínai-tengeri flottáinak szorosabb összekapcsolásával. A mai Ukrajna és Dél-Oroszország területén élt egy lovasnép a Kr. A szkíták történelmi jelentőségét azonban nem a kegyetlenségük adja, ahogy azt sokan gondolják, ellenben a perzsa Dárius hadseregének hatodik századi legyőzése szolgálhat értékes tapasztalatokkal napjaink világában is. A szkíták bátran kiálltak a hatalmas sereggel szemben, nomád életmódjuk nem kötötte őket egy területhez, értékeik könnyen mozgathatóak voltak, ez pedig rendkívüli rugalmasságot adott nekik. A perzsák ellen indított kisebb támadásaik lassan meggyengítették azok hadseregét, és Dárius végül kivonult Szkítiából. Az ellenséget megölni könnyű lett volna a perzsák számára, megtalálni már sokkal nehezebb volt. Ez sok fegyveres konfliktusban ma is pontosan ilyen konyv: Szardinia - Marco Polo, ráadásul a háború színtere mára sokkal kiterjedtebb, sokkal inkább elvesznek benne az egyes harcosok. Vannak utak, amiken nem szabad végigmenni, hadseregek, amiket nem szabad megtámadni és városok, melyeket nem szabad ostromolni.

Az konyv: Szardinia - Marco Polo soha nem az USA feltételei mellett lép vele kapcsolatba, csak a sajátjai szerint. Ezért létezik az aszimmetrikus hadviselés az idők kezdete óta. Mikor az iraki felkelők autókba rejtett robbanótestekkel lépnek szembe az amerikai tengerészgyalogosokkal, úgy viselkednek, mint egykor a szkíták. Amikor a kínaiak területi követelésekkel zaklatják a Fülöp-szigetek haditengerészetét, mindvégig elkerülve az amerikaiakkal való összetűzést — ugyancsak szkíták harcmodorát követik. Talpon maradni pedig csak úgy lehet, ha nem vívsz meg minden csatát. Az amerikaiak drónhadviselése sem az erősségükről, hanem a határaikról árulkodik. Az Obama-adminisztrációnak tudomásul kell vennie korlátait, és nem merészkedni túl mélyre a szíriai hadszíntéren. Bashar al-Assad legyőzése kiszámíthatatlan állapotokhoz vezet majd, talán olyan csata ez, amit Sun Zi szerint nem szabad megvívni. Hogyan kerülheti el az USA Dárius sorsát? Hogyan küzdheti le büszkeségét, és tehet mégis eleget erkölcsi kötelességeinek mint nagyhatalom? Helyetteseket, proxykat kell használnia, még akkor is, ha azok saját ellenfelei közül kerülnek ki. Miért ne hagyhatná Amerika, hogy a Közel-Kelet országai egymás között alakítsanak ki egyfajta érzékeny egyensúlyt? Ha az USA hátra is lépne egyet, az még nem "konyv: Szardinia - Marco Polo" gyengeségéről árulkodna. Térjen vissza tengeri hatalom létéhez, a szárazföldön csak Európában avatkozva be — ott ugyanis nem szkítákkal van dolga, csak hagyományos ellenségekkel. A szkíták a térítő nemzetek — gondoljunk itt a demokrácia felsőbbrendűségét hirdető amerikaiakra — legnagyobb ellenségei, azon nemzeteké, akik nem konyv: Szardinia - Marco Polo a határaikat.

Mint az iraki háború korai támogatója, Kaplan — másokhoz hasonlóan — az alternatívákban talált menedéket: minden olyan rossz dologban, ami akkor történhetett volna, ha Saddam Hussein hatalmon marad. A lehetőségeknek ilyen jellegű összevetése a konzervatív véleménylapok alappillérévé vált. Csak pár példa: ha nem avatkozik be az USA, a szankciók az iraki rezsim ellen hamarosan bedőlnek, mire a franciák, oroszok és kínaiak mind kedvező ajánlatokkal álltak volna Saddam elé, aki nagy valószínűséggel újraindítja fegyverprogramját. Az irakiak és irániak között fegyverkezési verseny felerősödése végzetes következményekkel járhatott volna, mivel az irániak is úgy gondolták, hogy Saddam rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Az olajeladásokon meggazdagodott iraki államfőnek jelentősen megnőtt volna a befolyása. Kaplan elismeri, hogy Saddam életben maradása szörnyű állapotokat eredményezett volna Irakban, ahogy a szerző azt meg is tapasztalta még a nyolcvanas években. Ezeket a szempontokat nem vették figyelembe a háborút kezdetekben támogatók.

Az alternatívák összevetése azonban önmagában nem vezet semmire. Ami számít, az a tények jelenlegi állása — az USA túlvállalta magát Irakban és Afganisztánban, míg az oroszok módszeresen dolgoznak egykori szovjet határaik újjáépítésén a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, a kínaiak pedig, felhasználva az amerikai fél Közel-Keleten való elfoglaltságát, annak valódi katonai ellenfelévé válnak. Ami biztos, hogy jobb ma a helyzet Irakban, mint ban volt. Kaplan szerint el kell ismerni, hogy Bush elnöknek a háborúellenes Washington tanácsának megtagadása és a bevonulás Irakba bátor és bölcs döntés volt, aminek köszönhetően talán elindulhat az ország a demokratikus stabilizálódás útján, példát szolgáltatva az arab világnak. Lehet tehát azt állítani, hogy az iraki invázió megérte? Kizárólag történelmi távlatból talán. A politikának azonban a jelenre kell koncentrálnia, a közeli és középtávú jövőt venni figyelembe. Amennyiben kizárólag a hosszútávra koncentrál, az a túlságosan nagyszabású tervek vállalásával fenyeget. El lehet-e mondani a szülők szemébe nézve, hogy gyermekük elvesztése megérte? Akármilyen kegyetlenül hangzik is, a mennyiségnek jelentősége van — ötszáz szülő szemébe nézve talán elmondhatjuk, hogy megérte. Négyezer szülő szemébe nézve azonban még hosszú évekig nem mondhatjuk, hogy megérte volna. A nyolcvanas években az afganisztáni háborúról való tudósítás során Kaplan megtanulta, hogy a szovjetek által lefektetett "konyv: Szardinia - Marco Polo" célja nem a gyilkolás, hanem a megnyomorítás volt.

Egy holttest nem okoz taktikai nehézségeket serege számára, a sebesült katona azonban azok segítségére szorul, akik egyébként képesek lennének harcolni, kivonva őket a csatatérről. Igaz ez a hátországra is — a sebesültekről gondoskodni kell, a pszichológiai traumák pedig jobban megterhelik a társadalmat, mint az elesettek halála. A háborúk okozta pszichológiai sérülések hosszú évek törődését igénylik, és a mai napig nem foglalkoznak velük eléggé. Az Irakban és Afganisztánban óta harcolt 2,2 millió amerikai katona közül több százezren szenvedtek el testi vagy lelki sebesüléseket. Negyvenezren sérültek meg olyan súlyosan, hogy az komolyan kihat saját és családjuk életére. A harcokban résztvettek mintegy harminc százalékánál kimutatható emellett a depresszió és a poszttraumás stressz szindróma is, melyek kezelésére mind orvosok által, mindpedig illegálisan beszerzett gyógykészítményeket használnak az érintettek. A veteránok mentális egészsége családjukra is kihat, gyakorivá vált a családon belüli erőszak, de a válások száma is megnövekedett. A volt katonák köreiben magasabb az öngyilkosságok aránya, mint a többségi társadalomban, illetve gyakran válnak hajléktalanná, nem győzve a civiltársadalomba való visszailleszkedést. A jelen Amerikájának társadalmába visszailleszkedni pedig sokkal nehezebb, mint például az első világháború Franciaországába volt — az USA elszórt, elhúzódó, a hátországtól távoleső területeket érintő konfliktusai nem érintik az amerikai állampolgárok mindennapjait, azok nem képesek valódi együttérzést tanúsítani a harcokból visszatérő katonák irányába, hiába élvezik azok a társadalom többségének tiszteletét és megbecsülését. A nemzetközi egyensúly fenntartásáért végzett, és nem a haza védelméért vívott háborúk távolinak, értelmetlennek tűnnek, a katonák magányosak traumáik feldolgozásában. Míg a legjobb esetben a Közel-Keleten az Egyesült Államok beavatkozásán keresztül végbemenő demokratizálódás új partnereket szerezhet az USA számára, ez túlságosan hosszútávú szempont.

Ahogy Kaplan az előző fejezetben is kifejtette, a politikának a jelenre kell fókuszálnia, lépéseit a rövid és középtávú költség-haszon elemzésére kell alapoznia. Történelmi távlatokban gondolkodni egyet jelent megfeledkezni a háború valós emberekre gyakorolt hatásairól. Az iraki háború negatív következményeinek figyelembe vétele mellett nem menthetőek fel azok az amerikaiak, akik azt a kezdeti időkben támogatták — köztük Kaplan sem. Az is veszélyes azonban, ha kizárólag a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat vesszük figyelembe, és megfeledkezünk az Egyesült Államok nagyhatalmi felelősségéről — például a boszniai-koszovói beavatkozás során, ahol bár alig érte az amerikai felet veszteség, ha másképp alakul is, megérte beszállniuk a harcokba, és ezzel megakadályozni az etnikai mészárlást. Hol lehet meghúzni a vonalat? Hány sebesült és sérült katona kell ahhoz, hogy bukásként könyveljük el a beavatkozást? Erre a kérdésre nem lehet választ adni, fontos azonban, hogy minden esetben feltegyük magunknak. Henry Kissinger megítélése rendkívül vegyes: míg sok oldalról elítélik többek között a konyv: Szardinia - Marco Polo háborúból való kivonulás elhúzódásáért, külpolitikai szakértelméért univerzálisan tisztelik. Kaplan ebben a fejezetben igyekszik perspektívába helyezni az egykori külügyminiszter döntéseit a hidegháború időszakának geopolitikai állapotainak ismertetésével. Kaplan osztja Kissinger véleményét, miszerint a hatvanas és hetvenes évek bizonytalan Amerikájában, mikor annak gyengeségei látszatra felülmúlták lehetőségeit, a status quo megőrzése jelentette a legmagasabb erkölcsi szükségességet. A hidegháború lezárultát követően egyesek megfeledkeztek róla, hogy az Egyesült Államok győzelme korántsem volt mindvégig egyértelmű, bár Kissinger lépései utólag túlzónak tűnhetnek, azok a nukleáris háború általi fenyegetettség időszakának szellemiségében születtek meg.

Kissingerhez hasonlóan a korszak más befolyásos szereplői is saját bőrükön élték át a második világháború viszontagságait, számukra a hidegháború annak folytatása volt. Vietnám esetében Kaplan az Egyesült Államok idealizmusát említi, az észak-vietnámi konyv: Szardinia - Marco Polo által lemészárolt tízezrek iránt érzett kötelességet, ami később a kilencvenes évek balkáni beavatkozását is indokolta, illetve ugyanezt az érzületet kérték számon egyesek a ruandai mészárlásba való be nem avatkozás idején. Emellett a konfliktusból való kihátrálás is halmozottan nehéz volt a Nixon-adminisztráció számára — az észak-vietnámiak tisztában voltak a kérdéssel kapcsolatos belföldi megosztottsággal és azzal, hogy amennyiben ki tudják várni az aktuális adminisztráció bukását, az azt követő várhatóan jobb feltételekkel szolgál majd számukra, ez pedig nem tette őket alkukésszé. Az amerikaiak belföldi véleménykülönbségei mellett a korszak elfogadott véleménye szerint a hidegháború és az abban az ellenfél oldalán álló szovjet és kínai rezsimek még hosszú évtizedekig biztosan hatalmon maradtak volna, így jellemző volt a közhangulatra egyfajta beletőrödöttség, ami értelmetlenként tüntette fel az ellenféllel szembeni fellépést. Kissinger diplomáciai eredményei között Kaplan felsorolja a Jom kippur-i háborút követő kapcsolatfelvételt Egyiptommal és Szíriával, majd a Pinochet hatalomra juttatásának tragikus következményeit igyekszik enyhíteni, a jobboldali rezsim gazdaságra gyakorolt pozitív hatásának említésével. Ez utóbbinak perspektívába helyezéséhez a Carter-adminisztráció Etiópiától való elfordulásának katasztrofális következményeit használja fel. Meglátása szerint a Henry Kissingert övező vélemények az idő elteltével csak egyre pozitívabban változnak majd, ennek pedig részben magának Kissingernek a rendkívül jól konyv: Szardinia - Marco Polo írói stílusa az oka — a következő generációk saját szájából értesülnek majd eredményeiről, és nem kritikusaitól.

Kissinger klasszikus realizmusa érzelmileg nehezen olvasható, de analitikai értéke időtálló.